Amnesty: biztonságunk védelmére hivatkozva korlátozzák jogainkat
Az európai uniós tagállamok nagy része vezetett be a párizsi és berlini merényletek óta „terror elleni védekezés” címén komoly jogkorlátozó intézkedéseket. Magyarország sem kivétel.
Az európai uniós tagállamok nagy része vezetett be a párizsi és berlini merényletek óta „terror elleni védekezés” címén komoly jogkorlátozó intézkedéseket. Magyarország sem kivétel.
Mert tavaly nyáron, a menekültválság egy pontján megafonba beszélt, rázta a kordont és megdobálta a rendőrsorfalat.
Terrorizmus elleni törvénycsomagot jelentett be a kormány, lehallgatnák a mobilokat, figyelnék a bankszámlákat.
Hatodszor is módosítaná a kormány az alaptörvényt, ezúttal a terrorveszély kihirdetését írnák bele, amelynek bemondásával akár napokra lekapcsolhatnák az országban a médiát, a Facebookot és kijárási tilalmat vezethetnének be. A biztonsági szakértő szerint szükség van ilyen intézkedésre, de nem így, a szociálpszichológus pedig azt mondja, ezzel csak a félelmet mélyítenék el, és végső soron a terroristák malmára hajtják a vizet.
Nem csak parlamenti beszédben és tévéinterjúban érvelt a bevándorlás és a brüsszeli befogadó politika ellen, hanem egy törvény preambulumában is benne lesznek elítélő szavai.
Nem vall politikusi bölcsességre a párizsi terrorcselekmények áldozataira emlékezés napján bevándorlásellenes szólamokat hangoztatni – állítja egy civil egyesület, amely felháborodott Orbán Viktor gazdasági bevándorlókat támadó szavain.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szolidaritást hirdetett a gyászoló francia emberekkel, de igyekezett megnyugtatni a magyar közvéleményt, hogy hazánkban nincs terrorfenyegetettség. Közölte: Magyarország nem kér a bevándorlókból.