Keresés

Számonkérik az örökbefogadó anyákat, miért nem szültek inkább

Rengeteg előítélettel kell szembenéznie annak, aki örökbefogadásra adja a fejét. A legtöbben ma már mégis nyíltan beszélnek erről a témáról. Az SOS Gyermekfalvak kutatásának eredményei az örökbefogadás világnapja alkalmából. 

Annyi az új állami gondozott, hogy a régiekre se pénz, se ember nem jut

Annyi az új állami gondozott, hogy a régiekre se pénz, se ember nem jut

Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat. 

Börtönben szülte meg a lányát, ma már együtt élnek egy albérletben

Az albérletet viszont nyolc másik emberrel kénytelenek megosztani. Az álmuk, hogy végre kettesben lehessenek. Az SOS Gyermekfalvak videója.

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül 3

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül

Ahogy a nevelőszülők száma folyamatosan csökken Magyarországon, úgy fogynak egyre azok a nevelőszülők is, akik fogyatékos gyerekek nevelését is vállalják. Hiába magasabb összegű az ellátmány, ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a megemelt összeg sem fedezi az ilyen gyerekek gondozásával járó plusz költségeket. A szakmai-lelki támogatás is hiányos a nevelőszülői hálózatokban, így a nevelőszülők sokszor egyedül maradnak a gondjaikkal.

Hiába született börtönben, nem felejtette el az anyját

Aki börtönben születik, egy évig maradhat az édesanyjával, utána rokonok vagy nevelőszülők gondozzák tovább. Az SOS Gyermekfalvak anyák napi videója.

Imádja a Toldit az első magyar családban nevelkedő menekült gyerek 1

Imádja a Toldit az első magyar családban nevelkedő menekült gyerek

A negyvenes éveiben járó Samira Sinai az első Magyarországon, aki nevelőszülője lett egy menekült gyereknek. A tizenkét éves afgán fiú négy hónapja él együtt Samirával és lányával, magyar iskolába jár, imádja az irodalomórákat, és már a kutyákkal is megbarátkozott. Az idáig vezető út azonban nem volt egyszerű: korábban Magyarországon még senki nem vett magához menekült gyereket, de a fiú és családja bizalmát is idő volt elnyerni. 

Az anyák többet vesződnek az iskolakezdéssel, mint az apák

Inkább a nők szerzik be a tanszereket, ők tanulnak otthon a gyerekkel, és a szülői értekezletekre is nekik kell rohangálniuk.

Minden második kamasz szorong és úgy érzi, szülei nem elégedettek vele

A tinik legalapvetőbb félelme, hogy család nélkül maradnak, a szorongás pedig általános jelenség a középiskolás fiatalok körében, a gyermekvédelmi gondoskodásban élőknél még inkább – derül ki az SOS Gyermekfalvak friss, hétfőn publikált kutatásából.

140 ezer gyereket bármikor elvehetnek szüleitől

Ennyien számítanak veszélyeztetettnek. A Gyermekek világnapja alkalmából felmérés készült arról is, mitől félnek a legjobban a felnőttek.

Az állami gondozott gyerekek még álmukban se lesznek sztárok

A családban felnövő gyerekek mérnökök, orvosok és programozók akarnak lenni, akik viszont állami gondoskodásban élnek, inkább pincérek, szakácsok, kertészek vagy fodrászok lennének.