Keresés

Távolodunk az Unió közös céljaitól

Már csak öt évünk van teljesíteni az Európai Unió közös stratégiáját, és egyelőre nem állunk jól. Az Európai Bizottság összefoglalta, mi a helyzet a magyar gazdaságban, az oktatásban és a szociális szférában. Most az utóbbi kettővel foglalkozunk. 

Az Európai Unió 2010-ben megalkotott egy közös stratégiát, amelynek célja, hogy az EU-ban tíz éven belül csökkenjen a munkanélküliség, illetve javuljon a gazdasági, társadalmi, oktatási és energiapolitikai helyzet. Ehhez minden tagállamban elfogadtak egy saját nemzeti stratégiát, amelynek megvalósulását folyamatosan ellenőrzik Brüsszelben, és javaslatokat is tesznek a szükséges lépésekre.

Most tartunk féltávnál, ezért Brüsszelben végignézték, mennyire felelünk meg az ajánlásaiknak, és írtak róla egy összefoglalót, amiből az derült ki, hogy Magyarország minden területen csak nagyon kicsit lépett előre. Az elemzésnek most a társadalmi problémákról és az oktatásról szóló részét mutatjuk be.

A közmunka megszépíti a számokat, de a valóságot nem 

A jelentés megállapítja, amivel a kormány is gyakran büszkélkedik, hogy az országban csökken a munkanélküliség: 2012-ben még nálunk volt a legmagasabb a régióban, most viszont itt a második legalacsonyabb. Az EU szerint 2013 óta a piaci szektorban is megindult a munkanélküliség csökkenése, de a javulás egy része még mindig a közmunka-programnak köszönhető, hiszen ha ez nem lenne, az éves munkanélküliség 2013-ban nem 10,2, hanem 11,5 százalék lett volna. A közmunkáról viszont több kutatás is azt mutatta ki, hogy nem vezeti vissza az embereket a munkaerő-piacra, inkább kiszolgáltatott helyzetben tartja őket, pedig nem ez az egyetlen lehetőség.

 

 

Ráadásul Magyarországon csak három hónapig jár munkanélküli segély, ami a legrövidebb az EU-ban, noha átlagban egy év kell ahhoz, hogy valaki állást találjon.

Emiatt sokan olyan munkát is elfogadnak, amihez túlképzettek, ez pedig a gazdaságra is rossz hatással van. Akik nem járnak sikerrel, azok kénytelenek elfogadni a közmunkát, amiből nagyon nehéz kitörni. A kormány viszont folyamatosan növeli a programra szánt pénzt, és 2018-ra megduplázná a közmunkások számát. Az EU szerint ezt semmi sem igazolja, mert a közmunkásoknak nagyon kevés esélyük van piaci állást találni, így az egész rendszer inkább csak arra jó, hogy pótolja a segélyeket.

A gazdagok járnak jobban 

Ráadásul miközben az EU-ban csökken azoknak az aránya, akiket szegénység, vagy társadalmi kirekesztés fenyeget, Magyarországon a válság óta egyre többen tartoznak ebbe a kategóriába, most épp az emberek 33,5 százaléka. Ugyanez az arány 2013-ban a gyerekeknél 43 százalék volt, ami tízzel magasabb a 2008-asnál, ráadásul a mostani EU-átlag is csak 28 százalék. (A gyermekszegénységről itt és itt olvashat bővebben). 

A romáknál még rosszabb a helyzet: 81 százalékukat fenyegeti szegénység, és 60 százalékuk nélkülöz alapvető javakat, de összességében is jóval az EU-átlag felett vagyunk, a szociális ellátások pedig elsősorban nem a szegényeket segítik.

A társadalom három legfelső rétegének több szociális ellátás jut, mint a három legalsónak. Eközben csökkennek a szociális kiadások, ami a válság óta példátlan a 34 országból álló OECD-ben.

Az EU szerint rontotta a helyzetet a szociális kiadások 2008-as befagyasztása, és a munkanélküli segély három hónapossá sorvasztása is, de a kormány mostani intézkedéseivel még tovább nőhet a szegénység. A 2015-ös költségvetés tíz százalékkal kevesebbet különített el szociális kiadásokra, bizonyos segélyek kiosztását pedig az önkormányzatoktól teszik függővé, ami az EU szerint növelni fogja a területi egyenlőtlenségeket, hiába ad a kormány támogatást a szegényebb településeknek.

Nem állunk jól az oktatásban sem 

Az EU legfontosabb megállapítása az oktatással kapcsolatban, hogy bár egyre többeknek elérhető az iskola, a rendszer nem tudja kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat. Az egyik legnagyobb gond, hogy 2010 óta folyamatosan nő a korai iskolaelhagyók száma, ami 2013-ban 11,8 százalékos volt, és egyre messzebb van a 10 százalékos céltól. Ez különösen a hátrányos helyzetű térségeket, a szakiskolákat és a romákat érinti, ráadásul az alap képességeket mérő PISA-teszteken is egyre siralmasabban szerepelünk. A kormány novemberben fogadott el egy stratégiát, amivel csökkentenék a korai iskolaelhagyók arányát, viszont az EU szerint nem világos, hogy ez mennyire lesz hatékony.

Közben továbbra is probléma a romák iskolai elkülönítése, ami a gyerekek 45 százalékát érinti, egy 2012-es adat szerint pedig majdnem 80 százalékuk csak az általános iskola nyolc osztályát végzi el. Brüsszel szerint a kormánynak nincs igazi stratégiája ennek a megoldására, és megemlítik a kormány vitatott rendeletét is, amely egyes civil szervezetek szerint a törvényes szegregáció alapja is lehet.  A jelentésben pozitív példák is vannak, például a Tanoda és az Útravaló programok, amelyek segíthetnek a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában.

Kritizálják a kormánynak azt a tervét is, amely szélesítené a szakiskolai képzést, és csökkentené a gimnazisták számát, mert emiatt egyrészt kevesebben mennek majd egyetemre, másrészt pedig a szakiskola végleg a gyengébb képességűek menedéke lesz. A jelentés szerint ez összességében a hátrányos helyzetűek lemaradásához vezet. Az EU abban sem biztos, hogy a kormány által szorgalmazott duális képzés működőképes lesz. Ebben a rendszerben a szakiskolások heti két napot járnak iskolába, a fennmaradó időt pedig olyan cégnél töltik, ahol élesben tanulják meg a szakmát. Brüsszel arra figyelmeztet, hogy a hátrányos helyzetű térségekben nem könnyű megfelelő gyakorlati helyet találni.  “Magyarország összességében nem sokat tett az oktatásra vonatkozó ajánlások megvalósításáért” – írják, a tavaly elfogadott stratégiának pedig egyelőre nincsenek gyakorlati eredményei.

A következő infografikán összegeztük, hogy áll Magyarország a szociális és oktatási szférát érintő vállalásokban. A számokból kiderül, hogy a felsőoktatásban résztvevők aránya az egyetlen mutató, amiben teljesítettük az elvárást, igaz, még mindig az EU-átlag alatt vagyunk. A jelentés megjegyzi, hogy továbbra sem sikerült javítani a hátrányos helyzetűek továbbtanulási statisztikáin, főleg azért, mert a felsőoktatás nagy anyagi áldozatokat vár a szülőktől, vagyis a mostani finanszírozási rendszer nem biztosít igazi esélyegyenlőséget. Ráadásul 47 százalékos a lemorzsolódás, ami a legmagasabb az EU-ban. A foglalkoztatottság az egyetlen mutató, amiben közelítünk az elvárás felé, a szegénység és a korai iskolaelhagyás viszont egyre nagyobb probléma.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!