Keresés

A kormány szerint nem kell titkosszolgákat alkalmazni a sajtóban

Cáfoja a kormány, hogy titkosszolgálati embereket kellene majd alkalmazni a tévéknél az internetes lapoknál, vagy a rádióknál. Szerintük nem így kell értelmezni a Pintér Sándor által jegyzett múlt heti törvénymódosítót. A javaslat értelmében fontos állami cégekhez és a tartalomszolgáltatókhoz  is kerülnének titkosszolgák. A kormány szerint ez eddig is így volt.

Félreértelmezi és félremagyarázza az ellenzék a kormány szerint a Pintér Sándor által múlt héten benyújtott törvénymódosító csomagot. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerdán közleményben igyekezett tisztázni azt az információt, miszerint a titkosszolgálat embereit kell a javaslat értelmében a médiában alkalmazni.  A KTK szerint “szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak. A javaslat azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt (nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában), hogy a távközlési szolgáltatóknál (pl. T-Com, Telenor) legyenek ilyen alkalmazottak.”

Előzőleg az az Index jelentette, hogy köteles  foglalkoztatni a nemzetbiztonság munkatársait minden tartalomszolgáltató az említett javaslat értelmében. A nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára írnák át, aki a múlt héten nyújtotta be a 34 oldalas módosítócsomagot a rendvédelmi szervekről.

Ennek egyik pontjában szerepel, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen szervezetekbe küldhetnének munkatársakat, akikkel azoknak kötelező lenne munkaviszonyt létesíteniük. A szervezetek között nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szerveket, tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezeteket, hírközlési és postai szolgáltatókat, energiaellátót, hadiipari kutatással foglalkozó üzemeket és intézményeket is felsorolnak. Ezeken kívül azonban ott vannak még a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók is.

Az nem világos, hogy a javaslatban pontosan mit takar a tartalomszolgáltatók kifejezés. Az MSZP szerint ennek olyan tág értelmezése is felmerülhet, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégeket is kötekezhetnének arra, hogy alkalmazzák a titkosszolgálat embereit. Harangozó Tamás a párt frakcióvezető-helyettese már kezdeményezte is a paragrafus törlését a javaslatcsomagból.

A minisztérium az Indexnek nem cáfolta, hogy lehet ilyen értelmezése is a javaslatnak, de jelezték, hogy még várható módosítás. A javaslatcsomagot a jövő héten tárgyalja a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság.

Kiakadt a biztos

Eközben Szőcs Géza, a milánói expóért felelős miniszteri biztos azt vetette fel, hogy szigorítani kellene a médiatörvényen. Például ha egy lap valakiről leírja, hogy ellopott százmillió forintot, akkor szerinte azt gyorsított eljárásban kellene tisztázni, és ha kiderül, hogy nem volt igaz az állítás, akkor az újságírónak kellene kifizetni ugyanakkora összeget, mert “ekkora erkölcsi kárt okozott, ezt kell megtérítenie”. Szőcs Géza, erről a Mandiner.hu-n értekezikA miniszteri biztost több kritika is érte a világkiállítás magyar pavilonjával kapcsolatban. Az Index például cikksorozatban számolt be a vitatható döntésekről, és arról, hogy százmilliók mentek el sehol sem látható programokra.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!