Keresés

Idő kell, hogy eltűnjön a képzeletbeli üvegplafon a kanadai roma diákok feje fölül

Idő kell, hogy eltűnjön a képzeletbeli üvegplafon a kanadai roma diákok feje fölül

Magyarországon generációk tapasztalata rögzítette bennük, hogy nem érdemes nagyot álmodniuk, ezt kell most felszámolni. Az iskolák látszólag mindent megtesznek. Magyarul tanuló tanárok, tolmács és roma mediátorok segítik az újonc roma iskolások beilleszkedését. Az első továbbtanuló fecskék már megérkeztek, de még mindig inkább a középiskola sikeres elvégzéséért kell szurkolni a legtöbb roma diáknak.

Magyar rendőr és '68-as cseh emigráns is van a romáknak segítő torontóiak között 1

Magyar rendőr és ’68-as cseh emigráns is van a romáknak segítő torontóiak között

Bemutatjuk olvasóinknak azokat, akik a legtöbbet teszik azért, hogy a Torontóban élő magyar romák menekült státuszt kapjanak, legyen hol lakniuk, mit dolgozniuk, és eligazodjanak a hivatalos ügyeikben. Rendőr, szociális munkás, kutató, lelkész, színes a paletta.

Évtizedek kellenek, hogy a Kanadába vándorolt romák egyről a kettőre jussanak 19

Évtizedek kellenek, hogy a Kanadába vándorolt romák egyről a kettőre jussanak

Torontóba, Kanadába most már nem érkeznek nagy számban romák Magyarországról, a város most az ott élő roma bevándorlók integrációjával van elfoglalva. Ez azért is nehéz feladat, mert sok roma család menedékkérelméről még nem is döntöttek. Van, akinek az ügyében 6-7 év után születik döntés, ennyi, bizonytalanságban eltöltött év pedig idegileg is tönkreteszi a családokat.

Munkaerőhiány? A drogériában akkor se dolgozzon cigány!

Munkaerőhiány? A drogériában akkor se dolgozzon cigány!

Sokan azt remélik, a munkaerőhiány végre megmenti a nincstelenségben tengődő tömegeket, köztük a romákat. Ebben van igazság, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Hogyan lehet meglovagolni a munkaerőhiányt a szabolcsi Nagyecseden és a Pest megyei Csobánkán.

Végleg elengedte az elűzött számozott utcaiak kezét Miskolc önkormányzata

Végleg elengedte az elűzött számozott utcaiak kezét Miskolc önkormányzata

A 2014 májusa óta felszámolás alatt álló szegregált lakótelep egyelőre meghagyott utcáiban fontos munkát végez a Máltai Szeretetszolgálat: a Szociális Lakásügynökségük közel harminc családnak ad felújított otthonokat. A lakhatásra koncentráló, de sok más szociális elemet tartalmazó program előremutató, a Miskolci Önkormányzatot azonban jóval többre kötelezte 2015-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság: annak a 75-80 családnak a lakhatásával is foglalkoznia kellett volna, akiknek még a jogsértés megállapítása előtt kellett elhagyniuk a számozott utcákat.

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.

Ha idejönne Toroczkai László, meghívnám egy szegényes birkapörköltre

Rettegve várják a törökszentmiklósi romák a szélsőjobbosokat

Toroczkai Lászlóék a romatelepen akartak vonulni, de a rendőrség nem engedi, ezért kedden csak állódemonstrációt tarthatnak a belvárosban. Ez azonban nem nyugtatta meg a romákat. Van, aki már most elvitte a gyerekét rokonokhoz, mások aznap terveznek bezárkózni. Pattanásig feszültek az idegek és rémhírek terjednek, pedig azt mondják, eddig semmi baj nem volt romák és nem romák közt.

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalálják a hangot a vér szerinti szülőkkel, és talán a gyereket is jobban fel tudják készíteni arra, hogyan legyen büszke a származására. Roma nevelőszülőkkel beszélgettünk arról, kell-e a cigányságról beszélgetni a vacsoraasztalnál, és hogyan lehet nevelt gyerekként szembeszállni a kirekesztéssel. 

Bátran bízzák a frizurájukat roma fodrászokra a lomi bolgárok

Bátran bízzák a frizurájukat roma fodrászokra a lomi bolgárok

Van egy kisváros, az északnyugat-bulgáriai Lom, ahol a város legtöbb lakója kizárólag roma fodrászoknál csináltatja a frizuráját. A helyi roma fodrászok között vannak, akik büszkén mutogatják szalonjukban a bekeretezett mesterlevelüket, és olyanok is, akiknek semmilyen papírjuk sincs a tudásukról, de kora tizenéves koruk óta vágják-festik a környékbeliek haját. “Nekünk, cigányoknak a vérünkben van ehhez a tehetség” – mondják. A lomi roma fodrászok tapasztalataiból egy olyan város képe rajzolódik ki, ahol a mindennapi életben nincs helye a különbségtételnek romák és nem-romák között.

Külföldre vágynak a szomolyai gyerekek

Külföldre vágynak a szomolyai fiatalok

Saját készítésű videóban mondják el a Borsod megyei faluban élő hátrányos helyzetű fiatalok, hogyan képzelik el az életüket tíz év múlva: külföldön dolgoznak, családjuk van és sokat keresnek. A nyolc perces kisfilmből az is kiderül, mennyire kiszolgáltatottnak érzik magukat a magyarországi jelenben. A videó elkészítésében a Parforum Részvételi Kutató Műhely segítette a gyerekeket, korábbi projektjükben helyi roma nők beszéltek arról, milyen tapasztalatuk van az egészségügyről.