Hiába a kormány új időszámítása, a menekültek nem lettek kevesebben, csak már máshol jönnek be. Baranya lett az új Röszke, miután a horvátok pár nap alatt összeroppantak a rájuk zúdult menekült áradattól. A bírósági ítéletek pörögnek, a kerítések pedig épülnek, majd másnapra eltűnnek.
A kormány szeptember 15-ével indította ez általa új időszámításnak nevezett rendszert menekültkérdésben, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy jogi határzárat vezettek be a magyar-szerb határon. Összeszedtük, hogy mik az azóta eltelt időszak legfontosabb történései.
Az új útvonal
Ahogy az várható volt a Röszkénél ragadt több ezer menekült nagy része gyalog indult Szerbián keresztül a horvát határ felé, miután Magyarországra belépniük gyakorlatilag lehetetlenné vált. Szeptember 16.-ára virradóra a horvát-szerb határ melletti Torvanik körzetébe nagyjából ötszáz menekült érkezett. Akkor még az volt a horvát kormány terve, hogy az autóbuszok egyenesen a szlovén határig szállítják a menekülteket, ahonnan csak 400 métert kell gyalogolniuk, hogy belépjenek Szlovéniába. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azt is kijelentette, hogy Zágráb átengedi Horvátországon a migránsokat, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába.
„Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország” – mondta Milanovic, aki szerint Horvátországban nem lesznek a menekültek beáramlása miatt olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. Akkor még úgy számoltak, hogy Zágráb naponta 1500 menekültet tud befogadni, és ha ez a szám nő, akkor újabb erőforrásokat vesznek igénybe.
Alig telt el pár nap, és a magyar-szerb, illetve a szerb-macedón határról több ezren tartottak Horvátország felé. A horvát rendszer nem bírt el az érkező menekülttömeggel, – ahogy a miniszterelnök fogalmazott -, korlátozottak országa lehetőségei, ezért elkezdték visszaszállítani a menekülteket a magyar határhoz. Először csak buszok érkeztek Beremendre, majd egy mozdony is befutott, rajta ezer menekülttel és felfegyverzett horvát rendőrökkel. A horvátok ez utóbbi esetről azt mondták, hogy a magyar kormány jóváhagyta az akciót, ezt azonban Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta. Orbán Viktor bejelentette, hogy elkezdik építeni a horvát-magyar határszakasz bizonyos pontjain a kerítést, Letenyén pedig regisztrációs pontként is szolgáló tranzitzónát alakítanak ki. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal konténereket állít fel, amelyben egyszerre több migráns regisztrációjára nyílik lehetőség.
A menekültek miatt Horvátország és Szerbia között is vita támadt, miután négy napra határblokádot rendeltek el a horvát hatóságok. A lépést azzal indokolták, hogy a szerbek nem a magyar határhoz, Horgoshoz, hanem Horvátország felé irányítják a hozzájuk érkező menekülteket. Nyolc átkelő közül hetet lezártak a horvátok, majd a Zágrábot Belgráddal összekötő autópályán fekvő bajakovói átkelőhelyet, a két ország közötti legforgalmasabb határátkelőt is.
Hivatalos adatok szerint szeptember 16. óta múlt vasárnap reggelig 73 ezer 500 migráns érkezett Horvátországba. Több mint 90 százalékuk végül Magyarország, a maradék Szlovénia felé hagyta el az országot.
Tranzitfolyosó, amiről elfelejtettek egyeztetni
Ami a horvátoknál történt, az érintette Szlovéniát is, hiszen a menekültek egy részét eleinte még a szlovén-osztrák határhoz szállították. Horvátország gyakorlatilag tranzitfolyosót nyitott a menekültek továbbhaladására Szlovénia és Magyarország felé, azonban Miro Cerar szlovén miniszterelnök szerint a két ország kormánya nem hogy, nem egyezett meg soha ilyesmiről, de még beszélni sem beszéltek róla. A legutóbbi adatok szerint Szlovéniába több mint 1500 menekült érkezett, főleg Szíriából és Afganisztánból. Több száz menekült a múlt héten teljesen lezárta a Horvátország és Szlovénia közötti Bregana határátkelőt, akadályozták az autók áthaladását, és emiatt végeláthatatlan kocsisor alakult ki a határnál. A menekültek azt követelték, hogy engedjék át őket a túloldalra. Egyesek közülük leültek, mások lefeküdtek az úton.
Közben Szlovénia is úgy döntött, hogy ideiglenesen visszaállítja az ellenőrzést a magyar határon, a Magyar Honvédség pedig megkezdte a drótakadály építését a szlovén–magyar határon is. Az építkezés azonban nem tartott sokáig, helyszíni beszámolók szerint az építkezés másnapján a katonák elkezdték szétszedni a drótakadályt, miután a szlovén és a magyar kormány képviselői pénteken egyeztettek egymással. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta: a menekültek ellen a horvát határnál zajló küzdelem miatt „felmerült annak a lehetősége, hogy ha másfelé veszik az utat a menekültek”, akkor szükség lehet előzetes bejelentés után a szlovén határon is ideiglenes határvédelemre.
Ausztria továbbra is nyomás alatt
A magyarországi új időszámítás másnapján az osztrák kormány bejelentette, hogy elrendelik az ellenőrzést a magyar-osztrák határon. Azt is világossá tették már akkor, hogy Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez. Ennek ellenére továbbra is ugyanaz történik, mint szeptember 15-e előtt, csak most nem Röszke felől, hanem a baranyai térségből és a szlovén-magyar határ felől szállítják a magyar hatóságok az osztrák-magyar határra a menekülteket. A belügyminisztérium adatai szerint múlt hét szombaton 11 ezren lépték át a határt Burgenlandnál és Stájerországnál.
988 menekült
Közben Európai Unió belügyminiszterei megszavazták, hogy 120 ezer további menekültet osztanak el a tagállamok között. A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék.
A mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie. Az Index.hu Eurológus blogja szerint ehhez a számhoz még jöhet 1058 abból a keretből, amelyet eredetileg nekünk szántak, ha később sem vesszük igénybe az uniós szolidaritást.
Pörög a bíróság
A tiltott határátlépés már nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül, ezért azt a menekültet, akit ezen kapnak, bíróság elé állítják. A Szegedi Törvényszék hétfői adatai szerint csak a múlt hétvégén összesen 54 migráns ügyében tartottak gyorsított bírósági tárgyalást, mindegyiket határzár tiltott átlépése miatt – írja az Index. Az afgán, iraki, pakisztáni és iráni vádlottak Kelebiánál, Röszkénél, Csikériánál vagy Mórahalomnál jöttek át a magyar-szerb határon felállított kerítésen: átmásztak alatta, fölötte, vagy egy résen keresztül.
A bíróság mindegyiküket bűnösnek találta, és – egy kivétellel – kiutasításra ítélte Magyarország területéről. A kiutasítás 29 esetben egy évre szól, 22 esetben kettőre: az összes eddigi ítélet is ilyen volt. Most a hétvégén viszont volt egy ember, akit 3, és volt egy olyan is, akit 5 évre utasítottak ki Magyarországról. Ilyen hosszú időre szóló kiutasításról eddig nem rendelkeztek ezekben az ügyekben a szegedi bírák. Született a hétvégén még egy olyan ítélet, amilyen eddig nem volt, mióta bűncselekménynek számít a határzár tiltott átlépése. Egy fiatalkorú vádlottat csak megrovásban részesített a bíróság. Mindegyik ítélet jogerős, az ítélet fordítását az 54-ből mindössze egy vádlott kérte.
Megosztás