Három év pereskedés után a bíróság másodfokon is kártérítésre kötelezte az államot, amiért a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2017 között származásuk alapján különítettek el roma és nem roma gyerekeket.
Roma lányoknál nem ritka, hogy már 11-12 évesen befogják otthon a szüleik: vigyáznak a testvéreikre, főznek, takarítanak rájuk. Ez sokszor a tanulás rovására megy, a házimunka mellett nem fér bele, hogy iskolába is eljárjanak.
Kaposváron épp most próbálnak meg felszámolni egy gettóiskolát, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte őket erre. Húsz elsőst szórtak szét a város több iskolájába, de egyelőre sem a gyerekek, sem a szüleik, sem a befogadó intézmények nem kaptak komolyabb segítséget az átálláshoz. Nincs még ingyenes buszbérlet, és az őket segítő szakember sem állt még munkába. Holott sok odafigyelés és erőforrás kell ahhoz, hogy senkinek az érdekei ne sérüljenek egy ilyen váltáskor. Kérdés, hogy ha nem a civilek vállalják magukra ezt a munkát, akkor mégis ki?
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a szegregált iskolai oktatás miatt. A bizottság szerint a magyar kormány nem tartja be a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvet.
Reménytelennek tűnik a szegregáció megszüntetése a gyöngyöspatai Iskolában, ahol a bíróság kimondta, hogy le kell állítani a roma gyerekek elkülönítését. A szegregációért felelős igazgató ugyanis a helyén maradt, és egyszerűen hazugságnak tartja a vádat. Közben az iskola fennmaradását is veszélyeztetheti, hogy az integrációs próbálkozások következményeként a nem-roma gyerekeket inkább elviszik az iskolából a szüleik.
Balog Zoltán szerint az elkülönített felzárkóztatás nem szegregáció, hanem felkészítés a különböző etnikai, kulturális, szociális csoportok együtt-tanulására.
Civilnek beállított, de a valóságban a miniszter embereinek részvételével zajló konferencián keresi Balog Zoltán annak lehetőségét, hogyan lehetne a törvény szerint is szegregációnak minősülő felzárkóztató oktatást jogszerűvé tenni – állítja egy alapítvány. Szerintük hiába tiltakoztak tavaly decemberben, az iskolai szegregáció folyamata nem állt meg.
A bíróság szerint az önkormányzat jogellenesen hozta létre, a görögkatolikus egyház pedig jogellenesen tarotta fenn a szegregált iskolát a nyíregyházi Huszár-telepen.