Keresés

Kiokosítják a miskolci romákat a kivándorlásról

Az elmúlt öt évben 1000 – 1500 cigány család vándorolt ki Miskolcról külföldre, ők sokszor csak kint szembesültek vele, hogy nem tudják mit kell tenniük és kihez kell fordulniuk, ha hivatalos ügyük van. A miskolci cigány önkormányzat most egy tájékoztató kisokost készített nekik, amiben ahhoz is útmutatást kapnak, hogyan tudják a családtagjaikat és rokonaikat is kivinni magukkal.

“Kérdések és válaszok kivándorlást fontolgatóknak” – ez a címe annak a tájékoztató füzetnek, amit ezerötszáz példányban készített el a miskolci roma nemzetiségi önkormányzat. A füzetet elsősorban a külföldi letelepedésre készülő romáknak szánják, mert Miskolcon hosszú évek óta probléma, hogy a külföldre induló cigányok sokszor nincsenek tisztában vele, mire kell felkészülniük egy idegen országban – mondta az Abcúgnak Váradi Gábor, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.

“Az elmúlt öt évben 1000 – 1500 cigány család vándorolt ki Miskolcról külföldre, és ez a folyamat a mai napig tart. Többségük valamelyik európai uniós országba megy, de olyanok is vannak, akik a tengerentúlig meg sem állnak. Sajnos a kivándorlóknak sokszor fogalmuk sincs róla, hogy mit és hogyan kell intézni hivatalosan, amikor új országban telepednek el” – mondta Váradi. “Amikor már kint vannak, akkor már nem igazán lehet kitől segítséget kérni, az a szerencsés, ha ezt a tudást, még az indulás előtt megszerzik” – tette hozzá.

A kiadvány azzal indít, hogy milyen szervezetekhez fordulhatnak azok a romák, akik úgy érzik, valamilyen jogsérelem érte őket. Itt fel van sorolva többek között az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is. A füzet ezután rátér arra, hogy minden magyar állampolgárnak joga van hozzá, hogy elhagyja Magyarországot és visszatérjen ide, ehhez azonban érvényes okmányok kellenek. “Turistaként elmehetünk egy másik országba, de ahhoz, hogy hosszabb időn át ott maradjunk, valamilyen engedélyre van szükség, például munkavállalói vízumra vagy letelepedési engedélyre” – írják a füzet készítői.

Majd kitérnek rá, hogy mit kell tenni annak a magyar állampolgárnak, aki egy másik országban kér menekültstátuszt:

  • igazat kell mondania
  • erőfeszítéseket tennie, hogy alátámassza az állításait minden hozzáférhető bizonyítékkal
  • összefüggő magyarázatot kell adnia arra, hogy mi indokolja és támasztja alá azt, hogy menekültstátuszt kér.

A dokumentum felsorolja, hogy mik szükségesek ahhoz, ha valaki három hónapnál rövidebb ideig akar az adott országban tartózkodni, de azt is fontosnak tartja rögzíteni a füzet, hogy ha valaki egy másik EU-országban vállal munkát, akkor eltartott gyermekei és unokái, valamint szülei és nagyszülei is minden további feltétel teljesítése nélkül vele maradhatnak. Ezzel szemben pár sorral lejjebb már azt írják, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a kivándorló magával vihesse a rokonait is. Azt írják, hogy ez lehetséges, ha az illető igazolni tudja hogy rokonai súlyos betegségben szenvednek, és rá vannak utalva, valamint, ha van elég pénze arra, hogy eltartsa őket.

Információkat kapnak a romák arról is, hogy a külföldi ország milyen hatóságait kell felkeresniük, amikor megérkeznek, és arról is, hogy milyen esetekben utasíthatják ki őket az országból.

Váradi azt mondta, a füzet megjelenésének időzítése nincs összefüggésben azzal, hogy ősszel több miskolci nyomornegyed felszámolását is megkezdte a fideszes vezetésű önkormányzat. Az önkormányzat a nyár elején határozta el, hogy felszámolja a Miskolcon lévő nyomornegyedeket, amelyek nagy részét cigányok lakják. Májusban a közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely szerint az önkormányzat kétmillió forinttal segíti azoknak a lakóknak a lakásváráslását, akik vállalják hogy a városon kívülre költöznek. Augusztus elején pedig elkezdték kilakoltatni azokat a bérlakásban lakókat, akiknek lakbértartozásuk volt. Ez történt a Békeszálló-telepi ház némely lakójával is, míg másoknak cserelakást biztosítottak. A kilakoltatásról szóló riportunkat itt olvashatja el.

A füzeteket még nem osztották ki, így Váradi arról nem tudott beszámolni, hogyan fogadták azt a romák, de szerinte ezt nem lehet rosszul fogadni. “Ennek az üzenete mindössze annyi: ma már teszed, akkor legalább jól csináld” – mondta.  Egyelőre 1500 példányban nyomtatták ki, attól pedig nem tartanak, hogy a kis füzettel esetleg olyanoknak adják meg az utolsó lökést a távozásra, akik tétováznak.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!