Keresés

Tetőfokára hág a bevándorlók elleni harc

15550948074_bcd549ae4f_k
Két afgán férfi Szabadka közelében, 2014-ben | Forrás: UNHCR Central Europe

Tetőfokára hágott a kormány bevándorlók elleni harca, ami már tavaly, Orbán Viktor beiktatásakor elkezdődött, de igazán csak idén, a Charlie Hebdo elleni merénylet után pörgött fel. Egyik kormány sem szerette a bevándorlókat, de a szakértők azt mondják, ilyen még nem volt. Nézze meg idővonalon az elmúlt egy év harcát!

A közelmúltban a menekültekkel kapcsolatban megfogalmazott kormányzati álláspontok és az ezeket alátámasztani szándékozó ún. nemzeti konzultáció keretében kiküldendő kérdések minden szakmai és morális megfontolást nélkülöznek. A fentiek alapján folytatott kommunikációban rejlő veszélyek miatt  Magyarország kormányát a kampány leállítására kérjük.

Ötvennyolc kutató írta alá a fenti közleményt néhány nappal azután, hogy Orbán Viktor azt mondta, Európának nincs szüksége bevándorlókra, és “nem lehetünk lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon”. Egy nappal a miniszterelnök nyilatkozata előtt az Európai Unió vezetői éppen arról döntöttek, hogy megháromszorozzák a pénzt, amit eddig a Földközi-tengeren Európába tartó menekültek mentésére fordítottak.

Orbán saját elmondása szerint azért indít nemzeti konzultációt a kérdésben, hogy legyen mivel alátámasztania Brüsszelben a bevándorláspolitika szigorítását, vagyis hogy az illegálisan az országba érkezőket azonnal őrizetbe kell venni, fogva kell tartani, és ki kell toloncolni, amint lehet. A konzultáció egyik kérdése azt veti fel, hogy az illegális bevándorlóknak maguknak kelljen állni saját ellátásuk költségeit.

A miniszterelnök nem most kezdett kampányolni a bevándorláspolitika szigorítása mellett. Tavalyi beiktatási beszédében azt mondta, a bevándorlás helyett inkább a születendő gyerekeket kellene támogatni, az igazán nagy löketet azonban a Charlie Hebdo elleni párizsi merénylet adta meg. Orbán Viktor már a megemlékezésen is azt mondta, “nem akarunk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között”.

Ekkor még Rogán Antallal, a Fidesz frakcióvezetőjével együtt a “megélhetési bevándorlókról” beszéltek, vagyis azokról, akiket nem üldöznek a hazájukban, hanem a jobb megélhetés reményében vándorolnak. Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója szerint ez mostanra teljesen összemosódott a menekültekkel. “Egyre súlyosbodik az egész retorika. Nyilván nő az ingerküszöb is, ezért emelik a tétet” – mondta.

Az alábbi idővonalon azt mutatjuk be, hogyan váltak célpontokká a bevándorlók az elmúlt egy évben:

“A legfrissebb nyilatkozatok már teljesen egyértelműen a menekültekről szóltak, de a megélhetési-gazdasági bevándorló is egy teljesen rossz elnevezése azoknak, akiknek nem kell humanitárius védelem” – mondta Kováts. Szerinte a kormány politikailag jó lóra tesz a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel, mert a magyar társadalom vevő az ilyesmire. “Minden országban vannak negatív attitűdök az idegenekkel szemben, nálunk ez kicsit jobban jelen van. Kevéssé vagyunk nyitottak és befogadók, de a politikának nem feltétlenül ezt kellene visszamondania, sőt akár meg is változtathatná”.  De nem ezt teszik, hanem

politikai tőkét kovácsolnak, egy meghatározható csoporttal szembeni ellenérzésből. Ez populizmus.

Az Eurobarometer utoljára 2011-ben mérte fel az EU-s állampolgárok bevándorlókkal kapcsolatos véleményét. Ebből az derült ki, hogy

  • a magyarok 65 százaléka nem támogatja, hogy az EU-tagállamok védelmet és menedéket nyújtsanak a bevándorlóknak (ennél csak a lettek elutasítóbbak 69 százalékkal),
  • a magyarok 61 százaléka szerint a legális bevándorlóknak nem szabad ugyanazokat a jogokat adni, mint az állampolgároknak (ez is csak a letteknél magasabb),
  • a magyarok 62 százaléka szerint a tagállamoknak maguknak kellene szabályozni az illegális bevándorlók kérdését (csak a letteknél volt magasabb, 63 százalék).

Nem az első, mégis példa nélküli

Kováts emlékeztetett, hogy a magyar politikában mindig is előfordult a bevándorlás-ellenesség. Példaként Boross Péter egykori miniszterelnököt hozta fel, aki “a bevándorlási törvény 1993-as vitájakor mondta el, hogy kire van szükség, és kire nem. A határon túli magyarokat támogatta, de azt mondta, az Európán kívülről érkezők beilleszkedésére nincs esély. Aztán 1999-ben a koszovói válság idején egyedül mi nem adtunk humanitárius segítséget, és azt mondtuk, azokat fogadjuk be, akik a szerb határon át érkeznek. Vagyis senkit, mert ha egy koszovói a szerb határon akart átjönni, azzal aláírta a halálos ítéletét”.

De a szocialista-liberális kormányok sem nagyon különböztek ebben. “Ilyen volt Kovács László huszonhárommillió románozása is. Amikor a határon túliak állampolgársága ellen kampányoltak, éppen csak azt nem mondták ki, hogy megélhetési bevándorló. A mostani kormány jóléti sovinizmusát az MSZP is rendesen hozta, ez nem bal- és jobboldali kérdés. A különbség csak annyi, hogy a jobboldal inkább kulturális különbségeket szokott emlegetni”.

Kováts mégis úgy látja, hogy a kormány mostani retorikája minden eddigi próbálkozást “magasan ver az időzítése és a kontextusa miatt”.

A kárpátaljaiakat is börtönbe zárjuk?

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint a kormányok általában lapítottak a bevándorlás kérdésében. “Mindegyiknek csak arról volt véleménye, hogy mi legyen a határon túli magyarokkal”. Szerinte ezért inkább azt kell megnézni, hogyan alakult a tényleges migrációs politika az elmúlt évtizedekben.

“Ezt az alapján lehet lemérni, hogy milyen feltételekkel adnak egy évnél hosszabb tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt, és hogy kik kapnak kedvezményeket. Ennek a változásában nem volt egységes tendencia, leszámítva a határon túli magyarokat, akiket a kormányok egyre több kedvezményben részesítettek, ami arra ösztönzött, hogy telepedjenek le itt. Összességében a rendszer egyre enyhébb és megengedőbb lett, ráadásul az EU-s csatlakozással a kedvezmények kiterjedtek az összes EU-polgárra”.

Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatója a sokat kritizált bevándorlásról szóló nemzeti konzultációról, április 24-én | Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatója a sokat kritizált bevándorlásról szóló nemzeti konzultációról, április 24-én | Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A menekülteknél más a helyzet. Nagy szerint itt az a kérdés, hogy milyen feltételeket biztosítunk nekik, és hogyan fogadjuk őket, ami szintén hullámzó volt az elmúlt évtizedekben. “Volt olyan időszak, amikor korlátlan ideig fogva lehetett tartani a menedékkérőt, de előfordult az is, hogy a 30 napon túli fogva tartás elméletileg tiltott volt. Most a menedékjogi őrizet maximális hossza hat hónap. A 2000-es évek óta hullámzóan ugyan, de folyamatosan csökken a fogva tartás megengedett hossza. 2004 óta a kérelmezőknek járó szolgáltatások terén is kötik az országot az uniós szabályok, amelyektől nem szabad eltérni. Illetve el lehet, de az nyilván szankciót von maga után” – mondta.

A kormány 2013-ban fogadott el egy migrációs stratégiát, amiről Nagy szerint valahogy mindenki elfelejtett beszélni. Ebben többek közt az is szerepel, hogy odafigyelve ugyan a biztonságra, de

nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát.

Nagy szerint a dokumentum további fő üzenete, hogy “a menekültek esetében teljesíteni kell a nemzetközi kötelezettségeket, az illegális bevándorlás ellen pedig harcolni kell”. A menekültekről például azt írják:

A magyar társadalomba történő beilleszkedés támogatása elsősorban a harmadik országokból származó, nem magyar anyanyelvű migránsok, a nemzetközi védelemben részesültek (menekültek, oltalmazottak), valamint a hontalanok esetében szükséges.

A kormány mostani retorikája viszont Nagy szerint szembemegy ezzel, és olyan idegenellenes hangot üt meg, ami sosem volt tapasztalható. “Kíváncsi vagyok, mit fognam csinálni azokkal a kárpátaljai magyarokkal, akikből egyre több fog megfelelő vízum nélkül érkezni az országba. Fogdába teszik majd őket, mondván, hogy nem EU-s országból, “illegálisan” jönnek?”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!