Az önkormányzatoknak nagyon limitált a jogkörük a lakhatási szegénység enyhítésében, ráadásul ehhez sem anyagi forrással, sem elegendő bérlakással nem rendelkeznek. A Habitat for Humanity bemutatta a lakhatási jelentésének az önkormányzatok lehetőségeivel foglalkozó fejezetét. Ötletekből nincs hiány, hogy az önkormányzatok hogy használhatnák ki a maradék mozgásterüket, mindehhez csak a megfelelő politikai akarat szükséges.
A közmunkaprogram elindulása óta figyelmeztetnek kutatók, hogy nem vezet sok jóra, ha a polgármesterek egy személyben dönthetnek arról, kit alkalmaznak közfoglalkoztatásban és kit nem. Ez ugyanis olyan túlhatalmat jelent, amivel könnyen visszaélhetnek a helyi politikusok, és amint egy friss kutatás megmutatja, sokan vissza is élnek: politikai klientúra építésre használják a közmunka ígéretét, vagy épp az elvételével való fenyegetést.
Elfogyott az állami pályázaton nyert szociális tűzifa, ezért plusz támogatást kért a belügyminisztertől a kübekházi polgármester. Szerinte azért nem jut elég fa, mert a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. Idén például négymillió forinttal kisebb állami normatívát kaptak szociális célokra, mint tavaly, pedig már az sem volt elég.
Kevesebb a gyermekvédelmi támogatás és nehezebb pályázni is azoknak a településeknek, ahol a közmunkaprogram miatt szűkítik az állami kedvezményeket.
Március elsejével önkormányzati hatáskörbe került a szociális ellátások kiosztása, és a jogosultság feltételeinek megszabása, de az ellátások eddigi színvonalát a települések nagy része valószínűleg nem lesznek képes tartani. Ahhoz pedig, hogy a decentralizáció pozitív hatásai is érvényesülhessenek, forráselvonás helyett bővítésre, de legalábbis kevésbé bizonytalan finanszírozásra volna szükség.