Keresés

Mi lesz veled? 3 és fél év elteltével bódvalenkei fiatalok portréi

Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai

18 éves korukban Viki és Gina voltak az egyedüli lányok Bódvalenkén, akiknek nem voltak gyerekeik. A két lány váltig állította, hogy nem szeretnének túl fiatalon babát vállalni, de maguk körül azt látták, hogy a korukbeli lányok előbb vagy utóbb ebbe menekülnek. Három és fél év múlva visszalátogattunk hozzájuk, és három másik helyi fiatalhoz Bódvalenkére, hogy megnézzük, merre tart az életük.

Nem oldódik meg a probléma, ha rehabra küldjük a gyereket

Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket

A Pest megyei Bagon nemcsak a felnőttek, hanem már a 8-9 éves gyerekek is használják az olyan rossz minőségű, de olcsó drogokat, mint a herbál és a kristály. Hogyan lehet országos megoldást találni egy olyan helyzetben, amikor a rendőrség és az önkormányzatok is tehetetlenek?

A bíróság szerint a miskolci önkormányzat diszkriminálta a helyi romákat

Azzal, hogy éveken át rendszeresen razziáztak a helyi telepeken, ahol az udvar tisztaságától a ruhásszekrényekig mindent ellenőriztek. A Miskolci Törvényszék szerint megsértették a városban élő romák emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát. 

Ne keverjük össze az adományozást a lomtalanítással

Babakocsiból és mosógépből bármennyi jöhet

Az adományozás ideális esetben mindkét félnek hasznos. Az adományozási kultúránk sokat fejlődött az utóbbi években, de sokan még mindig így álcázzák a lomtalanítást, és nincsenek tisztában azzal, hogy leginkább mikre is van szükség. Sőt, előfordul, hogy penészes vagy éppen egérürülékes adományokat rejtenek a csomagok.

Mennyit ér valójában egy Hős utcai lakás?

Mennyit ér valójában egy Hős utcai lakás?

Hiába kerülnek lehetetlen helyzetbe a lebontásra ítélt Hős utcai házak lakosai, az önkormányzat nem hajlandó a felajánlott 4-5 millió forintnál többet fizetni a lakásokért. A kőbányai önkormányzat közmeghallgatást tartott, de a polgármester és a helyiek teljesen elbeszéltek egymás mellett.

Lakni még van miből, enni már nincs

Lakni még van miből, enni már nincs

Akkor is ki lehet venni belőle az ételt, amikor senki sem látja, így azok is élnek a civilek által működtetett ételdobozzal, akik amúgy szégyellnének sorban állni egy ételosztáson. Videó.

Kihúzták a talajt a szegények alól a segélyek megszüntetésével

Kihúzták a talajt a szegények alól a segélyek megszüntetésével

Mióta a kormány átszabta a segélyezési rendszert, sokkal kevesebb jut a lakhatási és egészségügyi gondokkal küzdőknek, főleg a kistelepüléseken. Közben elterjedtek az “egyéb” támogatási formák, ami bármit jelenthet. Ezek nem rendszeres, hanem eseti segélyek, így a szociális biztonságot is kevésbé segítik.

Egymás mellett élnek itt a kemény csávók és a kifinomultak

Vasalt ingesek és alternatívok feledtetik a nyolcker gettóját

Két cikkben és egy képgalériában mutatjuk be, hogyan próbálja a budapesti nyolcadik kerület levetkőzni a régi stigmákat. Ahol régen prostituáltak striheltek, és mindennapos volt a lopás, ott mára kifinomult középosztálybeliek és fiatal értelmiségiek élnek. Néhányan élvezik a koszos, de vonzó hangulatot, mások inkább a mélygarázsba menekülnek, és csak aludni járnak haza. Józsefváros megújul, de kinek jó ez, és kik járnak vele rosszul?

Én a szabadságomat nem adom fel

Én a szabadságomat nem adom fel

Hogyan működik a párkapcsolat, ha nincs fedél az ember feje fölött? Miért ragaszkodik valaki az erdei kunyhójához, mikor lenne helye a szállón? Van-e kiút a hajléktalanságból? Mária és László betekintést engedett a mindennapjaiba.

Hegyekbe és homokdűlők közé menekülnek a fővárosból kiszoruló szegények

Gazdag telkesek között bújnak meg a lakhatási válság áldozatai

Inkább választják a rosszabb lakókörülményeket, minthogy távol kerüljenek a munkalehetőségektől, ami sokszor továbbra is Budapesthez köti őket, a város pezsgése után viszont nagyon nehezen szoknak hozzá a hétvégi házas övezet vagy a homoki dűlők csendjéhez és – úgy érzik – ingerszegénységéhez. Újpest, a hetedik kerület, vagy a külvárosi Budapest vetette ki őket magából, de ha már így alakult, megpróbálnak a lehető legélhetőbb otthont teremteni maguknak. A szomszédaik tehetősebb telektulajdonosok, vendégmunkások, vagy az első saját otthonukat építgető fiatal házaspárok. Így élnek az agglomerációban a Budapestről kiszoruló szegények.