Keresés

Zoltaival mérte utolsó csapását a kormány a zsidókra

Ha az volt a cél, hogy borsot törjön néhány ember orra alá, és maga mellett tudjon valakit, aki ától-cettig ismeri a zsidó szervezeteket, akkor Lázár János nagyot alakított, hogy maga mellé vette Zoltai Gusztávot. Bár a zsidók szerint az egész kinevezés csak egy fricska, Zoltainak komoly szerepe nem lesz, valaki tart tőle, hogy a volt Mazsihisz-vezető négy hónap alatt is nagy károkat tud okozni.

  • “Zseniális húzás”
  • A kormány egy ideje bohócot csinál a bojkottal fenyegetőző zsidókból, ez pedig az utolsó felvonás”
  • “Egy fricska, semmi más nincs mögötte. Annak viszont nagyon jó”

A német megszállás áldozatainak emlékműveA német megszállás áldozatainak emlékműve | Fotó: Magócsi Márton

Ha valamiben, kevés kivétellel, de egyetértenek most a zsidó közösségek vezetői, akkor azok a fenti reakciók Zoltai Gusztáv kormányzati szerepvállalására. Zoltai, aki több mint húsz évig volt a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója szeptemberben tűnt fel újra a nyilvánosság előtt, mint Lázár János tanácsadója. Zoltai áprilisban egy szűk körű megbeszélés után döntött úgy, hogy távozik a Mazsihisz éléről. Döntését sem akkor, sem azóta nem indokolta meg, de a visszavonulása miatti találgatások egyik része arról szólt, hogy a szervezet átvilágításakor felbukkant vitatott ügyek miatt állt félre. Új állását néhányan provokációnak, mások árulásnak nevezték, de zsidó vezetők szerint, aki kicsit is tisztában van vele, hogy mi történt az elmúlt hónapokban a kormány és a zsidóság egy része között, az egyáltalán nem lepődött meg azon, hol kötött ki végül Zoltai.

Szinte mindenki, akivel beszéltünk, zseniálisnak nevezte Lázár húzását, a kormány ezzel egy utolsó csapást mért a hónapok óta néhány dolog miatt nyilvánosan elégedetlenkedő zsidó vezetőkre. A kormány ugyanis az elmúlt hónapokban a bolondját járatta a Mazsihisszel – mondta néhány zsidó vezető. Orbán Viktor küldött egy udvarias levelet még húsvét előtt, ment az oda-vissza üzengetés, de abban a három dolgoban, amiben a Mazsihisz és a hozzájuk csatlakozó zsidó szervezetek szerettek volna változásokat elérni, nem sok történt. A német megszállási emlékművet végül felállították, Szakály Sándor történészt nem váltották le a Veritas Történeti Intézet éléről, egyedül a Sorsok Háza ügyében közeledtek az álláspontok.

“Ezek után még odaveszik maguk mellé Zoltait, akinek kifejezetten nem baráti a viszonya a Mazsihisz jelenlegi vezetésével, csak a pont volt i-re. Az is csak azt jelzi, hogy mások bosszantás miatt került oda, hogy négy hónapra szól a megbízatása. Komoly, érdemi munkát ennyi idő alatt nem lehet végezni” – tette hozzá egyikük. Emellett az sem egy utolsó szempont, hogy maguk mellett tudhatnak valakit, aki úgy ismeri a zsidókat, mint a tenyerét.

Pont ez utóbbi miatt tart Zoltai új szerepkörétől az egyik zsidó közösségi vezető. Szerinte nem hogy segítséget nem lehet majd várni tőle, de a kinevezése inkább ártani fog a magyarországi zsidó szervezeteknek, mert olyan ismeretek vannak a birtokában, melyeket könnyen ki lehet használni ellenük. “Minden szervezet működésében vannak kockázatokat rejtő részek, legyen az akár humán vagy pénzügyi terület. Ha valaki, akkor Zoltai ától-cettig ismeri ezeket, ami akár rosszul is elsülhet” – mondta.

Mások azonban inkább úgy gondolják, Zoltai sokat tett a zsidó közösségért, és ez vitathatatlan. Nincs azzal semmi gond, hogy egy már nem hivatalban lévő, volt hitközségi vezető, egy 80 éves holokauszt túlélő elvállalta ezt a tanácsadói posztot. Ha most az MSZP lenne kormányon, és ők kérték volna fel, oda is elment volna”. Nyilván egy sértett emberről is beszélünk, akit megalázó módon távolítottak el a Mazsihisz éléről, de hogy ő ebben a státuszában bármit is ártson a zsidó közösségnek az a felvetés felháborító – monda az egyik közösségi vezető.

“Az, hogy további szerepet szánnak neki kormányzati körökben, benne volt a levegőben. Bár kevesen tudtak a konkrét megbízatásról, sokakat mégsem ért meglepetésként. A kormány az elmúlt nyolc hónapban bohócot csinált az összes olyan zsidó szervezetből, akik bojkottal fenyegetőztek, hiszen végül, kevés kivételtől eltekintve, mindahányan csendben elfogadták a Civil Alap idei évre szóló pályázati pénzeit. Ennek a folyamatnak az utolsó felvonása volt az, hogy Zoltait odaült Lázárék mellé. Lehet ezt az egészet szomorúnak vagy viccesnek is tartani, de árulásnak semmiképpen sem” – mondta egyikük.

Zoltai új szerepkörében először a szeptemberi kerekasztal-ülésen jelent meg a zsidó vezetők előtt, a fellépése azonban nem sikerült túl látványosra. “Jöttek sorban a kormány képviselői: Lázár János, Latorczai Csaba, L. Simon László, Balog Zoltán, Soltész Miklós, Czibere Károly, és köztük volt Zoltai Gusztáv is. Igazából nem azon lepődtem meg, hogy bejött a terembe, hanem azon, hogy miért az asztalnak azon a végén ült le, és nem közöttünk” – mesélte egyikük.

Ő nem látta Zoltain, hogy zavarban lett volna, nem tűnt úgy, mint aki kényelmetlennek vagy kínosnak érzi a szituációt. A több órás ülésen egy szót sem szólt, és szerinte valószínűleg ez a jövőben sem lesz másképp. “Várhatóan a zsidó szervezetek és a kormány közötti kommunikációs folyamatokat fogja katalizálni, talán ki fog jelölni bizonyos erővonalakat, de érdemi szerepet biztos, hogy nem várnak tőle”. Egy másik zsidó vezető szerint azért is csak ilyen rövid időre kérték fel, , mert december végén a Holokauszt-emlékévnek is vége, elcsendesülnek minden fronton a feszültségek. “Jövő ilyenkorra erre az egészre már senki sem fog emlékezni” – mondta.

Nem csak Zoltai kinevezésének, de a zsidó kerekasztalnak sincs igazi érdemi jelentősége a megkérdezett zsidó vezetők szerint. A még 2011-ben elindult kezdeményezést eddig ad hoc módon hívták össze, de Lázár most azt ígérte, hogy ezentúl rendszeresen, negyedévente tartanak majd egyet. A valódi döntések azonban nem ott születnek, de arra jó, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, reagáljon bizonyos felvetésekre. “Kár, hogy ehhez a kormány jelenléte kell. Az igazi az lenne, ha ezt a zsidó szervezetek közvetítő nélkül tudnák megoldani.  Ezt az egész kezdeményezést annak idején a Mazsihisznek kellett volna létre hoznia – mondta az üléseken rendszeresen résztvevő egyik civil szervezet elnöke. Szerinte az összejövetelekkel az egyetlen probléma, hogy többségében a Mazsihisz és a kormány közötti feszültségekről van csak szó, ami elveszi a lehetőséget, elveszi az időt a kisebb szervezetek ügyeiről, problémáiról.

“Arra biztosan alkalmas, hogy csatornázásra kerüljenek érzemek és indulatok, beszélgetéseket folytassunk, felvessünk általános problémákat, amikről aztán ténylegesen szó is eshet. Ez a része az egyeztetésnek kiválóan működik. De az, hogy bármilyen fontos döntés szülessen? Az biztosan nem itt fog megtörténni” – mondta egy másik községi vezető.

Túlzott jelentősége nincs, presztízse viszont van annak, hogy egy zsidó szervezet részt vesz-e az üléseken. Ezt jelzi az is, hogy egyre többen vannak egy-egy beszélgetésen. “Legutóbb már szinte távcső kellett ahhoz, hogy lássuk a többieket – akkora nagyra sikeredett a kerekasztal” – mondta egy másik elnök, aki pont ezért Zoltaiból sem látott túl sokat.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!