Keresés

Sötéten fityegnek az izzósorok a szegények házán

A többség pénzhiány miatt legfeljebb szeretetet ajándékoz karácsonyra az ország legszegényebb járásában. Közmunkásként nehéz kijönni a kevés pénzből, de akinek összejött a norvégiai meló, az nem panaszkodik.

Legszívesebben buldózert küldenének a saját lakásukra

Hétszázan lakják Budapest egyik leglepukkantabb gettóját, a Hős utcai lakótömböt. A környék tele van szeméttel, sok a bűncselekmény, és bármikor az ember fejére eshet egy kidobott tévé a felsőemeletről. Már régóta pletykálnak a tömb bontásáról, egy civil szervezet mégis felújított egy romos lakást, hogy ott kamaszklubot és foglalkozást tartson a gyerekeknek, beszélgetős délutánt a felnőtteknek. A tervük, hogy aktívabbá tegyék az ottlakókat, akik már legszívesebben buldózert küldenének a saját lakásukra.

Vagyonokért bérelnek fakunyhókat a számozott utcai szegények

Vagyonokért bérelnek fakunyhókat a számozott utcai szegények

Nem áll messze egy külső-budapesti garzonlakás árától egy düledező lyukóbányai víkendház ára, ahová jó eséllyel még a víz sincs bevezetve. A felszámolás alatt álló miskolci számozott utcákból kilakoltatott romáknak szól ez a fogadtatás, nekik ugyanis – hacsak nem akarnak Kanadába menekülni – egyedül a város legnagyobb szegregátumában van esélyük új lakóhelyet találni, még ha két-háromszoros árat kell is fizetniük érte, mint a kilakoltatási hullám előtt.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat/Hajdú D. András

Egy edző nem megy le a világ végére, Borsodba

Monoron évek óta szegény gyerekek százainak tart labdarugó-edzéseket a Máltai Szeretetszolgálat. Salgótarján külvárosában egy elhivatott edző és két sokgyermekes apuka tanítja focizni a lakótelepi srácokat. Civil szervezetek szerint remekül lehetne integrálni a focival a leszakadó térségekben élő – főleg roma – gyerekeket, csak épp kevés a pénz, a felszerelés, az edzők meg nem szívesen mennek az isten háta mögé.

Ha a fiam ruhát vesz, azt mi megéhezzük

Jól jött a szokatlanul napsütéses november a monori nyomortelep lakóinak, télikabátra ugyanis nem csak akkor van szükségük, ha a hidegben ki kell mozdulniuk a lakásból. Sokuknak odabent is több rétegnyi meleg ruhát kell hordani majd. A téli ruházat beszerzése még javában tart, és többféle stratégia létezik rá – kukázástól a ruhaadományon és a cserebere piacon át az olcsó kínaiig.

A feladat: nem éhen halni

Két órára egy szegény borsodi család helyzetébe képzelhetjük magunkat, ha részt veszünk a Szociopoly társasjáték alapján rendezett színházi darabban. A feladat nagyon egyszerű: úgy kell gazdálkodni a családi kasszával, hogy a hónap végére ne haljunk éhen, és ne halmozzunk fel adósságot. A mindennapokat a szűkös költségvetésen kívül tovább nehezíti a falu polgármestere, aki ahol tud, visszaél a hatalmával, a szegényeket zsaroló uzsorás, és a kicsinyes bosszúból hitelt többé nem adó boltos.

Néhány kapirgáló tyúk menti meg az éhező falvakat

Hiába dolgoznak megfeszítetten, a pénzük jó része már a hónap elején elfogy, kiürül a hűtő, a lukas kazánt pedig képtelenek megjavítatni. Hajnalkának kabátban kell mosogatnia a saját konyhájában, Szilágyiné pénze minden hónap 10-éig tart ki, Marika pedig mindig pontosan számon tartja, hány tojás van a hűtőjében. Besencén jártunk utána, mire elég a szegények pénze.

Mit találni a szegények hűtőjében?

Frissen gyűjtött gomba, pörköltnek való máj, otthon termett paprika és fagyasztott répa. A Baranya megyei Besencén jártunk utána, mire elég egy szegény család pénze, néhányan pedig azt is megmutatták, mi található a hűtőjükben a hónap végén.

Jaj annak, akit kipécéz egy családgondozó

Jaj annak, akit kipécéz egy családgondozó

Kesznyétenen feltűnően sok gyereket emeltek ki családokból, így jártak Barbaráék is. Mit ronthattak el?

“Át kellett vernem a szüleimet, hogy egyetemre mehessek”

Mikor kiderült, hogy egyetemen folytatják, egyértelmű volt, hogy a szüleik nem tudják majd anyagilag támogatni őket – sőt, az is valószínű volt, hogy lehet majd olyan alkalom, amikor nekik kell kisegíteni a szüleiket. Sokaknak ösztöndíjak, szociális támogatás és diákmunka mellett is muszáj felvenniük a diákhitelt – így van, aki milliós adóssággal lép majd ki a munkaerőpiacra. Bemutatjuk, milyen kihívások előtt állnak az első generációs egyetemisták a felsőoktatásban.