Keresés

Két kézzel csimpaszkodnak a rátermett közmunkásokba

Két kézzel csimpaszkodnak a rátermett közmunkásokba

Minél szegényebb egy település, annál kevesebb közmunkás él benne. Elsőre furcsának tűnik, pedig így van, hiszen ha kevés az iskolázott lakos, a képzett szakember a faluban, a polgármester pedig bátortalan, akkor ott még a közfoglalkoztatás is nehezen szerveződik meg. Egy nemrég megjelent új kutatásból ezek mellett az is kiderül, hogy a közmunkások gyakran direkt rontják el a multikba való bejutáshoz szükséges felvételi tesztjüket, és az is, hogy a polgármesterek a közmunkára kapott pénzből sokkal inkább az utakat hozták volna rendbe.

Magasabb bért köszönhetünk a bevándorlóknak

A munkanélküliség ugyan csökkent, és az átlagbérek is nőttek, de a közfoglalkoztatás továbbra is erősen szegregált, és nem vezet vissza a nyílt munkaerőpiacra. Háromból egy közfoglalkoztatott Borsod, illetve Szabolcs megye valamelyikében élt tavaly.

Nagyszülők és testvérek nevelik a hátrahagyott gyerekeket

Nagyszülők és testvérek nevelik a hátrahagyott gyerekeket

Egyre több kelet-európai család él úgy, hogy a szülők külföldön dolgozik, a gyerekét pedig otthon hagyja. Romániában a legrosszabb a helyzet, ott gyakran az anyák és az apák is elmennek, gyerekeket a nagyszülők, vagy az idősebb testvérek nevelik. A szülői távollét arra jó, hogy több pénz áll a házhoz, de közben a hátrahagyottak szoronganak és depressziósok lesznek. Magyarországon Borsodban a legrosszabb a helyzet: 1600 család él a munka miatt szétválasztva.

Minden második roma fiatalra munkanélküliség vár

Míg a nyolcvanas évek végén a roma fiatalok kétharmada fejezte be a középiskolát, mára csak a felük. Ezért ma minden második roma fiatalra a tartós munkanélküliség vagy a rendszertelen foglalkoztatottság vár. Egy friss tanulmány szerint ennek egyik fő oka, hogy a roma gyerekek nagyon lemaradnak az általános iskola végére. Ezért azonban csak részben tehető felelőssé a család, ahonnan jönnek.

Mint a cápa fogai, úgy váltják egymást az uzsorások

Mint a cápa fogai, úgy váltják egymást az uzsorások

A legkisebb településeken már bolt sincs, a szomszédos városig buszozásra meg nem futja, így marad az uzsorás, ha liszt kell meg kenyér. A krumpli kilója akár ötszáz forint is lehet, az üzlet mégis virágzik, és ez ellen a rendőrség sem tesz semmit. Egy nemrég publikált tanulmány szerint, ez talán nem is olyan nagy baj: uzsorások nélkül valószínűleg ezek az emberek éhen halnának.

Kiszorítaná a cigányokat az üdülőfaluról álmodó nagybirtokos

Bangáék a rendszerváltás után elvesztették a munkájukat, ezért úgy döntöttek, vidékre költöznek. Beletanultak a napszámos életbe, és szinte minden rendben volt, amikor egy nagybirtokos úgy döntött: kiskertek helyett zöldellő parkokat szeretne a tanyavilágba.

Rögtön engem szedtek elő, hogy biztos én loptam el

A munka a börtönből szabadultak szinte egyetlen valódi esélye arra, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba, és ne kerüljenek újra vissza a büntetés-végrehajtásba. Munkából, amiből meg is lehet élni, azonban alig jut a volt fogvatartottaknak. Nincs végzettségük, ami van, az megkopik a börtönévek alatt, a munkaadók nem szeretik a priuszosokat, így akinek nincs biztos család a háta mögött, az szinte borítékolhatóan újra a bűnözésben látja majd a megoldást. Pedig a társadalom érdeke is lenne, hogy ez ne így legyen.

Forrás: flickr.com/Helena Rye CC-BY-NC https://www.flickr.com/photos/hkro/9468561487

Dánia, ahol nem lehet kiesni az oktatásból

A dán kormány közel tíz éve tűzte ki maga elé, hogy a fiatalok 95 százaléka fejezze be a középiskolát, ennek elérésére pedig sokat is tesznek. Már csak az is másfél év, amíg a gyerekkel együtt kitalálják: mi az, ami valóban érdekli őt, mert fontos, hogy olyan középiskolába menjen, amit szeretni fog. Egyből az iskolát elhagyók után nyúlnak, a rendszer pedig olyan jól működik, hogy az elmúlt két évben mindössze öt olyan eset volt, hogy az oktatásból kiesett fiatal ne ült volna vissza az iskolapadba, vagy ne kezdett volna el dolgozni.

Magyarország évek óta semmit sem javított a korrupciós helyzetén

Egy friss tanulmány Magyarországra vonatkozó fejezete rámutat: a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét, megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége.

Túlbuzgó anyukák és sértődős tanárok nehezítik az iskolai életet

Ha egyáltalán beszélnek egymással, akkor az ellenőrző füzeten vagy a szülői értekezleten keresztül teszik. Szülők és tanárok között alig van kapcsolat, mindketten a másik hozzáállásán változtatnának, ráadásul ahogy egyre nő a gyerek, úgy nő a feszültség közöttük.