Keresés

Végleg elengedte az elűzött számozott utcaiak kezét Miskolc önkormányzata

Végleg elengedte az elűzött számozott utcaiak kezét Miskolc önkormányzata

A 2014 májusa óta felszámolás alatt álló szegregált lakótelep egyelőre meghagyott utcáiban fontos munkát végez a Máltai Szeretetszolgálat: a Szociális Lakásügynökségük közel harminc családnak ad felújított otthonokat. A lakhatásra koncentráló, de sok más szociális elemet tartalmazó program előremutató, a Miskolci Önkormányzatot azonban jóval többre kötelezte 2015-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság: annak a 75-80 családnak a lakhatásával is foglalkoznia kellett volna, akiknek még a jogsértés megállapítása előtt kellett elhagyniuk a számozott utcákat.

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.

Ha idejönne Toroczkai László, meghívnám egy szegényes birkapörköltre

Rettegve várják a törökszentmiklósi romák a szélsőjobbosokat

Toroczkai Lászlóék a romatelepen akartak vonulni, de a rendőrség nem engedi, ezért kedden csak állódemonstrációt tarthatnak a belvárosban. Ez azonban nem nyugtatta meg a romákat. Van, aki már most elvitte a gyerekét rokonokhoz, mások aznap terveznek bezárkózni. Pattanásig feszültek az idegek és rémhírek terjednek, pedig azt mondják, eddig semmi baj nem volt romák és nem romák közt.

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalálják a hangot a vér szerinti szülőkkel, és talán a gyereket is jobban fel tudják készíteni arra, hogyan legyen büszke a származására. Roma nevelőszülőkkel beszélgettünk arról, kell-e a cigányságról beszélgetni a vacsoraasztalnál, és hogyan lehet nevelt gyerekként szembeszállni a kirekesztéssel. 

Bátran bízzák a frizurájukat roma fodrászokra a lomi bolgárok

Bátran bízzák a frizurájukat roma fodrászokra a lomi bolgárok

Van egy kisváros, az északnyugat-bulgáriai Lom, ahol a város legtöbb lakója kizárólag roma fodrászoknál csináltatja a frizuráját. A helyi roma fodrászok között vannak, akik büszkén mutogatják szalonjukban a bekeretezett mesterlevelüket, és olyanok is, akiknek semmilyen papírjuk sincs a tudásukról, de kora tizenéves koruk óta vágják-festik a környékbeliek haját. “Nekünk, cigányoknak a vérünkben van ehhez a tehetség” – mondják. A lomi roma fodrászok tapasztalataiból egy olyan város képe rajzolódik ki, ahol a mindennapi életben nincs helye a különbségtételnek romák és nem-romák között.

Külföldre vágynak a szomolyai gyerekek

Külföldre vágynak a szomolyai fiatalok

Saját készítésű videóban mondják el a Borsod megyei faluban élő hátrányos helyzetű fiatalok, hogyan képzelik el az életüket tíz év múlva: külföldön dolgoznak, családjuk van és sokat keresnek. A nyolc perces kisfilmből az is kiderül, mennyire kiszolgáltatottnak érzik magukat a magyarországi jelenben. A videó elkészítésében a Parforum Részvételi Kutató Műhely segítette a gyerekeket, korábbi projektjükben helyi roma nők beszéltek arról, milyen tapasztalatuk van az egészségügyről.

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Északnyugat-Bulgáriában, az ország és egyben az Európai Unió legszegényebb régiójában találtunk egy kisvárost, ahol mostanra nincsen roma fiatal, aki ne fejezné be legalább a középiskolát. Húsz-harminc évvel ezelőtt még Lomban is pont olyan siralmasak voltak a lemorzsolódási arányok, mint a régió többi településén, de aztán mozgásba lendült egy helyi roma civil szervezet és az oktatási ügyekre amúgy is fogékony városvezetés, és egyéni esetkezeléssel egyre több és több olyan diákot tudtak benntartani a helyi iskolákban, akiket kifelé húzott onnan a szegénység.

Veszélybe sodorják az egyházak a sikeres falusi iskolákat

Veszélybe sodorják az egyházak a sikeres falusi iskolákat

A magyar iskolák általában alig tudnak mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. Helyi szinten azonban vannak sikeres iskolák, akár csak néhány kilométerre olyanoktól, ahol minden erőfeszítés kudarcba fullad. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói azt vizsgálják, mi okozhatja ezeket az eltéréseket.

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

Horváth Aladár szerint nem csoda, hogy a cigányságon belül is kibeszéletlen maradt a romagyilkosságok ügye. Szerinte a cigányok megfeledkeztek arról, ami közösségeiket évszázadok óta egyben tartja: az egymás iránti szolidaritásról, hogy nem hagyjuk a másikat bajban.

Nem oldódik meg a probléma, ha rehabra küldjük a gyereket

Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket

A Pest megyei Bagon nemcsak a felnőttek, hanem már a 8-9 éves gyerekek is használják az olyan rossz minőségű, de olcsó drogokat, mint a herbál és a kristály. Hogyan lehet országos megoldást találni egy olyan helyzetben, amikor a rendőrség és az önkormányzatok is tehetetlenek?