A roma nyelv nem annyi, hogy dicsak, Buksi
Elegük lett, hogy a romákból csak Győzikét látni a tévében, ezért páran összefogtak, és megcsinálták az első online cigány tévét. Elkísértük őket egy forgatásra.
Nem több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá
Az iskolai légkört mérgező kortárs erőszakkal szemben semmit nem érnek az olyan hagyományos, fegyelmezésen alapuló pedagógiai módszerek, mint az intőosztogatás vagy egy fegyelmi eljárás. Ezt ismerték fel azok az iskolák, amik csatlakoztak a budapesti Zuglóból, amerikai mintára indult Békés Iskolák programhoz. A modellprogram módszertant és szemléletmódot ad a tanárok kezébe az iskolai agresszió kezeléséhez, ráadásul a saját problémáinak lelkiismeretes feltárására sarkallja a részt vevő iskolákat.
Az unoka is belerokkant a 18 éve húzódó perbe
1999-ben egy hajdúsági kis faluban agyonütötték Gyurcsó Jánost, 18 évvel a gyilkosság után pedig a magyar bíróság még mindig azon agyal, hogy vajon a másnap letartóztatott Burka Ferenc és a fia-e a tettes. Burkáékat egyszer már elítélték, aztán felmentették, milliókat kaptak azért, mert ártatlanul ültek börtönben, most mégis azt mondják, ők tették. Egy rozsdás antenna és Burka unokája okozhatja a vesztüket, aki sosem tudta feldolgozni, hogy gyilkos lehet az apja. A végéhez közeledik az ügy, mi lett a pénzzel, és mi történt a Burka családdal az elmúlt években?
Szűz Máriát is bevetették a szexmunkások ellen Rákosmentén
A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben, de mivel a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene. A polgármester azonban két éve gondolt egyet, azt mondta, ravasznak kell lenni, és felépíttetett egy Szűz Máriát ábrázoló vallási szobrot a kérdéses útszakaszon, azóta pedig arra, illetve egy nem üzemelő temetőre hivatkozva akarja kipenderíteni a szexmunkásokat a kerületből.
A Kossuth téren tüntetnek több ezren a kormány ellen
Pár ezren tüntettek a Műegyetem rakpartján, majd a tömeg átvonult a Kossuth térre. A tüntetők a CEU, a civilek, a szabad sajtó elleni hadjárat és az unióellenes politika miatt demonstrálnak.
Egy játékfüggőnek a lottó sem fér bele
Balázs tizenéves kora óta küzd játékfüggőséggel, eközben milliós adósságokat halmozott fel. Szabolcs hat különböző hitelt vett fel, és volt, hogy vajas kenyéren élt egy hónapig, csakhogy legyen pénze játszani. A magyarok fele azt sem tudja, mi az a szerencsejáték-függőség, pedig komoly betegség, amely több százezer embert érint. Bemutatunk két egykori játékfüggőt, akik arról mesélnek, miért kezdtek el játszani, majd hogyan tudták abbahagyni. Mit kell tenni, ha felhív a behajtó? Visszaesésnek számít-e egy feladott lottószelvény?
130 ezer magyar nem tud leállni a szerencsejátékkal
Hiába tűntek el az országból a játékgépek, még mindig rengeteg a szerencsejáték-függő, veszélyeztetettek a szegények és a fiatalok is. A magyarok többsége már iskolásként kipróbál valamilyen szerencsejátékot, több mint százezer embernek pedig ez később súlyos problémát okoz az életében. Utánajártunk, mennyire veszélyes a lottó, a kaparós sorsjegy, és hogyan trükköznek a kaszinóban a félkarú rablóval!
Rendőri kísérettel viszik orvoshoz a menekült gyerekeket
Idén március óta a korábbinál is rosszabbul bánnak a hatóságok a Magyarországra érkező kiskorú menekültekkel.
Gyereket nevelnek, aztán egész életükben szívnak a kutatónők
Az egyetemeken többen vannak, még a doktori programban sincs nagy baj, utána viszont mintha elvágnák a nők tudományos pályáját. Az MTA-n rádöbbentek, hogy a 354 akadémikusból csak 24 nő, ezért összehívtak egy bizottságot, ami kidolgozott pár javaslatot. Ha minden jól megy, két év múlva már nagyobb eséllyel lehet egy nőből akadémikus.
Szálkák akarunk lenni a hatalom szemében
Negyvennel döcögnek a leharcolt vonatok Mátészalkáról Nyíregyháza, Debrecen vagy Fehérgyarmat felé, nem sokkal ezelőttig pedig hétvégenként volt olyan napszak, amikor se busszal, se vonattal nem lehetett megközelíteni Mátészalkáról a megyeszékhelyet. Ilyen és ehhez hasonló közügyek megoldását próbálja civil nyomásgyakorlással kikényszeríteni a városvezetéstől egy helyi és környékbeli lakosokból álló civil érdekérvényesítő csoport, a Mátészalkaleaks, amelynek tagjai javarészt gyári munkások, akik, miután lejárt a műszakjuk valamelyik helyi vagy környékbeli üzemben, tennének valamit szűkebb-tágabb közösségükért.