Keresés

A joghurtot a boldog emberek eszik

Nagy baj, hogy nincs pénz, nagy baj, hogy nincs munka, de a legnagyobb baj, hogy igazi kerítések és gettók épülnek a legszegényebb köré. Már nem megy ki hozzájuk a mentő, a védőnő első reakciója a családlátogatáskor, hogy ki kell emelni a gyereket, de egy idő után a szolgáltató sem szól már rájuk, hogy ne lopják az áramot. Pontos számok nincsenek róla, hogy hányan lehetnek a legalul levők, de az biztos, hogy évről-évre többen vannak, és egyre inkább törvényen kívülivé válnak.

Durván nőtt a gyerekszegénység

Az OECD jóléttel foglalkozó kiadványa szerint 2007 és 2012 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyerekek száma.

Lengyel aprósüteménnyel hálózzák be áldozataikat az uzsorások

Kinyújtja a kezét az autó ablakán, egy köteg pénz szorongat, és szívélyesen megkínálja vele az utcán sétáló családanyát – ez csak egy az uzsorások leggyakoribb ügyfélszerző módszerei közül. Bár aki egyszer pénzt fogad el tőlük, örökre a rabjuk lesz, a szegények mégis a segítőt és nem az ellenséget látják bennük. A legszegényebb településeken az uzsora a mindennapok része.

Nem jött ki az ügyelet, ilyenkor meg lehet halni?

Felsőgagyon már tíz éve nincs háziorvos pedig a szegénység és a kemény telek miatt rengeteg a beteg gyerek. A helyettes orvosra van, hogy napokat kell várni, néha pedig akkora a tumultus a rendelőben, hogy késő estig kell maradnia. Van, aki inkább elbuszozik ötven kilométert, ha ellátást akar.

Nem ismernek lehetetlent a szilváért ágaskodó napszámosok

Spártainak nevezik magukat és hajnaltól délutánig robotolnak a gyümölcsösben az észak-alföldi napszámosok. Van, aki csak inni áll meg a negyven fokos melegben, a legjobb szedő pedig egy 67 éves dédmama. Amit keresnek, azt sokan félreteszik a téli tüzelőre, vagy a közelgő iskolakezdésre, de akad, aki hétről hétre él a párezer forintos fizetéséből. Kik ők, és miért dolgoznak megállás nélkül?

A Jóistenben és az Erzsébet-utalványban bíznak a pettendiek

Pár ezer forintból élnek a szegény családok Pettenden, de a tanévkezdésre be kell szerezniük a tanszereket, a füzeteket és a tollakat, sőt, még új ruhákat is, ha nem akarják, hogy kicsúfolják a gyereket az iskolában. A mindössze egy utcás zsáktelepülésen óriási a szegénység, mégis vannak olyan gyerekek, akik négy fölötti átlaggal tanulnak, úgy, hogy még egy íróasztaluk sincs.

Innen még megszökni sem lehet, hiszen a busz se jár

Freskófalu ide vagy oda, Bódvalenkén az évente egyszer megrendezett minifesztivál két napján kívül halálra unják magukat a falu fiataljai. Szórakozni csak nehezen jutnak el a nagyobb településekre, a helybeliekkel pedig szinte lehetetlen ismerkedniük, mert mindenki rokona a másiknak.

Egyszer csak jöttek a rendőrök, és elvittek három gyereket

Egyszer csak jöttek a rendőrök, és elvittek három gyereket

A gyámhivatal szerint a szülők erőszakosan bántak a gyerekkel, de ezt nem sikerült megnyugtatóan bizonyítani, és a védőnő sem tartja valószínűnek. Krisztináék most havonta egyszer láthatják három gyereküket.

Bűzös lé folyik a csapból, mégis játszótérre vágynak az ácsi romák

Jegespuszta egykor a környék ékköve volt, ma már az is menekül onnan, aki épphogy odaköltözött. A kút vize büdös, a városba bejutni szinte képtelenség, ráadásul hiába lakik ott valaki már húsz éve, bármikor kirakhatják az utcára. De hogyan lett az egykor virágzó Jegespusztából lepusztult szegénytelep? És hogyhogy épp egy új játszótér kezdi el visszavezetni a helyieket a nagyvilágba?

Túl sok volt a szegény, megszüntették a mutatót

A KSH létminimumról szóló, évente megjelenő elemzése egy évszázad után szűnik meg.