Nehéz helyzetbe hozta a civileket a kormány listázós törvényjavaslata, amely külön gyűjtené a külföldről támogatott szervezeteket. Ha regisztrálnak, azzal legitimálják a civilellenes politikát, ha viszont nem, azzal a saját létüket kocáztatják.
Egy friss törvénymódosítási javaslat értelmében a jövőben nem kéne minden tárgyat gyógypedagógusnak oktatnia az enyhén vagy középsúlyosan fogyatékos gyerekeknek, sőt a normál iskolákban is taníthatnának egyes tárgyakat a tudományterülethez köthető diplomával igen, de tanári végzettséggel nem rendelkező szakemberek. A cél a pedagógushiány mérséklése, a manőver sikeressége azonban több mint kétséges az irreálisan rövid véleményezési határidő miatt a tervezethez hivatalosan hozzászólni sem tudó érintett szervezetek és szakemberek szerint.
Ha egy hajléktalant nem szolgálnak ki a boltban, az diszkrimináció, de mi van akkor, ha nem emelik a gyógypedagógus fizetését vagy ha elutasítanak az állásinterjún egy jelentkezőt, csak mert a főnöknek nem tetszik a település, ahol lakik? Egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy mi számít hátrányos megkülönböztetésnek, és mi nem. A hatóság rengeteg kérelmet utasít vissza azért, mert nem tudnak mit kezdeni vele. Elmagyarázzuk, mi alapján döntenek.
Jöhetnek a ponthatárok és a férőhelyszám-csökkentés. A cél, hogy többen menjenek gimnázium helyett a szakképzésbe.
A kormány nem áll szóba velük, mégis harcolnak, hogy Budapesten maradjanak. Bíznak a nemzetközi nyomásban, de a rektor már azon viccel, hogy sosem kapott ennyi külföldi ingatlanajánlatot. Palkovics ötlete pedig nem old meg semmit.
Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, előbbi azonban még mindig csak a közép- és felső középosztály kiváltsága. A legnépszerűbbek az osztrák, a német, az angol és az amerikai egyetemek. Mióta teljesen átlagos, hogy egy erős gimnázium jómódú diákjai külföldön tanulnak tovább, az újonnan érkezőknek is könnyebb dolga van: egy egész kontingens magyar diák várhatja őket a választott egyetemen.
A közmunkára ítélt aktivista a Fidesznek kedvező választási rendszert változtatná meg. Szombaton ezrek tüntettek a Szabadság téren, ahonnan újra az Oktogonhoz vonultak. Egy héten belül ez volt a hatodik tüntetés.
Gyorsított eljárásban tárgyalták az ügyüket, először csoportos garázdasággal vádolták őket. Vízbázisú, könnyen lemosható festékkel próbálták megdobni a Sándor-palotát.
A divatszalonban el kellett bújnia, ha idegen jött, mert papíron nem is ott dolgozott, egy másik helyen a főnök ugyan egy évben négyszer is külföldre utazott nyaralni, de az ő járulékfizetését letudta annyival, hogy adott hatezer forintot a tb-jére, legutóbb pedig egy hazai élelmiszerlánc vidéki üzletében közölték vele, hogy hiába dolgozik egész hétvégén összesen 16 órát, abból csak nyolcat fizetnek ki. Tünde az elmúlt években számtalan vállalkozónak dolgozott, de ezek között egy sem volt, aki tisztességesen bánt volna vele.
Szerdán este 7 órakor véget ért a Hősök terén az a tízezres tüntetés, amelyet a Civilizáció nevű Facebook-csoport szervezett a kormány civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslata ellen. A tüntetők nagy része azonban nem ment haza, hanem a fél városon átvonulva, a Kossuth teret is érintve végül az Oktogonon kötött ki, hogy ott, ameddig csak tudják, blokkolják a forgalmat. „Elegünk van!” – skandálta a spontán lezárt utakon vonuló, szemmel láthatóan fiatal tömeg.