Keresés

A tejes autó ment el itt a ház előtt? Ja, nem, csak a Fidesz mozgósít!

A tejes autó ment el itt a ház előtt? Ja, nem, csak a Fidesz mozgósít!

A Komárom-Esztergom megyei Tardoson és környékén végre tényleg megmozgathatja az embereket a vasárnap esedékes európai parlamenti választás. A településen szinte egyedüliként kampányoló Fidesz nem csak a szemeket, a füleket is elárasztotta a bevándorlásellenes üzeneteivel, amelyek egyszerűsége és egysíkúsága épp annyira kiborítja a valós, mindennapi problémákról szívesebben beszélő szavazókat, mint amennyire aktivizálja a Fidesz-szimpatizánsokat. Kevesebb közömbös emberrel találkoztunk, mint amennyivel egy EP-választás előtt számoltunk, de a vasárnap szavazni készülők közül a legtöbbek fejében még mindig nem válik külön az országos és az uniós szintű választás.

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.

Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek

Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek

A közösségi megemlékezések csak a médiának és a közvéleménynek szólnak, a megölt szeretteik emlékét az őrzi igazán, ha a családban senki nem felejti el őket – vélik a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélői és hozzátartozóik. Mondják ezt leginkább azért, mert családtagként valódi lelki támogatást nem kapnak ilyenkor a közösségüktől – ide értve a településükön élő romákat is. A túlélők részben a távolság, részben az eltelt hosszú idő miatt már alig tartják a kapcsolatot egymással, pedig egyikük szerint össze kéne fogniuk. “Mitől féltek? Ha nem beszéltek, nem tudja meg ország-világ, hogy mi történik velünk!” – mondja a videóriportunkban Csorba Erzsébet.

Így időzítik a női kutatók az anyaságot, hogy ne csinálja ki a karrierjüket

Így időzítik a női kutatók az anyaságot, hogy ne csinálja ki a karrierjüket

Hatodik alkalommal adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián, idén a biológia, kémia és műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó női kutatókat ismertek el. A statisztikák szerint átlagosan Magyarországon a legalacsonyabb az arányuk, így a díjazottak egy igencsak férfias pályán nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. Hiszen nem azért vannak ilyen kevesen, mert a nők ennyire alkalmatlanok, hanem mert a tudományos karrierjüket félbevágja a gyerekvállalás. A díj egyik alapítójával és két díjazott kisgyerekes kutatóval arról beszélgettünk, hogyan taktikázták ki, hogy velük ez ne történjen meg.

A társadalom felének nincs perspektívája

A társadalom felének nincs perspektívája

Ahol a bérből és fizetésből élők felső tíz százaléknak annyi a jövedelme, mint az alsó kétharmadnak, ott nem arról van szó, hogy csak a düledező kunyhókban nincs az embereknek perspektívája. Mit gondol, ön hány sorstársával osztozik a nagyon szűkös, vagy épp a nagyon jó megélhetésben? 

Euróban utalja az ajándékra valót, mióta az unokák Németországban laknak

Euróban utalja az ajándékra valót, mióta az unokák Németországban laknak

Rántott hústól a kacsasültig, kis családitól az egész rokonságig. Budapesti és vidéki karácsonyfavásárokon jártunk, hogy megkérdezzük, hogyan és miből karácsonyoznak az emberek. Több olyan vásárlóval találkoztunk, aki jobb híján Skype-on találkozik majd az ünnepek alatt külföldre költözött szeretteivel.

Nem nagyon érdekli  a kormányt, ha nőnek az egyenlőtlenségek

Nem nagyon érdekli a kormányt, ha nőnek az egyenlőtlenségek

Aki ma Magyarországon szegénynek születik, az jó eséllyel az is marad, aki pedig gazdagnak, annak nem nagyon kell félnie a lecsúszástól. Vagyis: ragadós a padló, és ragadós a plafon is. Ráadásul a leggazdagabb tíz százalék a pénzek egyre nagyobb részét birtokolja, becslések szerint az összes háztartási jövedelem harminc százalékát. Mitől van ez, és mi lesz ebből?

Még mindig a tévéből tájékozódik a magyarok nagy része

Meghallgatjuk a másik oldalt is, de inkább nem hallgatunk rá

Az országgyűlési választások elsöprő Fidesz-győzelmére gyakran elhangzó magyarázat, hogy az emberek nagy részéhez csak a kormánypropaganda jut el. A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián felmérése szerint ez nem igaz: csak az emberek 7 százaléka tájékozódik kizárólag kormánypárti médiából. Az internetet még mindig lepipálja a televízió, a megyei napilapok olvasottságára pedig rossz hatással volt a kormány einstandja.

Egyre nagyobb pénzeken ül a bezáródó magyar elit

Egyre nagyobb pénzeken ül a bezáródó magyar elit

A magyarok leggazdagabb tíz százaléka legalább százmilliós vagyont és növekvő értékű ingatlanokat birtokol. Egyre nehezebb bekerülni ebbe az elitklubba, ahogy onnan kiesni is. De nemcsak a plafon, hanem a padló is ragadós: aki szegény, az jó eséllyel az is marad.

Én a szabadságomat nem adom fel

Én a szabadságomat nem adom fel

Hogyan működik a párkapcsolat, ha nincs fedél az ember feje fölött? Miért ragaszkodik valaki az erdei kunyhójához, mikor lenne helye a szállón? Van-e kiút a hajléktalanságból? Mária és László betekintést engedett a mindennapjaiba.