Keresés

Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek

Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek

A közösségi megemlékezések csak a médiának és a közvéleménynek szólnak, a megölt szeretteik emlékét az őrzi igazán, ha a családban senki nem felejti el őket – vélik a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélői és hozzátartozóik. Mondják ezt leginkább azért, mert családtagként valódi lelki támogatást nem kapnak ilyenkor a közösségüktől – ide értve a településükön élő romákat is. A túlélők részben a távolság, részben az eltelt hosszú idő miatt már alig tartják a kapcsolatot egymással, pedig egyikük szerint össze kéne fogniuk. “Mitől féltek? Ha nem beszéltek, nem tudja meg ország-világ, hogy mi történik velünk!” – mondja a videóriportunkban Csorba Erzsébet.

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

A cigányoknak nem kellene utánozniuk a többségi társadalmat

Horváth Aladár szerint nem csoda, hogy a cigányságon belül is kibeszéletlen maradt a romagyilkosságok ügye. Szerinte a cigányok megfeledkeztek arról, ami közösségeiket évszázadok óta egyben tartja: az egymás iránti szolidaritásról, hogy nem hagyjuk a másikat bajban.

Ami történt, bármelyik pillanatban újra megtörténhet

Ami történt, bármelyik pillanatban újra megtörténhet

Tíz évvel ezelőtt dobtak Molotov-koktélokat a tatárszentgyörgyi Fenyves sor utolsó házára, majd az épületből kimenekülőkre négy lövést adtak le. Az esetből a legújabb kori magyar történelem legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata lett. A tatárszentgyörgyi gyilkosság tizedik évfordulóján országszerte megemlékezéseket tartottak, Tatárszentgyörgyön kicsivel több mint százan gyűltek össze. Videó.

Életük végéig börtönben lesznek a romagyilkosok

A Kúriára felebbeztek, de hiába, ott is helybenhagyták a rájuk kiszabott életfogytig tartó börtönt, ahonnan feltételesen sem bocsáthatók szabadlábra.

Megszokták a börtönt a romagyilkosság vádlottjai

Ismét bíróság elé került az utóbbi évek legsúlyosabb bűnügye, a 2008-2009-ben elkövetett romagyilkosságok. A három tényleges életfogytiglant kapott vádlott enyhítést akar, a negyedrendű Csontos István számára pedig az ügyészség indítványozott súlyosabb büntetést.

Hősnek hitték magukat a cigánygyilkosok

Mindenki hallgatott, kimondani pedig végképp senki nem merte, hogy évekkel ezelőtt rasszista indokból öldököltek romákat, köztük kicsi gyerekeket is. Miért hihetették a gyilkosok, hogy egy egész ország érdekeit képviselik, amikor éjszaka cigány emberekre vadásznak, és miért nem érdekel azóta sem szinte senkit, hogy mi is történt több mint ötven cigány emberrel?