A magyar iskolákból kikerülő fiatalok inkább beosztottak lesznek, mint a saját maguk urai, és ennek csak egy része a pénzhiány. Hiába vált az elmúlt tíz évben az Európai Unió egyik legfontosabb oktatási célkitűzésévé a vállalkozói tudat erősítése, a magyar iskolákban ennek nyoma sincs. Miért sikeresebbek ebben is a norvég és dán iskolák, és mi kellene ahhoz, hogy egy cukrász végezettségű fiatal saját boltot merjen nyitni?
- magabiztosság
- önálló gondolatok
- kezdeményező- és tervezőkészség
- kreativitás
- csapatmunka
– csak néhány azok közül, amiknek a fejlesztésére, erősítésére a jelenlegi magyar oktatási rendszernek se ideje, se energiája nincs. Pedig nem ártana ezekre figyelmet fordítani, lehetőleg már az iskolák alsó tagozatában, ha azt szeretnénk, hogy gyerekünknek nagyobb esélye legyen rá, hogy a munkaerőpiacon ne alacsony státuszú beosztott legyen, vagy akár saját vállalkozást tudjon indítani.
Az Európai Unióban hosszú évek óta az oktatás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy erősítse a gyerekekben a vállalkozói tudatot – írja az Európai Bizottság legfrissebb jelentése. Egyes európai országok már több mint tíz éve beépítették az oktatásba ezt a filozófiát, máshol még csak próbálkoznak, Magyarországon pedig gyakorlatilag teljesen hiányzik egy átfogó stratégia.
Bifláztatás van, önálló gondolkodás nincs
Ugyan a nemzeti alaptantervben találunk említést a témáról, a kerettantervekben pedig főleg a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tantárgyban kap helyet a munkajog, az álláskeresés vagy a vállalkozások világának témája. Ennél azonban jóval többre lenne szükség, mondja egy fővárosi szakiskola igazgatója. „A gond pont ez: hiába van heti egy-két órájuk a gyerekeknek, ahol felolvassa nekik a tanár, hogy mit takar a korlátolt felelősségű társaság, vagy, hogy a hitelnek bizony kamatai vannak, amíg egy állásinterjún nem képes magabiztosan megszólalni, vagy nem veszi észre az orra előtt heverő lehetőségeket, sokkal kevesebb esélye lesz rá, hogy sikeres felnőtt legyen”.
Ezt mondja Kovács Ildikó, az évek óta iskolai programokat biztosító Junior Achievement Magyarország Alapítvány (JAM) munkatársa is. Az egész Európát áthálózó kezdeményezés közös célja a vállalkozói szellem erősítése, a pénzügyi kultúra és a munkavállalói készségek fejlesztése. Szerinte a mai magyar oktatásban a vállalkozói kompetenciafejlesztés még nem érte el az európai színvonalat. Ha azt szeretnénk, hogy a tanulók célokat tűzzenek ki, amelyeket megterveznek és elérnek, a legideálisabb megoldás, ha a tanulás aktív szereplőivé tesszük őket, legyenek érdekeltek a tanulásban, ha minden tanórában helyet kap a gyerekek önállóságának és problémamegoldó képességének a fejlesztése, ami végső soron talán az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy valaki felnőttként saját vállalkozásba kezdjen, vagy jól megállja a helyét a munka világában. Egy egyszerű irodalom vagy történelemórán is el lehet ezt kezdeni: ne csak beszéljünk róla, hogy mi volt a százéves háború, hanem a gyerekek végezzenek saját kutató munkát, osszák fel a feladatokat, vitassák meg a felmerülő kérdéseket, dolgozzanak csapatban, fejezzék ki véleményüket az elkészített munkát mutassák be a többieknek majd közösen beszéljék meg ezeket. Ezek valójában mind vállalkozói kompetenciák.
A munkaadók visszatérő panasza, hogy amikor megérkezik hozzájuk a friss diplomás, sok esetben elvárja, hogy feladatokat kapjon, hogy elmondják, azt hogyan kell megoldani, aztán azt elvégezni. Nincsenek arra felkészítve, hogy önálló véleményt alkossanak, észrevegyenek problémákat, és azokat maguktól meg is oldják.
Nem piacra termelnek embereket
Vannak azonban Magyarországon is iskolák, akik hosszú évek óta ebben a szellemben oktatják a diákokat. Ilyen például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium is. Az iskola pedagógiai vezetője szerint az iskola akkor működik jól, ha három dolgot tud teljesíteni:
- megőrzi a tanulási motivációt
- a fejleszti a tanulási képességeket
- fejleszti a szociális készségeket.
“Az iskola önmagában egy rettenetes hely, olyan, mint a kórház, senki sem szereti, de muszáj bemenni” – mondta. Éppen ezért kell minél több olyan tevékenység, ami együttműködésre ösztönzi a gyerekeket, versenyhelyzetbe hozza őket, a lényeg, hogy ne egyedül végezzék a tanulást, hanem közösen, csoportokban együttműködve. “Most, hogy önnel beszélek, éppen három-négy diák ül az irodámban, és közösen készítenek egy honlapot, aminek az lesz a címe, hogy 13 éves vagyok” – mesélte az igazgató.
Hogyan néz ki az oktatás egy olyan iskolában, ahol megkülönböztetett figyelmet szánnak a vállalkozói tudat fejlesztésére? Az AKG-ban például:
- minden kilencedikesnek részt kell vennie a diákvállalkozási programban
- diákjaik azért indulnak ritkán egyéni tanulmányi versenyeken, mert inkább közösen dolgoznak, közösen mennek versenyekre. Nemrég például egy robotépítő csapatuk jutott ki az európai döntőből a világbajnokságra.
- a diákokat folyamatosan olyan helyzetbe hozzák, hogy nekik kelljen dönteniük a saját sorsukról. Az utolsó két évben például saját maguk állítják össze egyéni órarendjüket. Ők választhatják ki, hogy melyik tantárgyból mennyit szeretnének tanulni. Ha például valaki az orvosira készül, akkor több biológiát és kémiát rak az órarendjébe.
- a tanrendben szerepel a Gazdálkodj okosan tantárgy. Ez egy vállalkozást szimuláló projekt, azoknak, akik nem akarnak élesben vállalkozást alapítani, közös játékban visznek végig vállalkozásokat egy év alatt.
- Két évvel ezelőtt a diákvállalkozást támogató tanáraik elindítottak a középiskolák között elsőként egy diák startupokat támogató rendezvénysorozatot Futuregen néven.
Horn azt mondta, pontos számai nincsenek, de a náluk végzett diákok közül arányaiban sokan indítanak saját vállalkozást. De azt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az iskolának nem ez a fő értéke, hanem az együttműködés diákok és tanárok között. “Mi nem piacra termelünk embereket, hanem gondolkodó, autonóm értelmiségieket szeretnénk kiengedni az iskolából” – fogalmazott.
Mondja el egy pék, hogyan is működik ez
A JAM munkatársai azt vallják, hogy igazi sikert csak akkor lehet elérni, ha a diákokon kívül a tanárokat és a munkaadókat is bevonják. Utóbbiak azok, akik igazán autentikussá teszik a programot, hiszen ha egy vállalkozás igazgatója, vagy munkatársa megy el az iskolákba, és beszél arról, hogy mit is jelent a mindennapokban egy céget irányítani, működtetni, az sokkal többet ér a diákoknak, mintha erről a tanár olvasna fel a gazdasági ismeretek tankönyvből.
“A legjobb az lenne, ha a kis- és középvállalkozások vezetői közül egyre többen beszélnének a fiatalokkal, hiszen ha mindig csak a nagyvállalatokat mutatjuk be példaként, kialakulhat egyfajta hamis illúzió, viszont, ha látja, hogyan is tartja fent magát a helyi pék, az talán még célravezetőbb a helyi fiatalok számára. Nem szeretnénk, ha a gyerekek azt képzelnék, hogy mindenki, aki üzletember, az olyan, mint a Tőzsdecápák vagy a Wall Street farkasa című filmben” – mondja.
A tanárok nem akarják megváltani a világot
Abban, hogy ez a szemlélet gyökeret verhessen az iskolákban, a tanároké a legfőbb szerep. Az lenne a cél, ha már a képzőintézményben felkészítenék erre a leendő pedagógusokat.
A tanárképzésben a szakiskolai igazató szerint is vannak problémák, ő a hozzájuk kerülő, frissen végzett tanároknál azt látja, hogy nagyon elavult a szemléletük. „Nem akarják megváltani a világot, sokszor én többet gondolok és akarok öreg fejjel, mint ők a fiatalok, és ez elszomorít. Pedig egy motivált tanár túlzás nélkül bármit el tud érni. Azok a diákjaink, akik lehetőségeket kapnak, a tanáraik támogatják a kibontakozásukat, amihez kedvük van, amit szeretnek, azok a srácok sokkal jobban tudják érvényesíteni a saját akaratukat” – mondja.
Az északi gyerekek bátrabbak
A JAM működteti évek óta a Diákvállalkozás Programot, aminek lényege, hogy diákok egy évig saját vállalkozást működtetnek. Kitalálják a saját vállalkozásukat, terméküket vagy szolgáltatásukat , majd előállítják és az interneten, vagy különböző vásárokon értékesítik.
A diákvállalkozások évi nemzetközi versenyén látják, hogyan is működnek a külföldi példák. Ha az ország oktatási rendszere és kultúrája az önálló gondolkodást, nyitottságot, kíváncsiságot erősíti az emberekben, akkor az onnan érkező fiatalok bármilyen nemzetközi környezetben is ennek megfelelően viselkednek: rátermettek, agilisek, mernek kérdezni, oda mernek menni idegen emberekhez, nem félnek lépéseket megtenni. Ez nem csupán a nyugat európai vagy skandináv országokra igaz, hanem az észtekre is, ahol például maga a miniszterelnök is volt Junioros diák így pontosan tudja milyen fontos egy ország gazdasága számára, ha a felnövekvő generáció tagjaiban erősítjük és fejlesztjük a vállalkozói kompetenciákat és szellemet.
Dániában az első, vállalkozási tudatot erősítő stratégia már 1995-ben elkészült, és jelenleg is több különböző, korosztályokra szabott program is fut az iskolákban. Bár más életkorú gyerekekhez szólnak, a lényegük nagyjából ugyanaz: közösen, kisebb csoportokban dolgozzanak a gyerekek, állítsanak elő valamit, amit aztán vagy eladnak, vagy bemutatják nagyobb közönség előtt. A munkában szervesen részt vesznek a tanárok, vállalkozók is.
Az egyik ilyen program az Edison, ami valójában egy feltaláló verseny, elsősorban a hatodikos, hetedikes korosztály számára. Ez egy hosszútávú program, a diákok elméleti és gyakorlati tudást is szereznek belőle, fejleszti a kreativitásukat és az önálló munkavégzés képességét. A program nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekek megtapasztalják, mint jelent egy saját ötlet, a csapatmunka, a tervezés és egy termék előállítása. A verseny végén a diákok csoportjainak lehetősége van rá, hogy nagyobb közönség előtt (tanárok, szülők, vizsgabírók) bemutassák az elkészített terméküket.
Legnagyobb szüksége a saját gyakorlati vállalkozói tapasztalatra talán a szakiskolákban tanulóknak lenne, hisz az ott végzetteknél talán a leginkább magától értetődő, hogy saját vállalkozást indítsanak. Így nem csupán a saját megélhetésüket biztosíthatják, hanem akár lehetőséget teremthetnek más munkahelyek létrehozására.
Megkérdeztük erről a szakiskola igazgatóját is, aki azt mondta: a náluk szakmát szerző gyerekek sajnos a lehető legritkábban állnak a saját lábukra, többségük alkalmazott lesz. A saját vállalkozás indításának egyik fontos része a pénzhiány is, de az igazgató szerint, ha ezeket a diákokat a vállalkozói szemléletben nevelték volna, akkor ez nem lehetne ilyen egyértelműen kizáró ok.
Megosztás