Keresés

Zavaros tervet eszelt ki a kormány az alternatív iskolák ellen

Alaposan kiszúrna az alternatív iskolákkal a kormány törvénymódosító javaslata. Előírnák, hogy csak meghatározott mértékben térhetnek el a központilag előírt tantárgyi struktúrától, és az általuk követett tananyagot is féléves bontásban kellene közzétenniük. Mindez elsőre apróságnak is tűnhet, de valójában akár ki is húzhatja a talajt az alapítványi és magániskolák egy része alól. Ami a legnagyobb baj, hogy senki sem tudja, valójában mire kell számítani, és mik a kormány a szándékai. 

Iskolai szünet ide vagy oda, hetek óta egymást érik a kormány oktatással kapcsolatos ötletei. Először kiderült, hogy átalakítanák a magántanulóságot, és belenyúlnának a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek tanításába, a csütörtökön benyújtott összegző javaslat pedig az utolsó pillanatban az alternatív iskolákat is megpiszkálná. A Bajkai István fideszes parlamenti képviselő által jegyzett módosítás szerint csak akkor hagyhatnák jóvá az alternatív iskolák kerettantervét, ha:

  • “az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban” tér el a központi kerettanterv tantárgyi struktúrájától,
  • a Nemzeti Alaptantervben (NAT) “meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva” jelenítik meg a kerettantervben, “összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével”,

Ha ezt elsőre bonyolultnak találja, nincs egyedül. Az érintett iskolák körében is sokféle értelmezés kering onnantól, hogy ez minimum kiszúrás velük szemben, egészen odáig, hogy bizonyos intézmények akár veszélybe is kerülhetnek. De miről van szó pontosan?

Teljesen mások, mint az állami iskolák

Az állami iskolák működésének egyik alapja a helyi pedagógiai program, benne a helyi tantervvel. Ezeket az iskolák maguk készítik el, de csak tíz százalékban térhetnek el a központi kerettantervtől, ami a NAT-on alapul. Ezt a tíz százalékot használhatják például felzárkóztatásra, szakkörre vagy más, speciális tanórákra.

A nem állami fenntartású, alternatív iskolák ennél szabadabban működnek, nem hagyományos módszerekkel dolgoznak, és nem köti őket a NAT sem. Megtehetik, hogy tantárgyak helyett projektalapon oktatnak, vagy hogy nem tartanak 45 perces órákat. Ők a saját, alternatív kerettantervüket használják, amit a minisztériumnak kell engedélyeznie. A kimeneti követelmények persze rájuk is vonatkoznak, ugyanúgy fel kell készíteniük a gyerekeket a középiskolára és az érettségire, mint bármelyik állami intézménynek.

Az alternatív iskolák az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak, sok szülő számára ezek jelentik a menkülőutat a központosított, merev állami oktatásból. Mivel ezek magánfenntartásúak, általában a tehetősebbek számára nyitottak, de vannak olyanok is, ahová direkt nehéz helyzetben levő, problémásnak tartott gyerekeket vesznek fel.

Ne aggódjatok, van rá egy évetek! Vagy mégsem

Ezt a viszonylag nagy szabadságot vágná meg a kormány terve, amit a Magyar Waldorf Szövetség is aggályosnak tart. Hétfői közleményükben azt írták, a módosítás “lényegében ellehetetlenítheti az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést”, és kiüresítheti az alternatív kerettanterveket.

A javaslat szerint az iskoláknak egy évük lenne arra, hogy felülvizsgálják a saját kerettantervüket, és összhangba hozzák az új előírással. Ezután kérniük kell a módosítás jóváhagyását a minisztériumtól, különben elveszítik a működési engedélyüket. Ha tehát kedden a parlament elfogadja a törvényt, jövő júliusra kellene olyan tantervet készíteniük, aminek a tantárgyi struktúrája maximum harminc százalékban tér el a központi kerettantervétől.

Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője szerint kérdés, hogy fog ez beleférni az időbe. “A legjobb tudomásunk szerint jövő szeptembertől már az új NAT lesz érvényben, amihez új állami kerettantervek fognak készülni. Ez leghamarabb jövő tavasszal történhet meg, ezt kellene alapul vennünk. Hogyan készülhetnénk el így júliusra?”

Azt se lehet tudni, miről van szó

Ami még nagyobb baj, hogy nem világos, mit jelent egyáltalán a “tantárgyi struktúra” fogalma. Egy névtelenséget kérő alternatív iskola igazgatója úgy értelmezi a dolgot, hogy hetedik évfolyamon például a központi tantervben szereplő 15 tantárgyból legfeljebb ötöt cserélhetnek le valami másra.

Ez persze csak találgatás, de ha így is van, mi lesz azokkal az iskolákkal, ahol nem hagyományos tantárgyakat oktatnak? A Waldorf-iskolák például ilyenek, hiszen epochák mentén tanítanak, egy epocha pedig több tantárgyat is átfog. Ha a módosítás azt jelenti, hogy át kellene állniuk egy tantárgyi struktúrára, “az kirántaná a Waldorf iskolák egyik alappillérét” – mondta Szabó.

Ez sok más alternatív iskolát érinthet, ahol nem tantárgyakban, hanem projektekben gondolkoznak. Az előbb idézett iskolaigazgató szerint viszont az is lehet, hogy őket ez az egész nem érinti, hiszen eleve nincs tantárgyi struktúrájuk. “Ez egy slendrián jogi szöveg” – mondta, ezért senki sem tud semmit.

A módosítás másik része, hogy a mostani éves helyett féléves bontásban kellene leírniuk a tananyagot a kerettantervben. Szabó szerint ez korlátozná a pedagógus szabadságát, aki most maga dönti el, hogy a tanéven belül hogyan osztja el a különböző tananyagokat. “Nálunk van olyan hónap, vagy akár több hónap egymás után, amikor nincs például földrajz epocha. Attól függ, ki, hogyan építi fel az évet”. Szabó szerint legalább egy évig tartana, míg ilyen módon átdolgozzák a kerettantervüket, de ezzel együtt sem látja olyan súlyosnak a módosításnak ezt a részét, mint az előbbit.

A fent idézett igazgató szerint ez a féléves követelmény “teljesen életszerűtlen és szakmaiatlan”, hiszen sehol nem várnak el hasonlót,”az állami iskolákban is évfolyamonként dolgozták ki a kerettantervet”. Ezért úgy gondolja, egyszerűen csak ki akarnak szúrni velük.

Szabó mindezek ellenére bízik abban, hogy a következő hónapokban sikerül jobb belátásra bírni az oktatásirányítást, akkor is, ha kedden elfogadják a törvényt. “Még ha vannak is helyzeteink, amikben nem értünk egyet, alapvetően jó a szakmai kapcsolatunk a minisztériummal. Bízom benne, hogy sikerül olyan megállapodást kötni majd az államtitkársággal, ami nekik is megfelelő, de a mi működésünket sem lehetetleníti el”.

A hivatalos indoklásban azt írták, a módosítás célja, hogy “a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek, illetve az alternatív kerettantervek közötti összefüggés erősítése, az eltérési lehetőségek pontosítása az iskolák közötti átjárhatóság és a tanulók továbbtanulási lehetőségeinek erősítése céljából”.

A szöveges értékelésnek is annyi

A június közepén benyújtott oktatási módosítócsomagnak is volt alternatív iskolákat érintő pontja, amiről elvonta a figyelmet a magántanulóság átalakítása. Ez a második évfolyamtól fogva az alternatív iskoláknak is előírja az érdemjeggyel való osztályzást, hiába alkalmaznak sokan szöveges értékelést.

“Ez a módosítás is teljes mértékben szembemegy a Waldorf-pedagógiával, de még az általános neveléstudomány kutatási eredményeivel is” – mondta Szabó Zoltán. Bár nem kell szakítaniuk a szöveges értékeléssel, a kettőt csinálhatják párhuzamosan, Szabó szerint “egy karikatúra lesz”, amikor a tanárok megpróbálnak érdemjegyre lefordítani egy másfél-kétoldalas szöveges értékelést.

A javaslathoz csatolt indoklás szerint erre azért van szükség, mert az osztályzatok jelentenek egyértelmű visszajelzést a szülő és a tanuló számára.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!