Mióta a kormány átszabta a segélyezési rendszert, sokkal kevesebb jut a lakhatási és egészségügyi gondokkal küzdőknek, főleg a kistelepüléseken. Közben elterjedtek az „egyéb” támogatási formák, ami bármit jelenthet. Ezek nem rendszeres, hanem eseti segélyek, így a szociális biztonságot is kevésbé segítik.
Egy hónapja lépett életbe az új segélyezési rendszer, de már most vannak, akik elestek az eddig kapott támogatásoktól, másoknak pedig előre szólnak, hogy ne kérjenek, úgysem lesz pénz.
2010 óta egyre kevesebbet költünk jóléti célokra, segélyekre például tavaly 100-ból két forint jutott. Egy átlagos család a létminimum negyedét kapja, amiből még egészséges étkezésre sem telik. Itt van, amit a segélyezési rendszerről tudni kell.
Három éves kortól kötelező óvoda, a rendőröknek és katonáknak harminc, a pedagógusoknak tíz százalékos béremelés, a munka nélkül levőknek járó állami segélyek pedig negyedével csökkennek, helyette menjen mindenki közmunkára – többek között erről döntött keddi ülésén a Fidesz frakció.