Húzni kell a nadrágszíjon a szegény falvakban, de Budapesten sem jár jól mindenki. Megérkeztek az első önkormányzati rendeletek azok után, hogy az állam több segély mögül is kivonult. Azt mondták, senki sem fog rosszabbul járni. Nem így lett.
Márciustól megszűnik néhány szociális ellátás, és csak az önkormányzatokon fog múlni, hogy eljutnak-e a rászorulókhoz. A kormány szerint senki sem fog rosszabbul járni, de egyelőre úgy tűnik, nincs igazuk.
Nagy átalakítások jönnek a segélyezési rendszerben, és akár súlyos tízezrek is eltűnhetnek a pénztárcákból. Összegyűjtöttük, mit lehet tudni az eddigi változásokról, és hogy kiknek fog a legjobban fájni.
A pénzhiány, a félelem és a tudatlanság miatt sem járnak a magyarok egészségügyi szűrésekre. A kormány most úgy változtatna a helyzeten, hogy kötelezővé tenne néhány vizsgálatot, aki pedig nem megy el rájuk, elesne az ingyenes egészségügyi ellátástól. Sokan vannak azonban, akik nem lustaságból hagyják ki a szűréseket, hanem nincs pénzük még buszjegyre sem.
A családi pótlék, az óvodáztatási támogatás, a segélyezési rendszer és az ingyenes gyermekétkeztetés átalakításával megint a legszegényebbektől, köztük a gyerekektől veszi el a kormány a megélhetést. A Szegénységellenes Hálózat szerint a döntéshozók senkinek a véleményét nem kérdezték meg, amikor ezeket a súlyos döntéseket meghozták, és fogalmuk sincs róla, hogy legelszigeteltebb térségekben milyen feszültségek húzódnak a mélyben.
Hosszú évek óta az motiválja a döntéshozókat, hogy a kevesebb segély majd munkára ösztönöz. Munka viszont nincs, annak pedig, ha elvesszük a maradék szociális ellátást is a leginkább rászorulóktól, beláthatatlan következményei lehetnek. Hogyan húzták egyre szorosabbra a szegények nadrágszíját és miért nélkülöz minden racionalitást, ami most a segélyekkel történik?
Több százezer gyerek nélkülöz, és még többet fenyeget a társadalmi kirekesztés veszélye Magyarországon. A romló tendencia Európa-szerte példátlan, és lassan Románia is lehagy minket.