Keresés

Vízfejű központok veszik át a gyerekvédelmet is

Januártól jelentősen átalakul a gyerek- és családvédelmi rendszer, ami elsőre jó hírnek tűnik. A szakemberek csaknem húsz éve várnak arra, amit a kormány végre megcsinál: összevonja a gyerekjóléti és családsegítő szolgálatokat. Annak viszont már kevesebben örülnek, hogy az átalakításból egy vízfejű, központi ellenőrzésre épülő rendszer jöhet létre, tele személyes konfliktusokkal és akár elbocsátásokkal is. Elmagyarázzuk, miről van szó. 

Mi volt eddig?

A gyerekjóléti és a családsegítő szolgáltatás eddig külön ágon futott. A legfontosabb különbség az volt, hogy a családsegítő csak kérelemre avatkozhatott be, a gyerekjóléti viszont bármikor, ha egy gyerek veszélyeztetett volt. Utóbbi követte figyelemmel a helyi gyerekek szociális helyzetét, és ha úgy látta, javasolta a gyerekek védelembe vételét, amit aztán a járási gyámhivatal hajtott végre. A családsegítők viszont a komplett családdal foglalkoztak: életvezetési tanácsokat adtak, segítettek hozzájutni a segélyekhez, és próbálták elsimítani a családi konfliktusokat. Gyerekjóléti szolgálatot minden önkormányzatnak működtetnie kellett, a családsegítő viszont csak 2000-es lakosságszám felett volt kötelező.

A kistelepüléseken persze ez nem különült el ennyire, inkább a nagyvárosokban és a budapesti kerületekben volt jelentős a különbség. De ahol egy intézményhez tartoztak, ott is külön csoportban dolgoztak a gyerekjólétisek és a családgondozók, kisebb-nagyobb átjárásokkal.

Mi volt ezzel a baj?

Az, hogy a rendszer úgy tett, mintha a gyerekek és a családok problémái elválaszthatók lennének. Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (MACSGYOE) elnöke szerint “elsősorban a családot kell képessé tenni a problémák megoldására, mert ha ez sikerül, általában a gyerekek gondjai is megszűnnek”. Ez azonban nem valósult meg, helyette kétszeresére duzzadt a bürokrácia, a családokat pedig ide-oda küldözgették a hivatalok közt. Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak programfejlesztési igazgatója májusban azt mondta, éppen az a legnagyobb baj a gyerekvédelmi rendszerrel, hogy hiába kiterjedt és kínál sokféle szolgáltatást, valójában elvész köztük az információ.

Ezért is örült mindenki, amikor nyáron a kormány bejelentette, hogy januártól összevonják a két intézményt, és megszüntetnek egy sor párhuzamosságot.

Jó, jó, de akkor most már minden rendben lesz, nem?

Nem egészen. Bár néhány pontosító rendelet még a kormány előtt van (november végén hirdethetik ki őket), a szociális és a gyermekvédelmi törvény módosítása már a júliusi Magyar Közlönyben megjelent. E szerint nem egyszerű összevonásról, hanem ennél bonyolultabb átszervezésről van szó. Lássuk, milyen problémák merülhetnek fel!

Először is, minden járásban létrehoznak egy család- és gyerekjóléti központot. Itt fognak biztosítani egy sor extra szolgáltatást, például pszichológust, családterapeutát és fejlesztőpedagógust. Ezek jó pár településen eddig helyben működtek, de ahol nem voltak ilyenek, oda most valóban közelebb kerülnek. Ez azonban nem feltétlenül elég. Egyrészt azért, mert  van olyan járás, amelyhez 15-20 település tartozik, és Takács szerint ennyi családdal biztosan nem fog elbírni egy-egy szakember.

Másrészt pedig nincs megoldva, hogy jutnak el a szakemberek a kistelepülésekre, mert Takács szerint az erre előirányzott 460 millió forintos plusz forrás nem lesz elég. A terv szerint ezt a pénzt egyenlően osztanák szét a járások között, de a MACSGYOE inkább azt javasolja, hogy azoknak a központoknak adjanak plusz pénzt szolgálati autóra, ahol valóban szükség van erre, és ne azoknak, amelyekben csak két város található. A  Szociális ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság kérdésünkre azt írta, a 460 millió forintos plusz mellett további 2 millió forint hozzájárulást kapnak a járásszékhelyek a központok létrehozására, 2016-ban pedig további EU-s pályázatokat írhatnak ki erre a célra.

Az, hogy a családok maguk utazzanak a központba, a legtöbb esetben elképzelhetetlen: egyrészt mert nincs rá pénzük, másrészt mert sokszor nincs is mivel. Maglód például a vecsési járáshoz tartozik, de tömegközlekedéssel csak Budapesten keresztül lehet utazni a két város között. Az államtitkárság szerint nem lesz gond a hozzáféréssel, köszönhetően a járási központok infrastruktúra-fejlesztéseinek, illetve a településeken már meglevő falu- és tanyagondnoki szolgáltatásoknak. Szerintük azért lesz jó az új feladatmegosztás, mert így “így a településeken dolgozó családsegítők feladatai más hangsúlyt kapnak, több idő jut a jelenlét típusú tevékenységekre”, az egész rendszer pedig hatékonyabb és kevésbé bürokratikus lesz.

Egy vezető beosztásban lévő szociális munkás viszont az Abcúgnak azt mondta, szerinte ezzel egy vízfejű rendszert hoznak létre, amely végképp elfelejti a szakma egyik alapelvét: hogy a helyi problémákat helyben kell megoldani. “Nálunk csak a minimumszolgáltatások maradnak, pedig a járásokhoz kerülő extra szolgáltatások jelentettek igazi segítséget a családoknak. Ez visszalépés és rombolás” – mondta. Szerinte az sem jó lépés, hogy a járási központokban fogják kidolgozni az úgy nevezett szociális diagnózist, ami az adott családnak javasolt szolgáltatások listáját jelenti. “Ezt annak kellene kialakítania, aki személyes, rendszeres kapcsolatban van az ügyféllel. Miért tudná ezt jobban, aki a járási központban dolgozik? Vannak alsó- és felsőbbrendű szociális munkások?” – kérdezte.

Csak ezért csinálják meg a járási központokat?

Nem, másban is szerepük lesz, lássuk a védelembe vétel példáját! Általában ez a gyerekkiemelések előszobája, amikor a gyerekjóléti szolgálat már látja, hogy baj van egy családban, és ezt jelzi a gyámhivatalnak is, amely intenzívebb családgondozást ír elő, vagyis védelembe veszi a gyereket.

Takács szerint ez a rendszer eddig sem működött jól. “A családgondozó és a család között sokszor azért nincs együttműködés, mert a szülők ellenségnek tekintik azt a szolgálatot, amelyet azért hoztak létre, hogy segítsenek rajtuk. Ez érthető, hiszen rettegnek, hogy elveszítik a gyerekeiket, ezért inkább be se mennek a gyerekjólétibe. Tudják, hogy az ott dolgozókon múlik, mi lesz a gyerekük sorsa, ezért félnek tőlük, a segítő viszony pedig ellenőrzéssé alakul. Ilyenkor hiába jön a védelembe vétel, a két fél közti viszony úgysem változik meg, így aztán a család sem jut előrébb” – mondta. “Ez nem védelembe vétel, hiszen nem védjük őket semmivel. Helyette kontrolláljuk és szankcionáljuk a családokat. Akkor lenne értelme, ha kötődne hozzá valamilyen szolgáltatás, akár szociális bérlakás, ösztöndíj, vagy közmunka”

A MACSGYOE ezért azt javasolta, hogy a gyerekjóléti szolgálatok csak azokat gondozzák, akik önként kérik, a hatósági döntéshez pedig egyáltalán ne legyen közük, Takács szerint ugyanis csak így lehetne valódi együttműködéseket kialakítani. Ehelyett az új rendszerben betettek még egy elemet a családgondozó és a gyámhivatal közé: az esetmenedzsert, aki a járási központokban fog dolgozni. “Ő fogja javasolni a védelembe vételt a gyámhivatalnak, persze a helyi családgondozó javaslata alapján. Védelembe vételkor pedig ő ellenőrzi majd a családgondozót, hogy megfelelően gondozza-e a családot. Így a család és a szociális munkás közti viszony nem fog megváltozni, és továbbra sem lesz hatékonyabb a munka” – mondta Takács.

De legalább nagyobb lesz a kapacitás, nem?

A létszámról szóló szabályozást még nem fogadták el, de a tervezet alapján most négyezer főre jutna egy szakember, míg eddig ennyi emberre külön családsegítő és gyerekjólétis is jutott. A MACSGYOE úgy látja, ez főleg az 5-15 ezer fős településeken létszámcsökkentést okozhat, hiszen az önkormányzatok aligha fognak a kötelező minimumon túl nyújtózkodni.

Ettől még igaz lehet, amit a kormány mond, hogy összességében nem csökken a dolgozók száma, hiszen a járási központokba akár a településekről is helyezhetnek át embereket.

Nagyszerű, tehát senki sem veszíti el a munkáját.

Ezt egyelőre csak remélni lehet, az mindenesetre biztató, hogy “az új szabályozás megengedőbb a munkaerő átcsoportosításában”- mondta Földessy Judit, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója. Az államtitkárság szerint az átalakítás “nem kell elbocsátásokkal járjon”, az viszont lehetséges, hogy olyanok, akik eddig egy település családgondozójaként dolgoznak, a járási központban folytatják.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy

  • a falvakban továbbra is egy szem dolgozó fogja elvégezni a munka nagy részét, akárcsak eddig,
  • és hiába van valahol sok ellátandó család, oda nem juttatnak plusz munkaerőt. Igaz, a kormány előnyben részesíti a hátrányos helyzetű településeket, de ez a kettő nem mindig esik egybe. Földessy szerint például Miskolcon nagyon sok ellátandó család van, de nem számít hátrányos helyzetűnek.

Vagyis különösebb bővülésre nem kell számítani, pedig a szakemberek az alacsony fizetés mellett másra sem panaszkodnak, mint a túlterheltségre.

Mi lesz Budapesten?

Ez külön érdekes, hiszen itt minden kerületben lesz egy összevont szolgálat és egy felette álló szerv is, ami a járási központok megfelelője. Vagyis az alsó és a felső szint hatásköre ugyanakkora területre vonatkozik majd. Úgy tudjuk, a budapesti kerületekben már zajlanak a helyezkedések a gyerekjólétis és családsegítős dolgozók közt, hogy ki, melyik szinten folytassa a munkát.

“A terepen dolgozó szociális munkás tevékenységét olyan esetmenedzser fogja megítélni a központban, aki ma még a kollégája” – mondta egy, a rendszert jól ismerő forrásunk. “Sok budapesti dolgozó attól fél, hogy az összevonás miatt el fogja veszíteni az állását. Most mindenki azzal van elfoglalva, hogy jól pozicionáljon”. Ettől függetlenül van olyan kerület, ahol információink szerint már megtervezték az átalakulást anélkül, hogy bárkit is el kelljen bocsátani, a mostani gyerekjólétis dolgozók pedig választhattak, hogy hol szeretnék folytatni.

Egy másik gyerekvédelmi szakember szerint így is nehéz lesz eldönteni, ki, hová kerüljön. “Mindig arról beszélünk, hogy az alapellátást kellene erősíteni. De ha így teszünk, és odaküldjük a tapasztalt szakembereket, akkor a kezdők fognak nekik parancsolni a központból? Ha viszont fordítva csináljuk, akkor a terepen lesznek csupa kezdők. Szakmailag érthetetlen, miért hoznak létre egy új, mini gyámhivatalt. Totálisan fölösleges” – mondta.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!