1956-ban az összes magyar menekültet befogadták a nyugati országok, ma Magyarország 10-ből 9 menedékkérőt elutasít.
A menedékkérők alig 2 százaléka kapja meg nálunk a nemzetközi védelmet, ehhez képest Európában átlagosan minden harmadik menekültügyi eljárás (35 százalék) végződött pozitív döntéssel. A legtöbb kérelmet a magyar hatóság elutasítja, vagy mire elbírálják, a kérelmezők már nincsenek az országban. Bár az utóbbi időben ugyan jelentősen megugrott a menedékkérők száma, nagy részük nem nálunk akar élni, a beilleszkedés nehézségei miatt. Egyszerűen itt lépnek be az EU területére, de Magyarország számukra csak tranzitország, a céljuk Nyugat-Európa.
Magyarországon nagyon kevés külföldi él: ma mintegy 140000 bevándorló él itt, akiknek négyötöde európai, jelentős részük magyar nemzetiségű, ők azok, akik munkavállalási, vállalkozási, oktatási céllal érkeztek Magyarországra.
Hétfőn az Abcúgon interjút olvashat egy törökországi kurd családdal, akinek áprilisban dől el, hogy kap-e esélyt Magyarországon maradni. Az öttagú törökországi kurd származású család tavaly óta küzd a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, miután kiutasították őket, pedig több mint húsz éve itt élnek, és dolgoznak. A gyerekeik itt nőttek fel, magyar iskolában tanultak, anyanyelvi szinten beszélnek magyarul, és itt képzelik el a jövőjüket is. Kayak Turan, az apa elismeri, többet is tehetett volna, hogy elkerülje ezt a helyzetet, de nem szeretné, ha ennek a gyerekei innák meg a levét.
A március elején indult civil kampányban közel harminc emberi jogi civil szervezet karikatúrákkal illusztrált, egyszerű mondatok segítségével szeretné érthetőbbé, és a mindennapi tudás részévé tenni olyan aktuális társadalmi és emberi jogi témákat, mint a menekültkérdés, a hajléktalanok és a fogyatékkal élők helyzete, vagy a szexuális kisebbségek ügye. A kampány március 2-án indult, és 20 napig tart.
Megosztás