Mégis adna pénzt a kormány az MTA kutatóintézeteinek működésére
A törvényjavaslat újabb verziója valamelyest finomodott, de a lényeg változatlan: az Akadémia elveszíti az intézeteit, amitől sokan a tudomány szabadságát féltik.
Külföldre és az üzleti életbe menekülhetnek az akadémiai kutatók
Elegük van az Akadémia kutatóinak a kormánnyal vívott egyéves háborúból. Néhányan azt remélik, az Európai Néppárt még segíthet, de közben a folyosókon arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni. A legjobbak könnyen külföldön kutathatnak tovább, van, aki már elhagyta az országot, de várják őket az egyetemek és az üzleti szféra is.
Így időzítik a női kutatók az anyaságot, hogy ne csinálja ki a karrierjüket
Hatodik alkalommal adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián, idén a biológia, kémia és műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó női kutatókat ismertek el. A statisztikák szerint átlagosan Magyarországon a legalacsonyabb az arányuk, így a díjazottak egy igencsak férfias pályán nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. Hiszen nem azért vannak ilyen kevesen, mert a nők ennyire alkalmatlanok, hanem mert a tudományos karrierjüket félbevágja a gyerekvállalás. A díj egyik alapítójával és két díjazott kisgyerekes kutatóval arról beszélgettünk, hogyan taktikázták ki, hogy velük ez ne történjen meg.
54 percet kapott az MTA, hogy véleményezze a róla szóló törvénymódosítást
Nem tudják nem a független tudományos élet vesztét látni az Abcúgnak nyilatkozó akadémiai kutatók abban a törvényjavaslatban, ami a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetése alá rendelné a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatásainak finanszírozását. Az Abcúg birtokába került levél azt is jól mutatja, mennyire előkészített döntésről van szó: nem egész egy órát kapott az MTA jogi főosztálya, hogy véleményezze az intézmény működését alapjaiban befolyásoló törvénymódosítási javaslatot.
Gyereket nevelnek, aztán egész életükben szívnak a kutatónők
Az egyetemeken többen vannak, még a doktori programban sincs nagy baj, utána viszont mintha elvágnák a nők tudományos pályáját. Az MTA-n rádöbbentek, hogy a 354 akadémikusból csak 24 nő, ezért összehívtak egy bizottságot, ami kidolgozott pár javaslatot. Ha minden jól megy, két év múlva már nagyobb eséllyel lehet egy nőből akadémikus.