Keresés

A TASZ és a Helsinki bojkottálja a civiltörvényt

Nem hajlandó regisztrálni a külföldről támogatott civilek állami listájára a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság. Helyette magyar és nemzetközi bíróságokhoz fordulnak, mert megbélyegzőnek és jogellenesnek látják az új törvényt. A kedden elfogadott szabályok értelmében minden kiadványukra rá kellene írniuk, hogy külföldről támogatják őket, miközben a forrásaik eddig is nyilvánosak voltak. A kormány szerint az egész az átláthatóságot szolgálja. 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság sem regisztrál a külföldről támogatott civil szervezetek jegyzékébe. Ezt azután jelentették be, hogy kedden az országgyűlés elfogadta a civilek listázásáról szóló törvényjavaslatot.

Az új szabályok értelmében azoknak a civil szervezeteknek, amelyek évente legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást kapnak, regisztrálniuk kell egy állami nyilvántartásba, és minden nyilvános kiadványukon fel kell tüntetni, hogy külföldről támogatottak. Aki nem regisztrál, az bírságot kaphat, és végül a nyilvántartásból is törölhetik. “Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg” – áll a TASZ közleményében. Azt írták, ha eljárás indul velük szemben, a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán fogják megvédeni magukat.

“Évente több mint száz új ügyben képviseljük az alapjogaiban megsértett ügyfeleinket a magyar bíróságok, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság előtt, az ilyen eljárásokban tapasztaltak vagyunk. Most úgy tudunk az állampolgárok szervezeteinek, más alapítványoknak és egyesületeknek segíteni, ha beleállunk: magunkon bizonyítjuk be, hogy a törvény jogsértő. Biztosak vagyunk benne, hogy a hosszú eljárások végén a jogsértő civiltörvény el fog bukni”- írta a TASZ.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvény “nagyon rossz történelmi korszakokat idéz”, ezért alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, és eljárást indítanak az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Amíg valamelyik nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást, addig nem regisztrálnak. Azt írták, a megszűnésüket az ügyfeleik érdekében nem akarják kockáztatni, de ha automatikusan végrehajtanák a szabályokat, azzal veszélybe kerülne a hitelességük. Ezen kívül részt vesznek a civilek közös kampányában, hogy eljusson az emberekhez, ők a magyar társadalom érdekében tevékenykednek. A kormány szerint a törvény az átláthatóságot szolgálja, de mivel a civileknek eddig is közzé kellett tenniük a pénzügyi adataikat és a támogatóikat, szerintük ez csak megbélyegzésre jó.

A bojkottban nem mindenki követi a TASZ-t és a Helsinkit: áprilisban, a törvényjavaslat benyújtásakor több civil szervezet azt mondta az Abcúgnak, hogy nem terveznek bojkottálni. Így volt ezzel a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a BAGázs és más kisebb szervezetek is, mert nem akarják veszélybe sodorni a létüket. A törvénnyel ettől függetlenül ők sem értenek egyet, és részt vettek az áprilisi, Hősök terei tüntetésen is.

A Fidesz néhány órával a bojkott bejelentése után közleményt adott ki, amelyben azt írják:

“Felháborítónak tartjuk a Soros-szervezetek nyilatkozatait. Nyíltan a magyar emberek akarata ellen mennek, amikor azt mondják, hogy nem fogják betartani a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A Soros-hálózat átvilágítása miatt van szükség a külföldi finanszírozású szervezetekről szóló törvényre, ebben a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók 99 százaléka a törvény mellett áll. Soros háborút hirdetett Magyarország ellen, le akarja bontani a kerítést, be akarja hozni a bevándorlókat, ehhez az ügynökszervezeteit akarja felhasználni. Ezért a törvény ma minden eddiginél aktuálisabb”.

Vagyonnyilatkozat helyett

Az, hogy a kormány szeretne fellépni a civil jogvédő szervezetekkel szemben, régóta tudható. Orbán Viktor, amikor 2014-ben először beszélt Tusnádfürdőn a magyar illiberális demokrácia kiépítéséről, fizetett politikai aktivistáknak nevezte a civileket, akik “külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon” érvényesíteni. Azóta az is kiderült, hogy a miniszterelnök személyesen kérte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálódjon a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezeteknél, igaz, végül senkit sem marasztaltak el.

Aztán a tavaszi törvényalkotási programból arra lehetett következtetni, hogy vagyonnyilatkozat-tételre köteleznék a civil szervezetek vezetőit.  Németh Szilárd Fidesz-alelnök el is mondta, hogy a politikusokéhoz hasonló formanyomtatványra kell számítani.

“A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége” – mondta Németh Szilárd, majd konkretizálta is, hogy szíve szerint a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a Transparency Internationalt takarítaná el Magyarországról. A vagyonnyilatkozatról szóló javaslat azonban végül nem került a parlament elé.

Ha érdekli, mire jók egyáltalán a civilek, ezt a cikkünket olvassa el.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!