Keresés

Hiába bomladoznak, nem az önkormányzat dönti le majd a gettó falait

Inkább kidobnak félmilliárdot az ablakon, csak a romáknak ne kelljen adni

Nagyon nehéz ésszel felérni, mi motiválhatta a Heves megyei Kerecsend képviselő-testületének felét, mikor úgy döntöttek, kidobnak az ablakon egy, a falunak összesen 480 millió forintos pluszforrást hozó pályázatot, amiből Kerecsend leginkább leszakadó lakossága juthatott volna hozzá mindenféle szociális és egészségügyi szolgáltatáshoz. 5-6 roma családot kellett volna kiválasztani, akik kiköltözhettek volna a Dankó utcai szegregátumból, de az önkormányzat, félve a lakosság reakcióitól, nem merte ezt meglépni.

Néhány száz kuka nem oldja meg a nyomortelepek szemétproblémáját

Patkányok és kóborkutyák túrják szét a nyomortelepek szeméthegyeit

Garmadában áll a szemét a legtöbb magyarországi szegregátumban, a nyomában pedig megjelennek a patkányok és a bűz. A telepi kóborkutyák csak tovább rontanak a helyzeten azzal, hogy amint kikerül a szemét az udvarra vagy az utcára – kukában vagy zsákban, esetleg csak kupacokba hordva -, azonnal széttúrják azt élelem után kutatva. A legtöbb helyen szándék sincs, hogy megküzdjenek a szeméttel, ahol mégis van, ott meg rendre kudarcba fulladnak a kísérletek.

Ide legalább a mentő meg a rendőr kijön

Ide legalább a mentő meg a rendőr kijön

Két éve fejezték be Budapest leghírhedtebb nyomortelepének, a Dzsumbujnak a bontását, ahonnan tíz év alatt összesen 182 mélyszegénységben élő családot lakoltattak ki. A többségük új lakást kapott az önkormányzattól, az viszont már senkit sem érdekelt, mi lesz velük utána. Van, akinek azóta szerencsésen alakult az élete, de sokan a nyomortelephez hasonló, kicsi lakásba kerültek, amit aztán fenntartani sem tudtak. Hogyan élték meg a Dzsumbuj-lakók az otthonuk elvesztését, és mi lett velük utána?