Keresés

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

A cigányellenesség és az antiszemitizmus, bár egy tőről fakadnak, teljesen máshogy jelennek meg a társadalomban. Míg a romákat utálni gyakorlatilag kortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül elfogadott dolog Magyarországon, az antiszemitizmus erősen megosztja az embereket: vagy gyökeresen elítélik, vagy nagyon osztják ezeket a nézeteket. Mivel az előítéletesség mértéke – időnkénti felélénkülése ellenére – a magyar társadalomban hosszú ideje nagyjából állandó,  felmerül a kérdés: hol buknak el az előítéletesség csökkentését célzó kezdeményezések?

Az volt az álma, hogy a szegényeknek főzhessen (nincs jóváhagyva)

Az volt az álma, hogy a szegényeknek főzhessen

Amikor két és fél éve megnyitotta az ország első cigány lakáséttermét, nem várt csodát. De Várnai Annával mégis megtörtént, amire nem is számított: a pécsi négyemeletes aljában lévő, egyszerűen berendezett kis éttermébe nagykövetek járnak kakaspörköltet kóstolni, asztalt alig lehet foglalni, a helyiek szerint pedig ő az év embere Baranyában. És bár ezeknek mind nagyon örül, Anna a legnagyobb csodának mégis azt tartja, hogy ma már olyanoknak is főzhet, akik nem tudnak fizetni érte.

Abcug link

A középosztály szabad, nem a rendszer rabszolgája

Erős, széles, szabad középosztály nélkül egy társadalom nem tud jól és igazságosan működni. Az erős középosztály dolga ugyanis, hogy hatékonyan ellenőrizze a politikai, gazdasági és kulturális hatalmat. Ma Magyarországon ebben a pillanatban ez a réteg egészen szűk, a társadalom ügyeit nem szabadon választott értékek, hanem önző politikai és gazdasági érdekek mentén irányítják. Összeállíátsunkban bemutatjuk, hogyan él és gondolkozik a szűk, félrecsúszott magyar középosztály. Mire költik a pénzüket azok, akik európai színvonalon élnek, és mivel küzdenek azok, akik méltatlanul csúsznak ki a középosztályból!

Megtudná, hogy jó orvost választott-e? Itthon nem fogja 2

A vacsora a szokásos lesz: margarinos kenyér ketchuppal

Dombóvár szegregált területein valósít meg három éven keresztül esélyteremtő fejlesztési programot az Autonómia Alapítvány. Azért, hogy minél többen értsék, miért is vágnak bele a munkába, négy kisfilmet készítettek helyi gyerekekkel arról, hogyan is élnek, milyenek a mindennapjaik, milyen álmaik vannak.

Zoltán Ágoston és édesanyja a Tobii szemvezértelt eszköz és a hozzá tartozó kommunikációs szoftvert használják budapesti otthonukban | Fotó: Magócsi Márton

Előbb állítsuk lábra a gyereket, a többi ráér!

A társadalombiztosító csak a halló- és látásjavító készülékeket tartja államilag finanszírozható kommunikációs eszköznek, ezeken túl nem jár támogatás. Pedig számtalan más, korszerűbb módja létezik már annak, hogy a sérült gyerekek ki tudják magukat fejezni. Ezek azonban nagyon drágák ahhoz, hogy az ápolási díjból élő családok megvegyék őket. Az egészségügy hozzáállása jól tükrözi az egész rendszer szemléletét: a fogyatékossággal élőket előbb lábra kell valahogy állítani, pedig ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a kommunikációjukat fejlesszük. Az azonban sokszor csak az iskolában kezdődik el, amikor már túl késő.

Két kéz kevés három babakocsihoz

Két kéz kevés három babakocsihoz

Első ránézésre nem gondolnánk, hogy a három ikerfiút egy gyönyörű családi házban, idilli környezetben nevelő Tatjana és férje bármiben is segítségre szorulna. Pedig alig egy évvel ezelőtt nagyon is összecsaptak a fejük felett a hullámok: a rokonok messze éltek, nagyszülők nem voltak a közelben, Tatjana pedig szinte ki sem mozdult, mert két kézzel három babakocsit nem lehet tolni. Aztán jött Brigitta.

Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség

Egy kórus, ahol az énekhang az utolsó

Az ároktői vegyeskórusban a többségnek nincsen túl jó hangja, de ez nem is baj, mert nem az éneklés az, ami miatt felnőttek és gyerekek délutánonként összegyűlnek. A faluban ez az egyetlen szórakozási lehetőség, és a kórusnak hála végre a településről is kimozdulhatnak. Nyár óta nagyon várják, hogy valaki vállalja el a kórusvezetést, mert próba nélkül unalmasak délutánok. 

Ne higgyük már, hogy kapálni biztos mindenki tud!

Ne higgyük már, hogy kapálni biztos mindenki tud!

Mit lehet kezdeni azokkal, akik még egy kapát sem tudnak a kezükbe venni, miért nem mindig ördögtől való a polgármesterek fölérendeltsége, és miért nem tud ugyanúgy működni egy szociális szövetkezet a borsodi kisfaluban, mint a nyugat-európai városban? Egy közgazdaságtan-kutatóból lett polgármester mesélt arról, miket tapasztal egy 600 fős település élén.

kerekesszékkel az egészségügyben

Előre rettegnek a rutinvizsgálatoktól a kerekesszékesek

Az egészségügy sokszor felkészületlen a mozgáskorlátozottakra: hiába akadálymentes a bejutás a kórházakba, rendelőkbe, ha az épület falain belül ennek már nyomát sem találni. Nincsenek állítható ágyak, akadálymentes mosdók és öltözők. A mozgáskorlátozott nők gyakran ezek miatt nem tudnak részt venni a kötelező szűréseken, ezért vagy elmennek magánorvoshoz, vagy ellátás nélkül maradnak.

Családlátogatás helyett papírokat töltögetnek a védőnők 1

Családlátogatás helyett papírokat töltögetnek a védőnők

Szeptembertől kétszer gyakrabban kell a védőnőhöz státuszvizsgálatra vinni a két év alatti gyereket. A most elindult koragyermekkori program célja ugyan nagyon nemes: minél előbb kiszűrni a fejlődési rendellenességeket, csak éppen utána nincs hova fejlesztésre vinni a gyereket, és a védőnők nyakába is elképesztő papírmunka szakadt. Új kötelező feladat van, a beígért informatikai rendszer viszont nem működik, a folyamatos adminisztráció pedig a családlátogatástól veszi el az időt.