Keresés

Ebben az iskolában csak gerillák tanítanak

Ebben az iskolában csak gerillák tanítanak

Mi köze van Szókratésznek a gletteléshez? Látszólag semmi, a kőbányai Wesley János Általános Iskolában azonban nagyon is összefüggnek: az iskola speciális helyzete miatt a tanárok kénytelenek alternatív módszerekhez folyamodni, hogy sikerélményt és célokat tudjanak adni az oda járó roma gyerekeknek.

Tanodák helyett jó iskolát kéne csinálni

A romák gettóban tartása a legfontosabb cél

Míg a 2010 előtti kormányok inkább az iskola falain belül próbálták valahogy enyhíteni a gyerekek közötti társadalmi különbségeket, addig az elmúlt hét év sokkal inkább a szegregációt fenntartó, második esély típusú programokról szólt. Mint például a tanodák egyre erőteljesebb pályázati támogatása. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban ezek az intézmények – bár jó szándékkal, de valójában csak fenntartják a roma gyerekek szegregációját és az iskolai sikertelenségüket.

Végre egy focista, aki példát mutathat a roma gyerekeknek

Csak a sodrófát hiányolták

Hátrányos helyzetű roma gyerekek Carlo, a telepi focista történetén keresztül kaptak útmutatást, hogyan boldogulhatnak önerőből és törthetnek ki a szegénységből.

A Pécsi Úti Általános Iskola Kaposváron | Forrás: Google Street View

Bezárják a szegregáló iskolát, de mi lesz a gyerekekkel?

Egy kaposvári iskolába hosszú évek óta csak roma gyerekek járnak. A Kúria most kimondta, hogy ebben a formában vége az iskolának: a diákokat a következő években fokozatosan át kell tenni másik intézménybe, úgy, hogy közben felkészítik a változásra a fogadó iskolák tanárait, diákjait és azok szüleit.

Alig, hogy a régi bezárt, új iskola indul Csobánkán

Alig, hogy a régi bezárt, új iskola indul Csobánkán

Kétes vállalkozás iskolát nyitni egy olyan faluban, ahol egy évvel ezelőtt azért zárt be a régebbi intézmény, mert a szabad iskolaválasztás miatt szép lassan elszivárogtak a jobb anyagi és szociális hátterű családok gyerekei, a maradó hátrányos helyzetű gyerekek pedig egy forráshiányos, fásult tanárokkal vegetáló falusi iskolában találták magukat.

Általános iskolások egy kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu iskolájában egy adományosztáskor | Fotó: Magócsi Márton

Ahol sok a cigány diák, onnan menekítik a szülők a gyerekeiket

Egyre inkább az alapján döntik el a szülők, hogy megfelelő oktatási színvonalúnak tartanak-e egy iskolát, hogy hány roma diák jár az osztályba. A lélektani határ ma valahol 40 és 50 százalék között mozog. Ha ezt eléri egy intézmény, aki teheti, viszi is máshova a gyerekét. Ez a döntés, bár racionálisnak tekinthető, a társadalom számára nagyon káros következményekkel jár. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.

Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba

Fel sem tűnt nekik, hogy vannak az iskolában színtiszta osztályok, nemhogy tudatosan, rasszista szándékból osztották volna be így a gyerekeket. Ezt mondta annak a gyönyöspatai általános iskolának a volt tanára és igazgatója, akik egy kártérítési per szerint alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtottak a cigány gyerekeknek, ezzel pedig tönkretették a jövőjüket. Szerintük semmi nem igaz abból, amit a gyerekek és szüleik állítanak, az iskola elleni lejáratókampány pedig nagyon megviseli őket.

Tudod, hova dugjad a ceruzádat!

Lecigányozták a gyereket, felkenték a falra, mások előtt büdösnek nevezték – szülői vallomások szerint a gyöngyöspatai általános iskolában szegregáltan oktatott roma gyerekekkel így bántak egyes tanárok. A fizikai és lelki erőszak egy dolog, emellé még olyan oktatást kaptak, amivel esélyük sincs a továbbtanulásra. Az ügyben indult kártérítési perben a nagykorú diákok után most a szülők beszéltek.

Vigye máshová a gyerekét, itt úgysem bírná a tempót

Anyuka vigye inkább másik iskolába a gyerekét, mert náluk úgysem bírná a tempót, meg különben is, sok a fizetős program, amit nem tudnak kifizetni. A cigány, hátrányos helyzetű diákokat nem ritkán ilyen finom utalásokkal szorítják ki a saját körzetükbe tartozó, jobb iskolákból. Marad a gyengébb és még messzebb is levő suli, ahonnan meg a jobb módú szülők menekítik el a gyereküket, ahogy egyre több cigány osztálytársuk lesz. A tanulói ingázás mára jobban erősíti a szegregációt, mint ha valaki szegénytelepen lakik.

Senkinek nem kellenek a csobánkai maradék-gyerekek

Most zárult az utolsó tanév a csobánkai általános iskolában, ahová szinte már csak hátrányos helyzetű roma gyerekek jártak. A diákoknak a következő tanévet már új iskolában kéne kezdeniük, de a szüleiknek fogalma sincs, hová mehetnének, eddig csak elutasítással találkoztak. A legközelebbi településen, Pomázon annyira nem kérnek a gyerekekből, hogy még petíciót is indítottak azért, nehogy odahelyezzék őket, a helyiek sokan nem akarák, hogy a maroknyi csobánkai diák ősztől az ő gyerekük osztályába járjon.