Keresés

Tele a padlás évtizedes bírósági ügyekkel

Emlékszik még Hagyó Miklósra? És Kulcsár Attilára? Tudja, hogy Budaházy György ügyében még mindig zajlik a tárgyalás, sőt egy 1999-es gyilkossági ügyet is tárgyal még a Debreceni Törvényszék?

Pénteken hozott döntést másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a romagyilkosságok ügyében. A Kiss testvérek és Pető Zsolt hét évvel ezelőtt, 2008 nyarán követték el az első támadást romák ellen. Hat embert öltek meg, mielőtt elfogták volna őket, 2011-ben álltak először bíróság elé, mégis csak most jutott el az ügyük a másodfokra, és bár a negyedrendű vádlott Csontos István esetében jogerős ítélet született, a többeik ügye még folytatódik a Kúrián.

A magyar jogrendben nincs korlátozva, hogy egy bíró mennyi ideig tárgyalhat egy ügyet, vagy mennyi idő alatt kell ítéletnek születnie. Az ügy tárgyalása akkor fejeződik be, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a vádlottak bűnössége vagy ártatlansága kétséget kizáróan megállapítható. Időbe telik, míg megszületik az elsőfokú ítélet, majd a másodfok, és arra is van példa, hogy az egész ügyet újra kell kezdeni. Kigyűjtöttünk pár jelentősebb ügyet, amely már évek óta, vagy akár több mint egy évtizede húzódik a magyar bíróságokon.

A Burka család

Vádlott: idősebb és ifjabb Burka Ferenc

Iratanyag: kétezer oldal

A Burka család története egészen 1999 márciusáig nyúlik vissza, amikor az egyik reggel vérbe fagyva találták meg a háza udvarán Gy. Jánost, a helyi kocsma törzsvendégét. A rendőrség Burkát és a fiát gyanúsította a gyilkossággal. Letartóztatták, majd 2002-ben börtönbe küldték őket. A másodfok azonban nem volt elégedett az ítélettel, új eljárást rendeltek el, és végül 2006-ban, bizonyíték hiányában jogerősen felmentették őket.

A két Burka ezután pert indított a magyar állam ellen, amit meg is nyert. Összesen 45 millió forint kártérítést kaptak a börtönben töltött évekért cserébe. Hosszú ideig ez volt a legnagyobb kártalanítás, amit a magyar államnak ki kellett fizetnie (ezt csak tavaly sikerült felülszárnyalni: a Fekete sereg áldozatául esett Szántai Attila százmillió forintot kapott).

Igen ám, de 2012-ben az ügyészség újra nyomozást rendelt el az ügyben, ugyanis Burkáék kertjének közelében megtalálták azt az antennát, amit az áldozattól rabolt el a gyilkosa. A bíróság újraindította az ügyet, újra Burkáékat vádolva. Eddig 14 tárgyalási nap volt az ügyben, 10 tanút hallgattak meg, és egyelőre megbecsülni sem lehet, mikor hirdethetnek ítéletet. Burkáék viszont bajban lesznek, ha mégis elítélik őket: a milliókat ugyanis már elköltötték, és közmunkásként dolgoznak.

A Hagyó-ügy

Vádlott: Hagyó Miklós és 14 társa

Iratanyag: több tízezer oldal

Budapest volt főpolgármester-helyettesét azzal vádolják, hogy 2007-ben létrehozott egy bűnszervezetet, ami egy év alatt másfél milliárd forint közpénzt szipolyozott ki a BKV-ból. Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója ebben a perben vallotta azt, hogy egy nokiás dobozban adott át 15 millió forintot Hagyónak (ezt a vallomását azóta már visszavonta).

_HDA5312

A Hagyó-per elhúzódásának aktuálpolitikai okai is voltak. A per 2012-ben kezdődött, éppen abban az időszakban, amikor az Orbán-kormány által hozott új bírósági szabályok életbe léptek, például az ügyáthelyezés lehetősége. Így az ügyet nem a területileg illetékes Fővárosi Törvényszéken, hanem a Kecskeméti Törvényszéken kezdték. Egy évre rá azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az ügyáthelyezés alkotmányellenes. Elkezdődött egy huzavona a Kecskeméti és a Fővárosi Törvényszék között azon, hogy ki tartsa az ügyet, közben pedig kifutottak azon kevés bírósági határidők egyikéből, amit jogszabály ír elő: kiemelt jelentőségű ügyekben legfeljebb háromhavonta tárgyalást kell tartani, különben kezdődhet elölről a per.

A tárgyalást ezért tavaly júliusban újrakezdték, a tanúkihallgatásoknál és az iratismertetésnél tartanak, a Törvényszék pedig egyelőre nem tudja, mikor hirdethet ítéletet. Eközben Hagyó Miklósnak 12500 eurót ítélt meg a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, mert egy éven keresztül embertelen körülmények között tartották fogva (a kártérítési ügyek a börtönök túlzsúfoltásga miatt rendszeressé váltak).

A Budaházy-ügy

Vádlott: Budaházy György és 16 társa

Iratanyag: több mint 23 500 oldal

Budaházyékat terrorcselekmény elkövetésével vádolta meg az ügyészség. A vádirat szerint létrehoztak egy csoportot, amelynek a célja az volt, hogy országgyűlési képviselőket félemlítsenek meg. Ők voltak a felelősek az MSZP és az SZDSZ több, pártközpontját és politikusát érő Molotov-koktélos támadásért, és a vádirat szerint ők verték meg a garázsában Csintalan Sándor Hír tévés műsorvezetőt, volt MSZP-es, majd jobboldali képviselő.

A tárgyalás 2011-ben kezdődött, és eddig 120 tárgyalási napot tartottak. “A B. György és társai ellen folyamatban lévő ügy rendkívül összetett mind jogilag, mind a bizonyítást tekintve” – írta az Abcúgnak a Főrvárosi Törvényszék. A vádirat 36 oldalas, 9 főbb vádpont van és több alvádpont, eddig 56 tanút és 27 szakértőt hallgattak meg. Végeztek DNS-teszteket, meghallgattak robbantási szakértőket, katonai szakértőt, vegyészt, még hadi szakértőt is. Ráadásul az is lassította az ügyet, hogy az egyik vádlottat menetközben külföldön letartóztatták, ami miatt nem tudott jelen lenni a magyar tárgyalásokon.

Az ügynek egyelőre nem látni a végét, pedig Budaházy ügyvédje már a tavalyi év végére ítéletet várt. Budaházy ellen tavaly ért véget az elrendelt lakáselhagyási tilalom, azóta szabadon mozoghat.

A 2006-os rendőrattak

Vádlott: Bene László és Gergényi Péter volt rendőrkapitányok, és még 12 vádlott

Iratanyag: 10 000 oldal

A volt rendőri vezetők ellen elöljárói intézkedés elmulasztása miatt indult per, a 2006 őszi zavargások során tanúsított viselkedésük miatt. A vádirat szerint a székházostrom során csapnivaló volt a rendőrségi munka. a helyszínparancsok alkalmatlan volt, nem volt megfelelő felszerelés, a rendőrség vezetői pedig képtelenk voltak intézkedni. Sőt, később még csak a megfelelő felelősségrevonások sem történtek meg, még az olyan egyértelmű esetekben is, minthogy parancsba volt adva, hogy a rendőrök viseljenek azonosítószámot, mégsem tették.

Ennek az ügynek a többivel ellentétben már látni a végét: a bizonyítás befejezéséhez már csak néhány tanú kihallgatása, és az iratismertetés egy része szükséges. Több, mint 200 tanút már meghallgattak, és még helyszíni szemlét is tartottak a Magyar Televízió volt Szabadság téri székházában. A Fővárosi Törvényszék azt írta, hogy még nyáron pontot akarnak tenni az ügy végére, de legkésőbb ősszel ítéletet fognak hirdetni.

A Kulcsár-ügy

Vádlott: Kulcsár Attila és húsz társa

Iratanyag: Több mint 10 000 oldal

Emlékeznek még Kulcsár Attilára, a 2003-as brókerbotrány főszereplőjére? Az ő ügye 2005 óta húzódik, sikkasztással vádolják. Hét évvel ezelőtt egyszer már lezárták a pert, Kulcsárt nyolc évre ítélték, de a másodfokú bíróság végül kimondta: az elsőfokú bíróság trehány volt, mindent újra kell kezdeni. A megismételt eljárás 2010-ben kezdődött, és azóta rájár a rúd a bíróságra:

  • a tárgyalás során két új vádiratot is be kellett nyújtani új vádlottakkal szemben
  • az egyik vádlott időközben meghalt
  • 15 szakértő vett részt az eljárásban, köztük igazságügyi orvos-, tőke-, pénzpiaci-, adó-, könyv-, pénzügyi intézményi-, vegyész szakértő
  • időközben meghalt a egyik az eljárásban a kezdetek óta részt vevő szakértő, ezért új szakértőt kellett kirendelni, akinek a felkészülése több hónapig tartott
  • a közel 150 tanú részletes meghallgatása és szembesítése majd két évig tartott, egy külföldi tanú esetében pedig videokonferenciát is kellett tartani
  • az ügyész, a vádlottak és a védők több mint 100 bizonyítási indítványt tettek.

Mindezek miatt a Törvényszéknek még fogalma sincs, mikorra tudják befejezni a pert, és utána még hátra van a megismételt másodfok is. Kulcsár 2003 óta volt már előzetes letartóztatásban és volt ellene lakáselhagyási tilalom is. Jelenleg szabadon van, de ha végül öt évnél kevesebb időre ítélik, akkor még még kártalanítást is kérhet a magyar államtól, közel ennyi időt ugyanis már leült.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!