Egyre több diákot rúgnak ki fegyelmivel az iskolákból, pedig ezzel csak továbbtolják a problémát. Ahol mégis belátják, hogy van jobb út a fegyelminél, ott plusz figyelemmel próbálják lecsillapítani a rossz gyerekeket.
A szakiskolások ellen viszont egyre kevesebb. Az Oktatási Hivatal jelentése szerint volt, hogy megütötték, megrugdosták, majd virágtartóval dobálták az egyik tanárt.
Síró gyerekek és elégedetlen szülői panaszok kísérték az idei gimnáziumi felvételiket, de a feladatok nehézsége csak az egyik probléma. Valójában az egész felvételi rendszer az, amire szükség sem lenne, mert olyan helyzetbe hoz tíz-tizenegy éves gyerekeket, amibe még nem igazán kéne. A szülők sokszor a saját presztízsüket helyezik előtérbe, hiába érzi jól magát a gyerek az általános iskolájában, hiába maradna a megszokott osztályközösségében, mennie kell már ötödiktől gimnáziumba, mert a szülő csak így látja biztosítottnak a jövőjét. Általános iskolai magyar és matektanárokkal ültünk össze, hogy átbeszéljük: miért nem jó a rendszer, és miért nem kéne negyedikes gyerekektől elvárni, hogy az olimpiai mozgalomról szóló szöveget megértsék.
Van olyan tanár, aki csak simán értelmetlennek tartja a kormány által megkövetelt minősítést, de van, aki kifejezetten bosszantónak és károsnak tartja az új rendszert. Rengeteg papírmunka, önmagát és kollégáját ellenőrző tanár, kamu szövegekkel beadott portfóliók. A pályakezdő tanárokat akkor szívatják, amikor teljesen mással kellene foglalkozniuk, az idősebb pedagógusoknak pedig az önérzetét sérti az egész eljárás.
Aki nem adta le a szakdolgozatát, vagy nem szerzett nyelvvizsgát, már megkapta a fizetésre felszólító levelet. Azt még nem tudni, hogy hány évre visszamenőleg kell fizetni.