Mintegy nyolc-tízezer ember elbocsátásával számol a kormányzat a kórházi kapacitások újraosztásának eredményeként – írja a nol.hu. A lap szerint ahhoz ragaszkodni fognak, hogy kórházat egészében ne zárjanak be, a karcsúsítás részlegek, telephelyek, osztályok megszűnésével járhat. Az elbocsátás egyaránt érinthet műszakiakat, adminisztratív dolgozókat, ápolókat és orvosokat is.
A kórházvezetőknek az úgynevezett megyei egyeztető fórumokon február végéig kell újraosztaniuk egymás között a feladatokat, azaz megállapodniuk arról, hogy a jövőben az adott területen ki, mit fog csinálni – írja a nol.hu.
Az osztozkodás értelme, hogy megszüntessék a párhuzamos vagy felesleges ellátásokat, és az adott térségben minden intézmény csak arra vállalkozzon, amit el is tud végezni. Az egészségbiztosító 2007 óta ugyanannyi, 145-150 ezer forint közötti összeget fizet az átlagos esetek ellátásáért a kórházaknak, miközben óvatos becslések szerint az legalább 180 ezer forintba kerül. Lényegében ez a kórházi eladósodás oka, amit a kormányzat most azzal orvosolna, hogy átszervezi a szolgáltató helyeket és csökkenti a számukat – írja a lap.
Április után a kórházak nem csinálhatnak adósságot. Amennyiben az igazgatók ezt felvállalják, tömeges elbocsátások várhatók, „ágyak” sorozatos leépítésére kerülhet sor, megoldásként legalábbis ezeket ajánlják a kormányzati szereplők. Az egészségügyi ágazat vezetői 8-10 ezer fő elbocsátásával számolnak. A változással az intézmények műszaki és adminisztratív területein dolgozók közül sokan maradhatnak feladat nélkül, a városi kórházak bezárt osztályain pedig az orvosok és ápolók munkája fogyhat el.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy múlt heti háttérbeszélgetésen egyértelművé tette: ha nem sikerül az úgynevezett megyei fórumokon egyezségre jutniuk helyben az intézményvezetőknek, úgy a megyei kórházak vezetői dönthetnek, hol, milyen szolgáltatás szűnjön meg vagy maradjon. Ez azt is jelentheti, hogy megyénként csak egy kórház lesz. Bár azt külön és sokszor hangsúlyozták: intézményt biztosan nem zárnak be, csak átalakítják a feladatait, és a jövőben nem kórházként, hanem valamelyik megyei intézmény telephelyeként működik. Lesznek viszont olyan helyek, ahol a gyógyítási funkciókat ápolási, utógondozói feladatokra váltják.
A kórházi férőhelyek újraosztásában a legnagyobb feszültség a fővárosban várható, ahol csak azok az intézmények maradhatnak teljes jogú kórházak, amelyek a nap 24 órájában képesek sürgősségi feladatokat ellátni, illetve legalább egy megyei kórház kvalitásaival rendelkeznek. Ez itt azért is nehéz, mert szinte alig van olyan intézménye Budapestnek, amely teljes szakmai palettát tart fenn. A jó hír az, hogy megszűnik a fővárosban a mindennap másik kórház az ügyeletes.