A Baranya megyei Ágon két éve alakult egy csoport, hogy közös erővel gyűjtsék össze a házaik felújításához szükséges pénzt; azóta többen is a közösségi kassza segítségével tudták befejezni a régóta húzódó tetőfelújítást. Emellett saját vállalkozásba fogtak, a szociális szövetkez formájában működtetett emufarmtól és kenderültetvénytől azt remélik, hogy idővel kiválthatja a közmunkát.
Egy faluban mindig nagy szám, ha új étterem nyílik. A Borsod megyei Ricsére ez különösen igaz, ahol nemcsak a vendéglátás lendült fel a tavaly indult csárdának köszönhetően, hanem a falu közmunkásai hatalmas lehetőséget kaptak.
Mit lehet kezdeni azokkal, akik még egy kapát sem tudnak a kezükbe venni, miért nem mindig ördögtől való a polgármesterek fölérendeltsége, és miért nem tud ugyanúgy működni egy szociális szövetkezet a borsodi kisfaluban, mint a nyugat-európai városban? Egy közgazdaságtan-kutatóból lett polgármester mesélt arról, miket tapasztal egy 600 fős település élén.
Szociális szövetkezetekbe terelné a kormány azokat a közmunkásokat, akiket a következő évben szeretne leépíteni a mára hatalmasra duzzadt rendszerből. Egy jól működő szociális szövetkezetben a tagok egyenragúak, elosztják egymás között a profitot, és közösen döntenek, ha kell. A magyar modellben azonban ugyanúgy a polgármester a főnök, és hiába hívják ezentúl a közmunkást szövetkezeti tagnak: a munkája ugyanaz lesz, de még a fizetése is.