Bevándorlók, embercsempészek, Brüsszel, baloldal – a kormány már majd’ mindenkit kikiáltott ellenségnek a menekültválság kirobbanása óta, és ezt több százmillió forintba kerülő plakátokkal is az ország tudtára adta. Hogyan jutott el a kormány a gazdasági bevándorlóktól a terroristákig, és mikor kezdték mindenért Brüsszelt okolni?
„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont” – ezzel a mondattal indította el Orbán Viktor a magyar kormány bevándorlás- és menekültellenes kommunikációját 2015 elején Párizsban, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett támadásra való megemlékezésen. A kormánynak kapóra jött a migránsozás, olyan témák kerültek le a napirendről miatta, mint az amerikai kitiltási botrány vagy a félresikerült netadó-kezdeményezés.
A menekültkérdés azóta a kormány fő témája, a nemrég az utcára került reklámkampány plakátjain pedig már a terroristákkal azonosítják a migránsokat. Hogyan durvult egyre jobban a kormányzati kommunikáció, lettek a gazdasági bevándorlókból veszélyes terroristák és Brüsszelnek küldött üzenet?
Az ellenség: a gazdasági bevándorló
Orbán Viktor tavaly januári beszédében még csak a gazdasági bevándorlókról mondta azt, hogy Európa nem tud menedéket nyújtani számukra. A valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek „meg kell adni, ami jár, mármint menedéket” – hangsúlyozta akkor. Fél hónap múlva Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, nemzeti konzultációt indítanak a „megélhetési és gazdasági bevándorlók” ügyében, Rogán Antal akkori Fidesz-frakcióvezető pedig arról beszélt a Keleti pályaudvaron, hogy Magyarország nem képes eltartani ennyi megélhetési okból érkező illegális bevándorlót.
Az első kormányzati plakátkampányt ennek a konzultációnak a népszerűsítésére indították. Az utcákat háromszáz millió forintból lepték el a következő plakátok:
A plakátok szokatlanul idegenellenes hangvétele akkor sokakat meglepett, voltak, akik leszaggatták őket, mások rájuk festettek, az ellenzéki pártok pedig plakátrongálásra szólítottak fel. A plakátokról még Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is azt mondta, hogy nem az ő ízlésének való, bár a menekültekre szerinte sem áll készen Magyarország. Ekkor azonban még mindig csak az úgynevezett gazdasági bevándorlók ellen hergelt a kormány.
Az ellenség: az embercsempész
A nemzeti konzultáció első eredményeit júniusban ismertették. Eszerint a válaszadók többsége szigorú intézkedést vár a kormánytól, és ellenzik a gazdasági bevándorlást. Közben Orbán Viktor finomított a kormányzati plakátkampányon, amikor azt mondta a Kossuth rádióban, hogy az elsősorban az embercsempészekhez szól, a célja pedig, hogy “minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Magyarország az a hely, amelyet el kell kerülniük”. Ugyanakkor a plakátokon szó sem volt embercsempészekről.
Eközben a kormány 600 millió forintból újabb kampányt indított, amelyben elsősorban a kormányzati intézkedéseket népszerűsítették, de ezek közé is befért egy bevándorlásellenes plakát:
Az ellenség: a baloldal
“A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában” – ezt Orbán a tusványosi szabadegyetemen mondta 2015 nyarán, majd a folytatásban arról beszélt, hogy a menekülthullám lényegében a baloldal érdekeit szolgálja. “Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát. A baloldal úgy tekinti, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig a baloldal történelmi távú célja is teljesül” – fogalmazott.
Később az ősz folyamán a kormányközeli Civil Összefogás Fórum vitte tovább ezt a vonalat azzal, hogy kiplakátolták az országot ellenzéki politikusok menekültekről tett nyilatkozataival:
Az ellenség: a menekültek a határon
2015 szeptemberében a kormány durván szigorított a menekültellenes szabályokon, ekkor lett kész a kerítés is a déli határvidéken. A szigorú intézkedéseket a kormány a nemzeti konzultáció eredményével indokolta. A határon lévő menekültek előtt egyik napról a másikra lezáródott a magyar határ, és ezrek torlódtak fel Szerbia és Magyarország között a senki földjén. Pár nap bizonytalanság után többen dobálni kezdték a magyar kerítést, amire a rendőrök könnygázzal válaszoltak.
Ugyanezekben a napokban jelent meg az a kormányzati plakát, amely egy mondatban összefoglalta a nemzeti konzultáció végeredményét, Magyarországot pedig ostromlott várként tüntette fel:
A több ezer Magyarországon kívül rekedt menekült számához képest alig páran vettek részt a zavargásban, amelyre azóta sem volt példa. Orbán Viktor szeptember végén a parlamentben mégis drámai hangvételű beszédben jelentette be, hogy “lerohannak bennünket”. “Nem több ezer, nem több százezer, hanem több millió ember ostromolja Európa határait” – mondta. Szerinte veszélybe kerültek a határok, veszélyben van a törvények tiszteletére épülő életforma, veszélyben van Magyarország és egész Európa. “És akit lerohannak, nem tud befogadni” – tette hozzá.
Az idegenellenes kommunikáció az év végére célt ért. A Tárki tanulmánya szerint a magyar lakosság körében 1992 óta folyamatosan mért idegenellenesség 2016 januárban érte el a mindenkori legmagasabb szintet. A kormányzati bevándorló-ellenes kampány kezdete előtti utolsó mérésen mért 39 százalékhoz képest 2015-ben először 45-re, majd 2016 januárjában 53 százalékra emelkedett a megkérdezettek körében a xenofóbok aránya. A xenofóbia szintjének emelkedése és a kormány szigorodó bevándorlás-politikájának széleskörű támogatottsága a tanulmány szerint egymást magyarázó jelenségek, és összefüggésben vannak azzal az extrém méreteket öltő fenyegetettség-érzéssel, ami mind a magyar, mind az európai közvéleményen eluralkodott 2015 januárja és 2016 januárja között.
Az ellenség: Brüsszel
Őszre már tudható volt, hogy az Európai Bizottság a nagyobb tagállamokkal egyetértésben kvóta alapján osztana szét 120 ezer menekültet az egyes tagállamok között. Ezt a magyar kormány elítélte, Orbán Viktor a parlamentben azt mondta, hogy míg levegőt tud venni a kormány, addig sem kvóta, sem visszatoloncolás nem lesz. Szerinte a kvóta meghívót jelent a migránsok számára, növeli a migrációs nyomást. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy visszaállítják az európai országok a határellenőrzéseket, megszűnik a szabad mozgás az EU-ban. Valamint a kvóta „szétteríti a terrorizmust Európában”.
A kormány novemberben az Európai Bíróságon támadta meg a kvótát, februárban viszont belpolitikai színre vitték az ügyet, és népszavazást kezdeményeztek a kvóta elutasításáról. „Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is megváltoztató döntéseket” – mondta akkor Orbán. Erre szerinte sem Brüsszelnek, sem semmilyen európai testületnek nincs felhatalmazása.
Március 15-ei beszédében Orbán Viktor még jobban összemosta a menekülteket Brüszellel. Azt mondta, hogy az EU központjából bizonyos erők azon mesterkednek, hogy lebontsák az európai nemzetállamokat, és azt akarják, hogy idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban. Ha pedig az idegenek bejönnek, akkor nőket kergetnek majd az utcákon, bűnözés lesz és terrorizmus, a kultúra pedig elvész. A menekültek betelepítésén pedig Brüsszelben mesterkednek.
A népszavazást októberre írta ki az államfő, de már májusban megjelent az első a szavazással kapcsolatos plakát:
Az üzenet szó nem véletlen, a népszavazásnak ugyanis semmiféle hivatalos következménye nincs. Az EU által tavaly előírt 120 ezer fő szétosztása már eldöntött kérdés, és arról a kormány is azt mondta, hogy nem arra vonatkozik a népszavazás. Így a magyarok tulajdonképpen valami jövőbeli, megfoghatatlan dologról mondhatnak vélemény a népszavazáson.
Az ellenség: minden bevándorló és Brüsszel
Mindez azonban nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy a legutóbbi, júliusban megjelent kampányplakátjain már minden bevándorlót terroristaként vagy nőverőként azonosítson.
Ezek a plakátok ráadásul még nem a hivatalos népszavazási kampány plakátjai – csupán tájékozattó hirdetések – a kampányidőszak ugyanis csak múlt hét végén kezdődött, így az október 2-ai népszavazásig még várható egy újabb plakátkampány.
Egy július utolsó hetében végzett kutatás szerint a népszavazáson 54 százalékos lesz a részvétel, azaz érvényes lesz a referendum. A közvéleménykutatás alapján pedig döntő fölénnyel fognak szavazni a kvótát elutasítók.
Megosztás