Keresés

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalálják a hangot a vér szerinti szülőkkel, és talán a gyereket is jobban fel tudják készíteni arra, hogyan legyen büszke a származására. Roma nevelőszülőkkel beszélgettünk arról, kell-e a cigányságról beszélgetni a vacsoraasztalnál, és hogyan lehet nevelt gyerekként szembeszállni a kirekesztéssel. 

Olcsóbb lenne segíteni a családoknak, mégis inkább elveszik tőlük a gyerekeket

Olcsóbb lenne segíteni a családoknak, mégis inkább elveszik tőlük a gyerekeket

Évente nyolc-tízezer gyerek kerül Magyarországon állami gondozásba. A gyerekkiemelések egy része elkerülhetetlen, de sokszor megelőzhető lenne. Ehhez az kellene, hogy az állam ne büntetni, hanem segíteni akarja a rászoruló, problémás szülőket intenzív családgondozással, pszichológusokkal és pedagógusokkal. Ez nehezebb feladatnak tűnik, mint nagy intézmények helyett kisebbeket nyitni, de hosszú távon még pénzben is jobban megérné.

Gyógyszerekkel tartják kordában a gyermekvédelemben élő pszichés beteg gyerekeket

Gyógyszerekkel tartják kordában a gyermekvédelemben élő pszichés beteg gyerekeket

A gyógyszeres kezeléshez fordulnak a szakemberek akkor is, ha terápia is segíthetne a gyermekvédelemben nevelkedő pszichés beteg gyerekeken. Teszik ezt azért, mert senki nem tud gondoskodni róla, hogy a gyerekek eljussanak a terápiás alkalmakra, és azért, mert a gyógyszeres kezelés adhatja meg azt a gyors állapotjavulást, amire szükség van, hogy működjenek a mindennapokban. Közben a gyermekotthonokban élő gyerekeknek az intézményi pszichológus mellett nagy szükségük volna egy külsős szakemberre, akihez kötődhetnek és aki kiutat jelenthet számukra a benti stresszhelyzetekből.

1

Könnyen elveszíthetik gyereküket a pszichés betegek

A családsegítők nem ismerik eléggé a pszichiátriai betegségek természetét, ezért sokszor óvatosságból túl szigorúan járnak el, ha a családnál kiderül, hogy az egyik szülőnek mentális problémái vannak. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek is osztják a társadalomban élő előítéleteket a pszichés betegekkel szemben; a skizofrénekről hajlamosak azt gondolni, hogy veszélyesek és kettős személyiséggel rendelkeznek

Számonkérik az örökbefogadó anyákat, miért nem szültek inkább

Rengeteg előítélettel kell szembenéznie annak, aki örökbefogadásra adja a fejét. A legtöbben ma már mégis nyíltan beszélnek erről a témáról. Az SOS Gyermekfalvak kutatásának eredményei az örökbefogadás világnapja alkalmából. 

Annyi az új állami gondozott, hogy a régiekre se pénz, se ember nem jut

Annyi az új állami gondozott, hogy a régiekre se pénz, se ember nem jut

Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat. 

Börtönben szülte meg a lányát, ma már együtt élnek egy albérletben

Az albérletet viszont nyolc másik emberrel kénytelenek megosztani. Az álmuk, hogy végre kettesben lehessenek. Az SOS Gyermekfalvak videója.

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül 3

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül

Ahogy a nevelőszülők száma folyamatosan csökken Magyarországon, úgy fogynak egyre azok a nevelőszülők is, akik fogyatékos gyerekek nevelését is vállalják. Hiába magasabb összegű az ellátmány, ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a megemelt összeg sem fedezi az ilyen gyerekek gondozásával járó plusz költségeket. A szakmai-lelki támogatás is hiányos a nevelőszülői hálózatokban, így a nevelőszülők sokszor egyedül maradnak a gondjaikkal.

Hiába született börtönben, nem felejtette el az anyját

Aki börtönben születik, egy évig maradhat az édesanyjával, utána rokonok vagy nevelőszülők gondozzák tovább. Az SOS Gyermekfalvak anyák napi videója.

Imádja a Toldit az első magyar családban nevelkedő menekült gyerek 1

Imádja a Toldit az első magyar családban nevelkedő menekült gyerek

A negyvenes éveiben járó Samira Sinai az első Magyarországon, aki nevelőszülője lett egy menekült gyereknek. A tizenkét éves afgán fiú négy hónapja él együtt Samirával és lányával, magyar iskolába jár, imádja az irodalomórákat, és már a kutyákkal is megbarátkozott. Az idáig vezető út azonban nem volt egyszerű: korábban Magyarországon még senki nem vett magához menekült gyereket, de a fiú és családja bizalmát is idő volt elnyerni.