Keresés

Újra kell kezdeni a vörösiszap-pert

Első fokon mind a 15 embert felmentették, másodfokon ezt hatályon kívül helyezték, meg kell ismételni az eljárást.

Hatályon kívül helyezte a bíróság a vörösiszap-perben hozott tavaly januári ítéletet, amely a Mal Zrt. összes megvádolt munkatársát felmentette az összes vádpont alól. A hétfői döntés szerint az első fokon döntő veszprémi bíróság egy másik tanácsának meg kell ismételnie az eljárást – írja az Index.

Az elsőfokú ítélet, amely 2016. január 28-án született meg a Veszprémi Törvényszéken több mint negyven hónapon át tartó tárgyalássorozat és 7176 oldalasra dagadt jegyzőkönyv után, sokakat megdöbbentett, sokakat felháborított, és feszült odamondogatás kezdődött miatta az ítéletet kritizáló politikusok és a bírói függetlenség védelmezői között.

Az elsőfokú, felmentő ítélet indoklása szerint a tíz emberéletet követelő, 2010. október 4-i katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, a X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve a tervezéskor elkövetett hibasorozat miatt, nem a Mal Zrt. munkatársain múlott, hogy a lúgos vörösiszap elárasztotta a környéket. Az elsőfokú ítélet szerint nekik nem volt reális lehetőségük a veszélyhelyzet felismerésére, a folyamatos hatósági ellenőrzések nem tárták fel a hiányosságokat.

A veszprémi ítélet nem jelentette azt, hogy a katasztrófának ne lettek volna felelősei, de az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy nem a Mal Zrt. dolgozói körében kellett volna keresni őket, hanem – ez következett  logikusan az ítéletből – inkább a X-es kazetta tervezői közt és az ellenőrzéseket végző hatóságok háza táján.

A felmentő ítélet ellen néhány nappal később tüntetés volt Veszprémben, a fideszes Németh Szilárd pedig bejelentette, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítélettel kapcsolatban, mert szerinte az emberek többségét joggal háborítja fel a felmentés. Ezután már a Kúria elnöke is megszólalt.

„Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes” – figyelmeztetett Darák Péter, aki szerint a társadalomnak tudomásul kell vennie, hogy az eljáró bíró van birtokában a körültekintő döntéshez kellő ismereteknek. Egy későbbi kormányinfón erre még Lázár János visszaszólt egyet, mondván: a Kúria elnöke nem tilthatja meg, hogy az emberek megvitassák az ítéleteket.

Az ügy azért került Győrbe, másodfokra, mert az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte eljárási szabálysértésekre hivatkozva, és azt állította, hogy az ítélet megalapozatlan.

A másodfokú per január 23-án kezdődött Győrben.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!