Nem fogják a hajléktalanokat valós indok nélkül igazoltatni a rendőrök, különösen nem akkor, amikor ételosztásnál állnak sorban. Többek között erről kötött egyeszséget a BRFK-val a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié egyesület. Oktatni is fogják a rendőröket a hajléktakanságról.
Egyeszséget kötött Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és A Város Mindenkié (AVM) mozgalom a Budapesti Redőrfőkapitánysággal (BRFK) arról, hogy a rendőrök ne zaklassák ok nélkül a hajléktalanokat. A rendőrség többek között vállalta, hogy
- körlevelet küld körbe, hogy érvényesüljön a rendőri intézkedések során a rossz szociális helyzető emberek egyenlő bánásmódhoz való joga,
- a rendőrök csakis valós céllal igazoltassanak az utcán embereket, ne csak azért, mert rosszul öltözöttek és hajléktalannak néznek ki,
- felhívja a rendőrök figyelmét, hogy ételosztásra, vagy orvosra váró haléktalan vagy rossz szocális helyzetű embereket “általános” indokkal ne igazoltassanak.
Az egyeszség azt követően jött létre, hogy az MHB még tavaly márciusban az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, miután több vizsgálat is bebizonyította: a rendőrök a többi társadalmi csoporthoz képest aránytalan mértékben zaklatják a hajléktalan és szegény embereket úgy, higy objektív okok nélkül igazoltatják őket.
Az AVM 2011-es vizsgálata szerint a hajléktalanokat átlagosan havi két alkalommal is igazoltatták, csak azért, mert hajléktalanok. Az akkor vizsgált 400 hajléktalan hatvan százalékát havonta egyszer, tizenöt százalékukat heti egyszer igazoltatták külünösebb indok nélkül – mondta az egyeszségről a Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón Sándor Ferenc, az AVM aktivistája, aki 8 éve hajléktalan.
Ő részt vett abban másik, 2014 őszi vizsgálatban is, aminek során egy hajléktalan és egy nem hajléktalan civil aktivista ült le egymás közelében egy közterületen egy padra, és azt figyelték, melyiküket hányszor igazoltatják. Őt igazoltatták, nem hajléktalan társát viszont nem, és ez így volt az összes tesztpáros esetében is. Ezzel párhuzamosan készült egy másik vizsgálat is, ami kimutatta, hogy 16 nap alatt 12 alkalommal igazoltattak hajléktalanokat a rendőrök, háromszor olyankor, amikor ételért álltak sorban, és az esetek túlnyomó részében meg sem indokolták az intézkedést, illetve nem jogszerű indokot – általános ellenőrzés, rutinigazoltatás – mondtak.
“52 éves koromig volt lakásom, addig összesen háromszor igazoltattak, a tesztelés egy hónapja alatt, már hajléktalanként kétszer” – mesélte Fekete Nagy Miklós, az AVM másik hajléktalan aktivistája. “A rendőrség azt a látszatot kelti, hogy a hajléktalanok sokkal többet bűnöznek, pedig nem.”
Külünösen sérelmes ha szociális ellátásra – ételosztásra, egészségügyi vizsgálatra – várakozókat igazoltatnak a rendőrök. Ezt már Kádár András Kristóf, az MHB társelnöke mondta, aki külön kiemelte, hogy 43 éves, “25-30 éve igazoltatható, de egyszer sem igazoltattak gyalogosan.
Az egyeszség további részeként a BRFK-val közösen kutatást is indítanak a civil szervezetek, ami során megvizsgálják, hogy mennyire voltak eredményesek az “általános igazoltatások” – ami, mint igazoltatási indok nem is létezik a társelnök szerint. A rendőrjárőrök a tevékenységüket nyilvántartó robotzsaru rendszerben rögzítik az intézkedések részleteit, ezt az adatbázist fogják elemezni az ORFK közreműködésével – ami az adatok birtokában van -, illetve a BRFK szakmai támogatásával. Egy év múlva újra megvizsgálják, hogy alakul a hajléktalanok igazoltatása.
A rendőrség vállalta azt is, támogatni fogja az AVM kezdeményezését, hogy a rendőrképzésbe beillesszék az egyesület hajléktalansággal kapcsolatos kurzusát.
Pozitív, hogy a rendőrség, bár nem lett volna kötelessége, nyitott volt az egyeztetésre az EBH-beadványt követően – mondta az Abcúgnak Bodrogi Bea hátrányos megkülönböztetéssel és diszkriminációval foglakozó ügyvéd, mediátor, aki közreműködött az egyeszség létrejöttében. Megjegyezte azonban, hogy nagy, bürökratikus szervezetről van szó, ahol a jó szándék is tud bonyodlamakat okozni. “Az egyezség pozitív, de nézzük meg, mi lesz egy év múlva.”
Pozitív jelek már most is vannak. Kádár András Kristóf szerint érezhetően csökkent a hajléktalanok igazoltatása, és erről számolt be az AVM két hajléktalan aktivistája is. Az egyiküket egyszer, a másikukat egyszer sem igazoltatták a rendőrök az EBH-beadvány tavaly márciusi benyújtása óta.
Megosztás