Keresés

Alig, hogy a régi bezárt, új iskola indul Csobánkán

Alig, hogy a régi bezárt, új iskola indul Csobánkán

Kétes vállalkozás iskolát nyitni egy olyan faluban, ahol egy évvel ezelőtt azért zárt be a régebbi intézmény, mert a szabad iskolaválasztás miatt szép lassan elszivárogtak a jobb anyagi és szociális hátterű családok gyerekei, a maradó hátrányos helyzetű gyerekek pedig egy forráshiányos, fásult tanárokkal vegetáló falusi iskolában találták magukat.

Általános iskolások egy kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu iskolájában egy adományosztáskor | Fotó: Magócsi Márton

Ahol sok a cigány diák, onnan menekítik a szülők a gyerekeiket

Egyre inkább az alapján döntik el a szülők, hogy megfelelő oktatási színvonalúnak tartanak-e egy iskolát, hogy hány roma diák jár az osztályba. A lélektani határ ma valahol 40 és 50 százalék között mozog. Ha ezt eléri egy intézmény, aki teheti, viszi is máshova a gyerekét. Ez a döntés, bár racionálisnak tekinthető, a társadalom számára nagyon káros következményekkel jár. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.

Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba

Fel sem tűnt nekik, hogy vannak az iskolában színtiszta osztályok, nemhogy tudatosan, rasszista szándékból osztották volna be így a gyerekeket. Ezt mondta annak a gyönyöspatai általános iskolának a volt tanára és igazgatója, akik egy kártérítési per szerint alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtottak a cigány gyerekeknek, ezzel pedig tönkretették a jövőjüket. Szerintük semmi nem igaz abból, amit a gyerekek és szüleik állítanak, az iskola elleni lejáratókampány pedig nagyon megviseli őket.

Tudod, hova dugjad a ceruzádat!

Lecigányozták a gyereket, felkenték a falra, mások előtt büdösnek nevezték – szülői vallomások szerint a gyöngyöspatai általános iskolában szegregáltan oktatott roma gyerekekkel így bántak egyes tanárok. A fizikai és lelki erőszak egy dolog, emellé még olyan oktatást kaptak, amivel esélyük sincs a továbbtanulásra. Az ügyben indult kártérítési perben a nagykorú diákok után most a szülők beszéltek.

Vigye máshová a gyerekét, itt úgysem bírná a tempót

Anyuka vigye inkább másik iskolába a gyerekét, mert náluk úgysem bírná a tempót, meg különben is, sok a fizetős program, amit nem tudnak kifizetni. A cigány, hátrányos helyzetű diákokat nem ritkán ilyen finom utalásokkal szorítják ki a saját körzetükbe tartozó, jobb iskolákból. Marad a gyengébb és még messzebb is levő suli, ahonnan meg a jobb módú szülők menekítik el a gyereküket, ahogy egyre több cigány osztálytársuk lesz. A tanulói ingázás mára jobban erősíti a szegregációt, mint ha valaki szegénytelepen lakik.

Senkinek nem kellenek a csobánkai maradék-gyerekek

Most zárult az utolsó tanév a csobánkai általános iskolában, ahová szinte már csak hátrányos helyzetű roma gyerekek jártak. A diákoknak a következő tanévet már új iskolában kéne kezdeniük, de a szüleiknek fogalma sincs, hová mehetnének, eddig csak elutasítással találkoztak. A legközelebbi településen, Pomázon annyira nem kérnek a gyerekekből, hogy még petíciót is indítottak azért, nehogy odahelyezzék őket, a helyiek sokan nem akarák, hogy a maroknyi csobánkai diák ősztől az ő gyerekük osztályába járjon.

Senkinek nem kellenek a csobánkai maradék-gyerekek

Most zárult az utolsó tanév a csobánkai általános iskolában, ahová szinte már csak hátrányos helyzetű roma gyerekek jártak. A diákoknak a következő tanévet már új iskolában kéne kezdeniük, de a szüleiknek fogalma sincs, hová mehetnének, eddig csak elutasítással találkoztak. A legközelebbi településen, Pomázon annyira nem kérnek a gyerekekből, hogy még petíciót is indítottak azért, nehogy odahelyezzék őket, a helyiek sokan nem akarák, hogy a maroknyi csobánkai diák ősztől az ő gyerekük osztályába járjon.

Bekeményít Brüsszel az iskolai szegregáció miatt

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a szegregált iskolai oktatás miatt. A bizottság szerint a magyar kormány nem tartja be a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvet.

Nektek hiába tanítjuk az informatikát, úgysem értitek meg

Leckét évekig nem kaptak, mert úgysem tudják megcsinálni, a farsangi bálba nem engedték be őket, osztálykiránduláson sem voltak soha, ahogy az iskolai úszásoktatásból is kimaradtak. Ezt állították a bíróság előtt tett tanúvallomásukban azok a gyöngyöspatai fiatalok, akiket szegregáltan oktatott a helyi általános iskola. Kártérítést szeretnének a szerintük meghiúsult jövőjükért.

Cigány gyerek nem használhatja a magyar gyerek mosdóját

Kémia órán interneteztek, nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, van, aki 14 éves korában még se írni, se olvasni nem tud. Ők azok a gyöngyöspatai cigány gyerekek, akiket jogellenesen szegregált a helyi általános iskola, és akik ezért kártérítési pert indítottak. Ez nem csak hosszútávú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig nulla esélyekkel néznek a jövőbe.