Keresés

Új egyháztörvényt akar a kormány, de a TASZ szerint ez is jogsértő lesz

Módosítaná a kormány a hazai és nemzetközi bíróságok által is jogsértőnek talált egyháztörvényt. Jogvédők gyorselemzése szerint azonban a problémás részeket változatlanul hagynák, és továbbra sem biztosítanák az egyházak jogegyenlőségét. Az államnak eddig több mint egymilliárd forintot kellett kártérítésként fizetnie olyan egyházaknak, amelyeket hátrányosan érint a 2012-ben elfogadott szabályozás. 

Benyújtotta a kormány az egyháztörvény módosítására vonatkozó javaslatát, amire azért van szükség, mert a mostani szabályozást hazai és nemzetközi bíróságok is jogsértőnek találták. A módosítás azonban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet gyorselemzése szerint nem küszöböli ki az eddigi problémákat, inkább csak bebetonozza őket.

A TASZ-nál úgy látják, a módosítás nem biztosítaná az egyházak jogegyenlőségét, mert “továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tenne különbséget” olyan szempontok alapján, amelyek “nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével”. Ilyen például a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság. Továbbra is az Országgyűlés döntene arról, kinek jár bevett egyházi státusz, pedig ez az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint is jogsértő. “A módosítás tovább erősítené a bevett egyházak közjogi pozícióját azzal, hogy a kormányzat törvényben szentesített, hosszútávú és átfogó egyűttműködésben állapodhatna meg velük, de csak velük” – írják.

A TASZ szerint az biztosítaná az állam semlegességét, ha a vallási közösségek azonos jogi státuszt élveznének, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthetne közcélú, tipikusan oktatási vagy szociális megállapodást. Ezért a TASZ arra hívja fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, a képviselőket pedig arra, hogy ne szavazzák meg. Közleményükben azt írják, “a magyar kormányt láthatóan semmi sem tudja eltéríteni attól, még alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletek sem, hogy az egyházak jogi helyzetét diszkriminatívan szabályozza, és hitéleti tevékenységet támogasson az összes  magyar adófizető pénzéből”.

Súlyos pénzeket fizet az állam

A 2012-ben elfogadott egyháztörvény célja elvileg az volt, hogy kezelje az állami források szabálytalan felhasználásával kapcsolatos problémákat, és csak az elismert egyházak számára biztosított támogatást. A többi vallási közösség elvesztette egyházi státuszát, csak egyesületként folytathatták vallási tevékenységüket.

Az Alkotmánybíróság azonban alkotmányellenesnek találta a törvény egyes pontjait, például, hogy csak a bevett egyházak jogosultak egyszázalékos felajánlásokra. 2013-ban ezért módosították a törvényt. Azóta az érintettek újra egyháznak nevezhetik magukat, de a kedvezményes elbánáshoz és a pénzügyi támogatásokhoz a parlamenttől kell kérniük, hogy elismert egyházként regisztrálják őket.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben 17 magyar egyház ügyében mondott ítéletet, és találta jogsértőnek a szabályozást. 2016-ban 176 millió forintos kártérítésre kötelezték az államot, 2017-ben pedig további egymilliárd forintos  kártérítést ítéltek meg az Iványi Gábor-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek.

Arról, hogy a TASZ milyen egyháztörvényt tartana kívánatosnak, itt írtak röviden, itt pedig részletesebben.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!