Keresés

Torkig vannak vele, hogy tönkreteszi őket az iskola

Több ezer diák tüntetett péntek este a Kossuth térnél egy jobb oktatásért. Kiderült, hogy kamaszok tömegei vannak torkig az oktatási rendszerrel, ami kizsigerli őket, és még csak nem is tanít nekik hasznos dolgokat. A tüntetők ultimátumot adtak a kormánynak: ha január 31-ig nem kapnak jogszabályi garanciát a követeléseik teljesítésére, folytatják a megmozdulásokat. 

“Mi a szar? Te bementél ma? Te voltál az a húsz ember?” – hüledezett egy tizenéves lány péntek este az Alkotmány utca és a Kossuth tér találkozásánál. Ő is a több ezer diák közé tartozott, akik délután négytől egy igazságosabb, modernebb és diákközpontúbb oktatásért tüntettek. Azért csodálkozott ennyire azon, hogy az osztálytársa egyáltalán bement ma az iskolába, mert a szervezők arra kérték a diákokat: délelőtt tiltakozásképp maradjanak otthon, vagy vegyenek részt oktatásról szóló beszélgetéseken.

Ezrek az Alkotmány utcában / Fotó: Hajdú D. András

A megmozdulás ötlete még tavaly pattant ki két középiskolás diák fejéből, akik megelégelték, hogy az iskolában túlterhelik őket, ráadásul elavult módszerekkel tanítják őket olyasmire, amire szerintük semmi szükségük nem lesz az életben. Hozzájuk csatlakozott aztán a Független Diákparlament, ami egy alulról szerveződő diákképviseleti szerv. Szerdán az egyik alapító, Gyetvai Viktor részletesen elmondta az Abcúgnak, mi bajuk az oktatással, és milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a fiataloknak érdemes legyen itthon maradni.

“Nahát, látom, néhányan már egymás nyakában ülnek! Olyan ez, mint egy harminc fős nyelvóra, nem?” – kérdezte a szpíker, miközben a diákok az Alkotmány utcánál gyülekeztek. Bár a színpadot jó érzékkel nem a Kossuth téren állították fel, ahol könnyebben elveszett volna ennyi ember, tény, hogy az eső ellenére több ezren mentek utcára. Persze a tüntetők közt voltak felnőttek is, de a többségük tizenéves kamasznak tűnt: láthatóan fiatalabb volt a közönség, mint az egyetemi tiltakozások idején, pedig ott is diákokról és oktatásról volt szó.

Ki nem ugrál Balog Zoltán, hejj, hejj / Fotó: Hajdú D. András

Sokan jó bulinak fogták fel az egészet, és nagy örömmel ugráltak, amikor a gyülekező idején bejátszottak egy Halott Pénz-slágert . “Haha, már várom, mikor lesz valahol pogó” – bökte meg a haverját egy tagbaszakadt fiú. De a bulihangulat közben az is kiderült, hogy sokakat tényleg zavarnak az oktatásban uralkodó körülmények. A tömegben sétálva olyan párbeszédeket lehetett elcsípni, mint hogy

  • Tudtad, hogy az első órája 7.30-kor kedődik Csepelen?
  • Jézusom!

“Ezzel megyek majd felvételizni!” – bökött egy lány cigisodrás közben a szórólap felé, amit a szervezők osztogattak körülötte. Erre írták fel a Független Diákparlament követeléseit, amelyeket aztán a színpadon is felolvastak.

1. Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!

2. Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti harminc órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!

3. Ne legyen kötelező szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változást felmenő rendszerben vezessenek be!

4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli szabad tankönyvválasztást!

5. Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!

6. Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!

7. Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!

8. Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!

9. Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!

10. Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjjal!

11. Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé!

12. Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében!

A beszédek összesen majdnem másfél órán át tartottak, ennek ellenére elég pörgősek és érdekesek voltak, főleg az elmúlt évek néhány tüntetéséhez képest. Egy középiskolás felszólaló arról beszélt, hogy az oktatás irányítói a múltban képzelik el az életet. “Poroszosnak hívják az oktatást, de az egykori Poroszország helyén ma már sokkal modernebb oktatás működik”.

Tóth Gabriella győri egyetemista arról beszélt, hogy csak diákhitelből tudott elutazni a budapesti tüntetésre, és nem normális, hogy két félévnyi tanulás után már több százezer forint tartozása van. Azon a szakon, ahol ő tanul, csupán ketten fértek be az állami férőhelyekre, olyan magas volt a ponthatár. Szerinte ez azt jelzi, hogy a felsőoktatásban nyoma sincs esélyegyenlőségnek.

Nem vehetik el a gyerekkorunkat

A gimnazisták főleg a túlterheltség miatt akadtak ki. “Szabadidővel nem igazán rendelkezünk. Egy gimnazistának kilenc órája is lehet, és még bevezették a heti öt óra testnevelést is, ami nyilván elengedhetetlen volt!” – mondta egy felszólaló. “Ha egy gyerek hazaér délután négyre, kapásból még éjfélig tanulhat. Csomó felesleges dolgot tanítanak és elveszik az időt attól, hogy olyasmivel foglalkozzunk, ami érdekel minket. Ne hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk a szabadidőnket és a gyerekkorunkat!”

A gimnazisták főleg a túlterheltség miatt akadtak ki / Fotó: Hajdú D. András

Üzentek azoknak a médiumoknak is, akik előre azzal támadták őket, hogy lustaságból panaszkodnak a túlterheltségre, és semmi mást nem akarnak, mint a lábukat lógatni és berúgni. “Túlterhelt, szorgos és elkeseredett diákok vagyunk” – mondta Békés Gáspár diákolimpikon, aki korábban azzal lett ismert, hogy a Facebookon visszautasította, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter politikai célokra használja fel a jól teljesítő diákokat.

“Szorgalom jegyet kapunk, magatartás jegyet kapunk. Csak minősítenek minket, kiírnak minket a szégyenfalra. Mi mikor minősíthetjük végre a rendszert?” – kérdezte Békés. Több beszédben is előjött, hogy a tanárok egyre kevésbé mernek felszólalni az iskolai problémák miatt, mert szankcióktól kell tartaniuk. “Amíg nem lesz demokrácia az oktatásban, nem lesz demokrácia a társadalomban sem” – mondták.

Felszólalt egy szülő is, aki azt mondta, élete “legrohadtabb évei voltak a felső tagozaton és a gimnáziumban eltöltött évek, de legalább nem estem be félholtként az ágyba”. A tanárok részéről a Civil Közoktatási Platform szóvivője, Ercse Krisztina beszélt.

A tüntetés végén beszélt Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament egyik alapítója is, akit az elmúlt napokban többször próbáltak lejáratni a kormányközeli sajtóban. A műsorvezető szerint ez “kicsinyes és bátortalan tett volt”.

“Ha a kormány nem teljesíti az összes követelésünket január 31-ig, akkor folytatjuk a közös kiállást, újabb tüntetést tartunk, még nagyobb tömeggel, és még hangosabban” – ígérte Gyetvai Viktor, akit “Viktor, Viktor, Viktor” kiáltással köszöntött a közönség. “Azt hiszem, most új jelentést adtunk ennek” – nevetett a műsorvezető.

Szabályosan küldtek a szüleim

Azok, akik napközben nem mentek iskolába, kereshettek maguknak hasznos elfoglaltságot is, a budapestiek például elmehettek az Auróra alternatív tanítási napjára.

“Szabályosan küldtek a szüleim!” – mesélte a kilencedikes gimnazista Renátó, aki szülei beleegyezésével, sőt, bátorítására hagyta ki a pénteki tanítási napot, ezzel tiltakozva a magyar oktatási rendszer ellen. Az egyik második kerületi iskola tanulójával az Aurórában beszélgettünk, ahol alternatív tanítási napot tartottak azoknak a diákoknak, akik Renátóhoz hasonlóan a késő délutáni Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért! elnevezésű tüntetés felhívására “ellógták” a mai napot. Mint elmondta, közel sem volt egyedül ezzel osztályában: a 30 főből mindössze 5-en mentek be tanulni. Az iskola vezetősége semlegesen állt a tüntetés szervezőinek felhívásához: a tanárok se nem biztatták, se nem próbálták őket lebeszélni, a szülői igazolásokat pedig gond nélkül elfogadják majd – mondta.

_HDA2592
A netadós tüntetésről már ismert világítással búcsúzott a tömeg / Fotó: Hajdú D. András

Barátja, Ricsi is ebbe az iskolába jár, évfolyamtársak. 2-3 hónapja hallottak először a tüntetés híréről, ami “futótűzként terjedt” a diákok között, ő maga is mindekit arra biztatott, hogy vegyen részt az akcióban. Akárcsak Renátó, ő is szülői jóváhagyással hagyta ki a sulit, mivel ők “sem igazán szimpatizálnak” ezzel az oktatási rendszerrel. “Ez a mi ügyünk” – vágta rá felvetésünkre, miért nem tiltakoznak akkor maguk a szülők is.

A két srác arról is mesélt, szerintük mi a baj a magyar oktatással. Úgy érzik, a tanárok “egyenruhába akarják őket kényszeríteni”, de ez nem feltétlenül az ő hibájuk, hanem inkább a rendszeré. Azt látják, hogy vannak tanárok, akik megpróbálják máshogyan csinálni, sokszor azonban a feltételek nem engedik ezt nekik. A legnagyobb problémát mégis a leterheltségnek tartják: Ricsi elmondása szerint az egyik héten több mint tíz dolgozatot írt, úgy, hogy közben két nap is nyolc órája van.

Magyar oktatás, ébredj fel!

A nyolcadik kerületi közösségi helyen több programmal készültek az ott megjelent 40-50, főként kilencedikes-tizedikes diáknak. Kezdésként az alternatív testnevelés óra keretében jógázhattak a tanulók. Ricsiéknek azért is tetszett ez, mert – ahogy fogalmaztak –  megmutatta, hogy akár ilyen is lehetne a tesi óra. Ezután Történelem és Állampolgári Ismeterek fantázianevű órán vehettek részt az érdeklődők, ahol Orbánék 2007-es kordonbontó akcióján és az Antigonén keresztül a polgári engedetlenség intézményéről tudhattak meg többet.

És miközben az Auróra katinjában folyamatosan készültek a tüntetésre szánt transzparensek (Szar az oktatás! – hirdette egyik), a pincehelyiségben Misetics Bálint vezetésével arra kerestek választ a giminázisták, szakközépiskolások, hogyan is néz ki a valódi állampolgári részvétel, mi a különbség a manipulációs és a demokratikus döntéshozatali folyamatok között. Itt kiderült, hogy a diákok többsége elég borúsan látja, mennyire tud beleszólni a helyi, illetve a kormányzati ügyekbe. 

Az órarendből nem maradhatott ki az ének óra sem: ezt a 2013-as diáktüntetések alatt megalakult Bennfenntes Kívülállók Közkórus tartotta meg. (Többek között ez a csoport énekelt a decemberi közvécés tüntetésen, illetve a 3-as metró akadálymentesítéséért küzdő civilek akcióján.) A diákok itt arról tanulhattak, hogyan és mit érdemes egy tüntetésen énekelni, illetve elpróbálhatták a Kossuth téri demonstrációra kitalált dalátiratot is:

Magyar oktatás ébredj fel!

Évszázadokkal tévedsz el!

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!