A teljesítményelvre építené a jövő felsőoktatását a kormány stratégiája, amely azt mutatja be, meddig kellene eljutni 2030-ig. A terv főleg általánosságokkal van tele, de van néhány konkrétum is: a természettudományokban emelnék a ponthatárokat, és újra népszerűvé tennék az agrárképzést.
„Fokozatváltás a felsőoktatásban” – ez lett a címe a kormány felsőoktatási stratégiájának, amely 2030-ig határozza meg a „teljesítményelvű felsőoktatás” irányvonalait. A 444.hu összefoglalója szerint az Emberi Erőforrások Minisztáriumában (Emmi) készült dokumentum jórészt általánosságokat tartalmaz, és a kormány jól ismert céljait sorolja fel:
- az egyetemek szolgálják ki a piaci igényeket, és ne csak állami és uniós forrásokat szerezzenek,
- vegyél fel a versenyt a régiós versenytársakkal és
- legyen színvonalasabb doktori képzés.
A kormány szerint a bölcsészet- és a társadalomtudományban nincs szükség beavatkozásra, más képzési területeken viszont igen. Az orvosképzést például sikerágazatnak tartják, de azt írják, az oktatók létszáma nem tud lépést tartani a hallgatókéval, akik közt nagyon sok külföldi is van, és folyamatos a túljelentkezés. Ráadásul a stratégia szerint egyre élesebb a konkurencia: a szomszédos országokban olcsóbb az orvosképzés, ahová szintén sok külföldi hallgató jelentkezik, ezért fejleszteni kell az oktatás színvonalát, személyi és tárgyi feltételeit is.
A természettudományos képzésnél már borúsabb a kép. Azt írják, ha minden így marad, hamarosan megelőznek minket a szomszédos országok, ezért több oktatóra, lendületes kutatócsoportokra és minőségbiztosításra van szükség. A kormány szerint alacsonyak a pontszámok is, a jelentkezők túl könnyen bejutnak a szakokra, ahol aztán jelentős a lemorzsolódás. Ezzel „pazarlódnak az állami erőforrások is, és elvonjuk a munkaerőt olyan területektől, ahol ezek a diákok hasznos polgárai lehetnének a társadalomnak” – írják. Ezért azt javasolják, legyen annyi a ponthatár, hogy csak azok jussanak be, akik várhatóan be is fejezik az egyetemet.
Az informatikában az évek óta fennálló beruházási stopot tartják a legnagyobb gondnak, ami az egész képzést ellehetetleníti. „A hazai intézmények jelenleg lényegében mind ugyanazt a «mainstream» informatikai oktatást végzik, hasonlóan régiós versenytársaikhoz. Ezt a «mindenből keveset» elve jellemzi, hiszen a hasonló tartalmakat és óraszámokat az akkreditációs rendszer is támogatja. Feltételezésünk szerint a specializációnak ez az alacsony szintje legfeljebb az alapképzésben lesz tartható a jövőben” – írják.
Az Emmi a gazdaságtudományban kevesebb tantárgyat, de komplexebb tananyagot látna kívánatosnak, és alkalmazkodóbbá tenné az egyetemeket a munkaerő-piaci igényekhez. Ez az a terület, ahol a kormány jelentősen csökkentette a férőhelyeket, ezért a legtöbb hallgató önköltséges. Az agrárképzést viszont újra fellendítenék, és népszerűvé tennék a fiatalok körében, hiszen „történelmünk sikeres időszakaiban mindig fontos szerepe volt az agráriumnak, jelenleg azonban az itt foglalkoztatottak korösszetétele és képzettségi szintje is elmarad a többi ágazatban elvárt szinttől”. Azt írják, kétszer annyi agrárképzéses hallgatóra lenne szükség, mint amennyi most van, és javítani kell a marketingen is. A kormány szerint az agrármérnöki rendszer nem felel meg a 21. századi elvárásoknak, és ” az új szakindítások széttördelték a képzési szerkezetet, hiszen jelenleg 53 féle felsőoktatási szakképzés, alapképzés és mesterképzés létezik a területen”.
Megosztás