Nekik is sikerült, mint a Talpas lányának
Szülői biztatásra és akaraterőre van szükség a szegénységből való kitöréshez – mondják azok a tiszabői lányok, akiknek sikerült befejezniük a középiskolát és érettségit szerezniük.
Titokban a kormány is tudja, hogy baj van a magyar iskolákkal
A korai iskolaelhagyás súlyos probléma Magyarországon, az osztálytermekből kieső diákok száma csökkenhetne, ha kevesebb szegény lenne, és újra 18 év lenne a tankötelezettség korhatára. A problémát egy tavaly indult uniós program viszont inkább az iskolán belül kezelné, úgy, hogy élvezetessé teszik az ott eltöltött időt. Mert ha jó az iskola, a gyerek maradni fog, ehhez pedig a pedagógus a kulcs. Az ország általános iskoláinak felébe akarják elvinni a módszert.
Visszarántja a család a roma kislányokat
Roma lányoknál nem ritka, hogy már 11-12 évesen befogják otthon a szüleik: vigyáznak a testvéreikre, főznek, takarítanak rájuk. Ez sokszor a tanulás rovására megy, a házimunka mellett nem fér bele, hogy iskolába is eljárjanak.
Mindenki a pesti úrilányokat irigyli a gyöngyöspatai cigánytelepen
Mimi és Laura, a két tizenéves roma lány nagy lehetőséget kapott, hogy kitörjenek a mélyszegénységből; a gyöngyöspatai telepen működő tanoda segítségével tavaly ősszel felkerültek Budapestre, azóta itt élnek és tanulnak, messze a családtól és a barátoktól.
A cigánygyülekezetben érdem házi feladatot kapni
Angolt és programozást is tanítanak a gyöngyöspatai Napsukár tanodában a helyi roma gyerekeknek. Céljuk, hogy a foglalkozások többről szóljanak, mint a felzárkóztatás, és a szülők szívesen viszik a tanodába a gyerekeiket, mert ott legalább nincs megkülönböztetés.
Csak nem akar szárnyalni az oktatási rendszer
Öregednek a tanárok, fokozódik az iskolai elkülönítés, és egyre többen hagyják el az iskolát életképes végzettség nélkül. Itt vannak a legfontosabb grafikonok a magyar oktatásról.
Ebben az iskolában csak gerillák tanítanak
Mi köze van Szókratésznek a gletteléshez? Látszólag semmi, a kőbányai Wesley János Általános Iskolában azonban nagyon is összefüggnek: az iskola speciális helyzete miatt a tanárok kénytelenek alternatív módszerekhez folyamodni, hogy sikerélményt és célokat tudjanak adni az oda járó roma gyerekeknek.
A romák gettóban tartása a legfontosabb cél
Míg a 2010 előtti kormányok inkább az iskola falain belül próbálták valahogy enyhíteni a gyerekek közötti társadalmi különbségeket, addig az elmúlt hét év sokkal inkább a szegregációt fenntartó, második esély típusú programokról szólt. Mint például a tanodák egyre erőteljesebb pályázati támogatása. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban ezek az intézmények – bár jó szándékkal, de valójában csak fenntartják a roma gyerekek szegregációját és az iskolai sikertelenségüket.
Mit adott Orbán a keményen dolgozó kisembereknek?
Nőtt a minimálbér és az átlagbér, hurrá! A szegényeket viszont továbbra is inkább büntetik: pénzt alig adnak nekik, és a családpolitika is a jobb helyzetűeknek kedvez. Közben elkezdték leépíteni a közmunkásokat, de kérdés, ez vajon rendes munkához vezet-e.
Ezekről a gyerekekről már lemondott a hatalom
Szekrényes Miklós egy miskolci iskolában dolgozik, ahol a legkeményebb srácok is megnyílnak neki. Megbíznak benne, mert embernek látják, aki tud boldog és szomorú is lenni. De hogyan csinálja? Interjú.