szociológia Archívum

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

2019.05.20Neuberger Eszter

Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.

Majd a városiak eldöntik, mi az érték a faluban

2018.08.08Prókai Eszter

Szépen hangzik, hogy a helyi tökmag, a hímzésminta és a pirospaprika majd megmenti a haldokló vidéket, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Egy szociológus évek óta vizsgálja az őrségi és a Kalocsa környéki kistelepüléseket, van-e értelme a kulturális örökségre építeni. Kiderült, hogy ahol bejött a biznisz, ott nem a helyiek, hanem az odatelepülő városi középosztály víziói valósultak meg. Ha egy helyi közösség mégis a maga erejéből indulna el, nehéz dolga van, mert szinte senkitől sem tud segítséget kérni.

Az a pelenka nem magától mászott el hazáig!

2018.07.06Prókai Eszter

Tisztában van vele, hogy miközben észben tartja az anyósa születésnapját, külön készít süteményt a cukorbeteg rokonnak vagy ajándékot vesz a gyerek tanítőnőjének valójában munkát végez? Pedig így van, érzelmi házimunkának hívják, itthon még alig ismert a fogalom, pedig gyakorlatilag minden családban jelen van. Rengeteg időt és energiát vesz el, fizetés nem jár érte, és sokszor teljesen magától értetődő és természetes, hogy ez a nő dolga.

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

2018.02.01Neuberger Eszter

A cigányellenesség és az antiszemitizmus, bár egy tőről fakadnak, teljesen máshogy jelennek meg a társadalomban. Míg a romákat utálni gyakorlatilag kortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül elfogadott dolog Magyarországon, az antiszemitizmus erősen megosztja az embereket: vagy gyökeresen elítélik, vagy nagyon osztják ezeket a nézeteket. Mivel az előítéletesség mértéke – időnkénti felélénkülése ellenére – a magyar társadalomban hosszú ideje nagyjából állandó, felmerül a kérdés: hol buknak el az előítéletesség csökkentését célzó kezdeményezések?

Félünk a lecsúszástól, ezért leszünk sündisznók

2016.07.01Ballai Vince

Magyarországon csökkent a leginkább az európai országok közül a befogadó hozzáállású emberek aránya az elmúlt 13 évben. Az idegenekkel szembeni elutasítás főleg azokra jellemző, akik félnek a lecsúszástól, de az oktatási rendszerünk sem az elfogadásra nevel.

Mit gondolnak majd a nagyszülők, meg a rokonság?

2015.04.17Prókai Eszter

Én sem beszélek róla, és te is inkább maradj csendben – a szülők többsége még mindig így viszonyul ahhoz, hogy felvállalja gyereke homoszexualitását. Egy meleg gyerek megbélyegzi a családot, még ma is sokan gondolják azt, hogy erről a szülő tehet.

Orvosok, bírók hallgattatják el az őrülteket

2015.02.19Prókai Eszter

A pszichiátriai betegnek diagnosztizáltak élete örök körforgás az intézményrendszer, a gyógyszerek és az otthon között, kitörni ebből csak nagyon keveseknek sikerül. Az őrültektől mindenki fél, legszívesebben nem is látnánk őket.

Keresés