Keresés

A közmunkások szavazatait fenyegetéssel megszerző politikus két legyet üt egy csapásra

A közmunkások szavazatait fenyegetéssel megszerző politikus két legyet üt egy csapásra

A közmunkaprogram elindulása óta figyelmeztetnek kutatók, hogy nem vezet sok jóra, ha a polgármesterek egy személyben dönthetnek arról, kit alkalmaznak közfoglalkoztatásban és kit nem. Ez ugyanis olyan túlhatalmat jelent, amivel könnyen visszaélhetnek a helyi politikusok, és amint egy friss kutatás megmutatja, sokan vissza is élnek: politikai klientúra építésre használják a közmunka ígéretét, vagy épp az elvételével való fenyegetést.

Nem gyüttmentekre vágyik az elnéptelenedéssel küzdő falu

Nem gyüttmentekre vágyik az elnéptelenedéssel küzdő falu

Mit tehet egy néhány száz fős falu, ha a lakosság negyede elvándorol? Erre a kérdésre kereste a választ a Baranya megyei Alsómocsolád, és bár a bölcsek kövét nem találták meg, kidolgoztak egy programot, ami megkönnyíti az újonnan érkezők beilleszkedését. Hiába ugyanis a telekvásárlást és az építkezést támogató intézkedések, sok esetben azért végződik kudarccal a letelepedés, mert az emberek nincsenek felkészülve a vidéki élet kihívásaira, elmagányosodnak, felélik tartalékaikat.

Nem az a nagyobb hátrány, hogy roma vagyok, inkább az, hogy meleg 1

Nem az a nagyobb hátrány, hogy roma vagyok, inkább az, hogy meleg

Két fiatal roma származású, meleg srác kitört a salgótarjáni gettóból, most pedig Budapesten dolgoznak és bérelnek egy lakást. Melegségük miatt a családjaik kitagadták őket, a barátok elfordultak tőlük, nem volt hol lakniuk, sem dolgozniuk, vajas kenyeren éltek, mégsem adták fel. Minden olyan hátrányt elszenvedtek, amit csak lehet, ezért most példát akarnak mutatni, hogy még így is sikerülhet kitörni.

Konganak az ürességtől az óriási, többgenerációs családi házak

Lassan csak magányos szülők lakják a nyolcvanas évek emeletes házait

Tele van a magyar vidék olyan, két-háromszáz négyzetméteres családi házakkal, amelyek eredetileg több generáció kényelmes együttélésére épültek, de az átalakuló szokások és változó társadalmi normák miatt végül jórészt kihasználatlanul, szinte üresen maradtak. Sokukban már a gyerekeik kirepülésébe lassan belenyugvó szülők laknak csak, de ha maradt is még otthon egy-egy gyerek, a családalapítást már ők is külön tervezik. Akár úgy is, hogy csak pár utcával arrébb költöznének majd.

Nem így képzeltem az egyetem utáni életet

Nem így képzeltem az egyetem utáni életet

Azok az egyetemisták, akik vidékről jöttek a fővárosba tanulni, az utolsó évben szembesülnek azzal a problémával, hogy hogyan tudnak Budapesten maradni úgy, hogy a kezdő fizetésük még egy albérletre sem elég. Sok egyetemista ugyan a lehetőségek miatt jött Pestre tanulni, ha végez, kénytelen újra visszaköltözni vidékre a szüleihez, vagy vállalja az ingázást a vidék és a főváros között.

Behozhatatlan hátrányból indulnak a vidéki egyetemisták

Behozhatatlan hátrányból indulnak a vidéki egyetemisták

Hatalmas anyagi előnnyel indulnak a budapesti egyetemisták azokkal szemben, akik vidékről érkeznek a fővárosba tanulni. Még ha örökségként nem is hullik egy lakás az ölükbe, akkor is az egyetem évei alatt otthon élhetnek a szüleikkel vagy bármikor hazaköltözhetnek, ha nem tudják fizetni az albérletet. A vidékieknél nem is kérdés, hogy dolgozniuk kell az egyetem mellett vagy diákhitelt felvenniük, hogy finanszírozzák a megélhetésüket, ami sokszor a májkrémes kenyérig és a SPAR-os felvágottig terjed.

Góliáttal szemben a törpince labdába se rúghat

Góliáttal szemben a törpince labdába se rúghat

Szinte nincs átmenet a mezőgazdasági nagyüzem és a néhány hektáros kis gazdaságok között a hajdúsági Tedejen, ahol a volt állami gazdaságból lett modern nagyvállalat mellett már csak néhány helyi család művel önállóan földet. Ők meséltek róla, miért adták el sokan akár áron alul földjeiket a kilencvenes évek elején ahelyett, hogy akár befektetési céllal megtartották volna, és miért lehetetlen manapság egy kis játékosnak bővíteni a földjét.

Vidéken már azt mondják ránk, úri népség

Nem olyan egyszerű összepakolni mindent, és ott hagyni csapot-papot az ismeretlenért, vannak, akik mégis megpróbálkoznak vele. Most bemutatunk három embert, akik vidékről Budapestre költöztek a jobb élet reményében.