Keresés

Levegőt vesznek a pénzükből nálunk a kötvényes kínaiak 1

Jó levegő, jó oktatás, kevés menekült – ennyi elég a kötvényes kínaiaknak

Több ezer kínai telepedett le Magyarországon az utóbbi néhány évben az Orbán-kormány 2013 és 2017 között működtetett letelepedési kötvény-programján keresztül, akikről jóformán semmit nem tud a magyar társadalom. Sokan a durván légszennyezett városok és a gyerekeiket túlterhelő oktatási rendszer elől menekülnek el Kínából, még akkor is, ha ez a karrierjük – legalábbis ideiglenes – feladásával járhat. Budapesten a kínai kötvényesek többsége felső-középosztálybeli színvonalon él, nagyon zárkózott életet. A régebb óta, jellemzően a kilencvenes-kétezres évek óta nálunk élő kínaiak sem nagyon tudnak mit kezdeni velük: újgazdagnak, kivagyinak látják őket. Riportunkban bemutatjuk: kik, honnan jönnek és mit csinálnak nálunk.

Megakad a tekintet a szürke panelhomlokzaton burjánzó oázis-erkélyeken 1

Megakad a tekintet a szürke panelhomlokzaton burjánzó oázis-erkélyeken

A lakótelepek a mellettük elhaladó autókból szürke betondzsungeleknek látszanak, de a 4-10 emeletes háztömbök között sétálgatva oázis-szerű erkélyek szakítják meg a monoton szürkeséget, és dobják fel az építésük óta felújítást alig látott homlokzatokat. Ha pedig eggyel beljebb merészkedünk, és az erkélyek tulajdonosaihoz is becsengetünk, nyugdíjas asszonyok nyitnak ajtót, akik akár napi 2-3 órát is bíbelődnek növényeik ápolásával. Van, aki nem csak saját erkélyét ülteti be mindenfélével, hanem az egész telepi lakosságot megajándékozza egy szép kerttel a háztömbje lábánál. Az Abcúg képriportja.

Azt mondtam, soha többé nem leszek szociális munkás. Magyarországon

Azt mondtam, soha többé nem leszek szociális munkás. Magyarországon

Lassan lasszóval kell összefogdosni a szociális munkásokat Magyarországon. Azoknak, akiknek elegük van abból, hogy éhbérért dolgoznak, csábító lehet, hogy elég csak egy áthidaló képzést elvégezniük, és máris külföldön folytathatják a munkájukat. A lehetőséget kihasználó szociális munkás riportalanyaink között van, aki külföldi munkahelyén az előrelépési lehetőségeket díjazza leginkább, van, aki azt, hogy a munka közben felmerülő dilemmáit, problémáit nem önszorgalomból, munkaidőn kívül, hanem a munkahét részeként beszélheti meg a kollégáival.

Mégis magukra hagyják a legesélytelenebb munkakeresőket

Mégis magukra hagyják a legesélytelenebb munkakeresőket

Előremutató módszer a munkaerőpiacról kiszoruló munkanélkülieket  úgy visszaterelni a munka világába, hogy közben egészségügyi és szociális problémáikat is kezeli egy szakemberekből álló csapat. Ez lett volna a speciális közfoglalkoztatás lényege, ami azonban eddig megvalósult a programból, az egy sor gyermekbetegséggel küzd. A tesztfázisban észlelt hibák kijavítására azonban lehet, hogy lehetőség sem lesz, az ugyanis rejtély, hogy a jelenleg szünetelő program folytatódik-e.

Álmukban sem hitték, hogy egyszer majd újra taníthatnak

Álmukban sem hitték, hogy egyszer újra taníthatnak

Mikor menekülni kényszerültek a háború sújtotta Szíriából, a Damaszkuszban tanárként dolgozó Kholoud és Saad felkészültek rá, hogy talán soha nem állnak majd újra a katedrára. A művészi pályára készülő Marwa is úgy volt vele, bármilyen munkát elvállal majd, hogy fenntartsa magát Ausztriában, ahol menekült-státuszt kapott. Most mégis úgy tűnik, Kholoud és Saad hamarosan újra angolt taníthatnak, Marwa pedig rajztanárként sokkal közelebb kerülhet ahhoz, amit igazán csinálni szeretne. Mindhárman a napokban kapták kézhez bizonyítványukat egy olyan képzésben, amit menekült tanároknak szervezett a Bécsi Egyetem, hogy osztrák iskolákban taníthassanak.

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

A cigányellenesség és az antiszemitizmus, bár egy tőről fakadnak, teljesen máshogy jelennek meg a társadalomban. Míg a romákat utálni gyakorlatilag kortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül elfogadott dolog Magyarországon, az antiszemitizmus erősen megosztja az embereket: vagy gyökeresen elítélik, vagy nagyon osztják ezeket a nézeteket. Mivel az előítéletesség mértéke – időnkénti felélénkülése ellenére – a magyar társadalomban hosszú ideje nagyjából állandó,  felmerül a kérdés: hol buknak el az előítéletesség csökkentését célzó kezdeményezések?

Az volt az álma, hogy a szegényeknek főzhessen (nincs jóváhagyva)

Az volt az álma, hogy a szegényeknek főzhessen

Amikor két és fél éve megnyitotta az ország első cigány lakáséttermét, nem várt csodát. De Várnai Annával mégis megtörtént, amire nem is számított: a pécsi négyemeletes aljában lévő, egyszerűen berendezett kis éttermébe nagykövetek járnak kakaspörköltet kóstolni, asztalt alig lehet foglalni, a helyiek szerint pedig ő az év embere Baranyában. És bár ezeknek mind nagyon örül, Anna a legnagyobb csodának mégis azt tartja, hogy ma már olyanoknak is főzhet, akik nem tudnak fizetni érte.

Abcug link

A középosztály szabad, nem a rendszer rabszolgája

Erős, széles, szabad középosztály nélkül egy társadalom nem tud jól és igazságosan működni. Az erős középosztály dolga ugyanis, hogy hatékonyan ellenőrizze a politikai, gazdasági és kulturális hatalmat. Ma Magyarországon ebben a pillanatban ez a réteg egészen szűk, a társadalom ügyeit nem szabadon választott értékek, hanem önző politikai és gazdasági érdekek mentén irányítják. Összeállíátsunkban bemutatjuk, hogyan él és gondolkozik a szűk, félrecsúszott magyar középosztály. Mire költik a pénzüket azok, akik európai színvonalon élnek, és mivel küzdenek azok, akik méltatlanul csúsznak ki a középosztályból!

Megtudná, hogy jó orvost választott-e? Itthon nem fogja 2

A vacsora a szokásos lesz: margarinos kenyér ketchuppal

Dombóvár szegregált területein valósít meg három éven keresztül esélyteremtő fejlesztési programot az Autonómia Alapítvány. Azért, hogy minél többen értsék, miért is vágnak bele a munkába, négy kisfilmet készítettek helyi gyerekekkel arról, hogyan is élnek, milyenek a mindennapjaik, milyen álmaik vannak.

Zoltán Ágoston és édesanyja a Tobii szemvezértelt eszköz és a hozzá tartozó kommunikációs szoftvert használják budapesti otthonukban | Fotó: Magócsi Márton

Előbb állítsuk lábra a gyereket, a többi ráér!

A társadalombiztosító csak a halló- és látásjavító készülékeket tartja államilag finanszírozható kommunikációs eszköznek, ezeken túl nem jár támogatás. Pedig számtalan más, korszerűbb módja létezik már annak, hogy a sérült gyerekek ki tudják magukat fejezni. Ezek azonban nagyon drágák ahhoz, hogy az ápolási díjból élő családok megvegyék őket. Az egészségügy hozzáállása jól tükrözi az egész rendszer szemléletét: a fogyatékossággal élőket előbb lábra kell valahogy állítani, pedig ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a kommunikációjukat fejlesszük. Az azonban sokszor csak az iskolában kezdődik el, amikor már túl késő.