Spártainak nevezik magukat és hajnaltól délutánig robotolnak a gyümölcsösben az észak-alföldi napszámosok. Van, aki csak inni áll meg a negyven fokos melegben, a legjobb szedő pedig egy 67 éves dédmama. Amit keresnek, azt sokan félreteszik a téli tüzelőre, vagy a közelgő iskolakezdésre, de akad, aki hétről hétre él a párezer forintos fizetéséből. Kik ők, és miért dolgoznak megállás nélkül?
Pár ezer forintból élnek a szegény családok Pettenden, de a tanévkezdésre be kell szerezniük a tanszereket, a füzeteket és a tollakat, sőt, még új ruhákat is, ha nem akarják, hogy kicsúfolják a gyereket az iskolában. A mindössze egy utcás zsáktelepülésen óriási a szegénység, mégis vannak olyan gyerekek, akik négy fölötti átlaggal tanulnak, úgy, hogy még egy íróasztaluk sincs.
Freskófalu ide vagy oda, Bódvalenkén az évente egyszer megrendezett minifesztivál két napján kívül halálra unják magukat a falu fiataljai. Szórakozni csak nehezen jutnak el a nagyobb településekre, a helybeliekkel pedig szinte lehetetlen ismerkedniük, mert mindenki rokona a másiknak.
A gyámhivatal szerint a szülők erőszakosan bántak a gyerekkel, de ezt nem sikerült megnyugtatóan bizonyítani, és a védőnő sem tartja valószínűnek. Krisztináék most havonta egyszer láthatják három gyereküket.
Jegespuszta egykor a környék ékköve volt, ma már az is menekül onnan, aki épphogy odaköltözött. A kút vize büdös, a városba bejutni szinte képtelenség, ráadásul hiába lakik ott valaki már húsz éve, bármikor kirakhatják az utcára. De hogyan lett az egykor virágzó Jegespusztából lepusztult szegénytelep? És hogyhogy épp egy új játszótér kezdi el visszavezetni a helyieket a nagyvilágba?
A KSH létminimumról szóló, évente megjelenő elemzése egy évszázad után szűnik meg.
A szemüveg ára, a temetési költség, a lakás rezsije. A szegényeknek rengeteg segítségre lenne szükségük, a segélyezési rendszer átalakulása miatt helyzetbe hozott települési önkormányzatok azonban mindezt képtelenek megadni, ugyanis nincs elég pénzük.
A Kúria elkasszálta a városi rendeletet, amely kétmillió forintot kínált azért, hogy a szegény bérlők elmenjenek, és öt évig ne térjenek vissza Miskolcra.
Az elmúlt két évben javult a helyzet, az emberek kevésbé szegények – számolt be Czibere Károly, szociális államtitkár a Tárki elemzéséről. Szerinte a legnagyobb javulás a foglalkoztatásban tapasztalható.
Egy hónapja lépett életbe az új segélyezési rendszer, de már most vannak, akik elestek az eddig kapott támogatásoktól, másoknak pedig előre szólnak, hogy ne kérjenek, úgysem lesz pénz.