Keresés

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Északnyugat-Bulgáriában, az ország és egyben az Európai Unió legszegényebb régiójában találtunk egy kisvárost, ahol mostanra nincsen roma fiatal, aki ne fejezné be legalább a középiskolát. Húsz-harminc évvel ezelőtt még Lomban is pont olyan siralmasak voltak a lemorzsolódási arányok, mint a régió többi településén, de aztán mozgásba lendült egy helyi roma civil szervezet és az oktatási ügyekre amúgy is fogékony városvezetés, és egyéni esetkezeléssel egyre több és több olyan diákot tudtak benntartani a helyi iskolákban, akiket kifelé húzott onnan a szegénység.

Veszélybe sodorják az egyházak a sikeres falusi iskolákat

Veszélybe sodorják az egyházak a sikeres falusi iskolákat

A magyar iskolák általában alig tudnak mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. Helyi szinten azonban vannak sikeres iskolák, akár csak néhány kilométerre olyanoktól, ahol minden erőfeszítés kudarcba fullad. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói azt vizsgálják, mi okozhatja ezeket az eltéréseket.

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

Horváth Aladár szerint nem csoda, hogy a cigányságon belül is kibeszéletlen maradt a romagyilkosságok ügye. Szerinte a cigányok megfeledkeztek arról, ami közösségeiket évszázadok óta egyben tartja: az egymás iránti szolidaritásról, hogy nem hagyjuk a másikat bajban.

Nem oldódik meg a probléma, ha rehabra küldjük a gyereket

Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket

A Pest megyei Bagon nemcsak a felnőttek, hanem már a 8-9 éves gyerekek is használják az olyan rossz minőségű, de olcsó drogokat, mint a herbál és a kristály. Hogyan lehet országos megoldást találni egy olyan helyzetben, amikor a rendőrség és az önkormányzatok is tehetetlenek?

pilis közösségszervezés

Bujkálva tanítja a helyi cigányokat a pilisi közösségszervező

Esőben sártengerré változó homokutak, ivásra alkalmatlan víz és háromszáz forintos vizitdíj – ezek ellen küzd Balogh Fruzsina roma közösségszervező. A főállásban televíziós műsorvezető hetente egyszer a Pest megyei Pilisre utazik, és az itt élő szegény, főleg cigány lakosokkal együtt dolgozik azon, hogy életük valamivel komfortosabb legyen. Nincs könnyű dolga, mégis azt gondolja, előbb-utóbb már nem lesz rá szükség, nélküle is képesek lesznek ugyanis kiállni magukért azok, akik ma még inkább csak bujkálnak.

Hiába bomladoznak, nem az önkormányzat dönti le majd a gettó falait

Inkább kidobnak félmilliárdot az ablakon, csak a romáknak ne kelljen adni

Nagyon nehéz ésszel felérni, mi motiválhatta a Heves megyei Kerecsend képviselő-testületének felét, mikor úgy döntöttek, kidobnak az ablakon egy, a falunak összesen 480 millió forintos pluszforrást hozó pályázatot, amiből Kerecsend leginkább leszakadó lakossága juthatott volna hozzá mindenféle szociális és egészségügyi szolgáltatáshoz. 5-6 roma családot kellett volna kiválasztani, akik kiköltözhettek volna a Dankó utcai szegregátumból, de az önkormányzat, félve a lakosság reakcióitól, nem merte ezt meglépni.

Többet isznak a romák mint egy évtizede

Többet isznak a romák, mint egy évtizede

A Roma Integráció Évtizede Program elnevezésű nemzetközi felmérés eredményei szerint az otthoni pálinkafőzés szabályainak enyhítése is szerepet játszhat abban, hogy egyre több roma van kitéve az alkoholfogyasztás veszélyeinek.

1

Visszarántja a család a roma kislányokat

Roma lányoknál nem ritka, hogy már 11-12 évesen befogják otthon a szüleik: vigyáznak a testvéreikre, főznek, takarítanak rájuk. Ez sokszor a tanulás rovására megy, a házimunka mellett nem fér bele, hogy iskolába is eljárjanak.

Mindenki a pesti úrilányokat irigyli a gyöngyöspatai cigánytelepen 5

Mindenki a pesti úrilányokat irigyli a gyöngyöspatai cigánytelepen

Mimi és Laura, a két tizenéves roma lány nagy lehetőséget kapott, hogy kitörjenek a mélyszegénységből; a gyöngyöspatai telepen működő tanoda segítségével tavaly ősszel felkerültek Budapestre, azóta itt élnek és tanulnak, messze a családtól és a barátoktól.

gyöngyöspatai tanoda

A cigánygyülekezetben érdem házi feladatot kapni

Angolt és programozást is tanítanak a gyöngyöspatai Napsukár tanodában a helyi roma gyerekeknek. Céljuk, hogy a foglalkozások többről szóljanak, mint a felzárkóztatás, és a szülők szívesen viszik a tanodába a gyerekeiket, mert ott legalább nincs megkülönböztetés.