Keresés

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.

kulturális örökség

Majd a városiak eldöntik, mi az érték a faluban

Szépen hangzik, hogy a helyi tökmag, a hímzésminta és a pirospaprika majd megmenti a haldokló vidéket, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Egy szociológus évek óta vizsgálja az őrségi és a Kalocsa környéki kistelepüléseket, van-e értelme a kulturális örökségre építeni. Kiderült, hogy ahol bejött a biznisz, ott nem a helyiek, hanem az odatelepülő városi középosztály víziói valósultak meg. Ha egy helyi közösség mégis a maga erejéből indulna el, nehéz dolga van, mert szinte senkitől sem tud segítséget kérni.

Az a pelenka nem magától mászott el hazáig! (nincs jóváhagyva)

Az a pelenka nem magától mászott el hazáig!

Tisztában van vele, hogy miközben észben tartja az anyósa születésnapját, külön készít süteményt a cukorbeteg rokonnak vagy ajándékot vesz a gyerek tanítőnőjének valójában munkát végez? Pedig így van, érzelmi házimunkának hívják, itthon még alig ismert a fogalom, pedig gyakorlatilag minden családban jelen van. Rengeteg időt és energiát vesz el, fizetés nem jár érte, és sokszor teljesen magától értetődő és természetes, hogy ez a nő dolga.

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

A cigányellenesség és az antiszemitizmus, bár egy tőről fakadnak, teljesen máshogy jelennek meg a társadalomban. Míg a romákat utálni gyakorlatilag kortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül elfogadott dolog Magyarországon, az antiszemitizmus erősen megosztja az embereket: vagy gyökeresen elítélik, vagy nagyon osztják ezeket a nézeteket. Mivel az előítéletesség mértéke – időnkénti felélénkülése ellenére – a magyar társadalomban hosszú ideje nagyjából állandó,  felmerül a kérdés: hol buknak el az előítéletesség csökkentését célzó kezdeményezések?

Félünk a lecsúszástól, ezért leszünk sündisznók

Magyarországon csökkent a leginkább az európai országok közül a befogadó hozzáállású emberek aránya az elmúlt 13 évben. Az idegenekkel szembeni elutasítás főleg azokra jellemző, akik félnek a lecsúszástól, de az oktatási rendszerünk sem az elfogadásra nevel.

Mit gondolnak majd a nagyszülők, meg a rokonság?

Én sem beszélek róla, és te is inkább maradj csendben – a szülők többsége még mindig így viszonyul ahhoz, hogy felvállalja gyereke homoszexualitását. Egy meleg gyerek megbélyegzi a családot, még ma is sokan gondolják azt, hogy erről a szülő tehet.

Orvosok, bírók hallgattatják el az őrülteket

A pszichiátriai betegnek diagnosztizáltak élete örök körforgás az intézményrendszer, a gyógyszerek és az otthon között, kitörni ebből csak nagyon keveseknek sikerül. Az őrültektől mindenki fél, legszívesebben nem is látnánk őket.