Keresés

Álmukban sem hitték, hogy egyszer majd újra taníthatnak

Álmukban sem hitték, hogy egyszer újra taníthatnak

Mikor menekülni kényszerültek a háború sújtotta Szíriából, a Damaszkuszban tanárként dolgozó Kholoud és Saad felkészültek rá, hogy talán soha nem állnak majd újra a katedrára. A művészi pályára készülő Marwa is úgy volt vele, bármilyen munkát elvállal majd, hogy fenntartsa magát Ausztriában, ahol menekült-státuszt kapott. Most mégis úgy tűnik, Kholoud és Saad hamarosan újra angolt taníthatnak, Marwa pedig rajztanárként sokkal közelebb kerülhet ahhoz, amit igazán csinálni szeretne. Mindhárman a napokban kapták kézhez bizonyítványukat egy olyan képzésben, amit menekült tanároknak szervezett a Bécsi Egyetem, hogy osztrák iskolákban taníthassanak.

Magunk alatt vágjuk a fát azzal, hogy jól tanítunk (jóváhagyva)

Magunk alatt vágjuk a fát azzal, hogy jól tanítunk

Bármelyik fővárosi iskola megirigyelhetné a gyulaházai Dr. Kozma Pál Általános Iskolát: az intézménynek saját tornacsarnoka és tanuszodája van, az okostábla szinte az alapfelszereltség része. Ennek is köszönhető, hogy évek óta sikerrel ellensúlyozzák a gyerekek rossz családi hátterét. Mindezek ellenére bizonytalan az iskola jövője.

Többet isznak a romák mint egy évtizede

Többet isznak a romák, mint egy évtizede

A Roma Integráció Évtizede Program elnevezésű nemzetközi felmérés eredményei szerint az otthoni pálinkafőzés szabályainak enyhítése is szerepet játszhat abban, hogy egyre több roma van kitéve az alkoholfogyasztás veszélyeinek.

Kinyílnak a tiszavasvári roma gyerekek, ha romani nyelven is megszólalhatnak az órán

Kinyílnak a tiszavasvári roma gyerekek, ha romani nyelven is megszólalhatnak az órán

Sokszoros hátrányból indulnak a magyar nyelvű iskolarendszerben azok a roma gyerekek, akikhez otthon valamelyik cigány nyelven beszélnek a szüleik. A megoldás azonban nem a cigány nyelv teljes elnyomása – akár a szülő, akár az iskola részéről -, hanem annak beemelése az iskolai környezetbe. Ezt próbálja bebizonyítani egy nyelvész és egy iskolaigazgató, akik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári egyik iskolájában nyelvközi vagy “transzlingváló” osztálytermi munkával kísérleteznek.

Nem marad más előttük, mint a szülés

Nem marad más előttük, mint a szülés

A mélyszegénységben felnövő lányoknál nem ritka, hogy már nagyon fiatalon, 14-15 évesen megszülik első gyereküket, számukra sokszor a családalapítás jelenti számukra az egyetlen alternatívát, ha nincs nagyon munkalehetőség.

Az árokparton kezeli a megerőszakolt kislányokat

Az árokparton kezeli a bántalmazott kislányokat

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox módszerekhez nyúlni: árokparton vagy a gátoldalon tart rendelést, ha úgy hozza a szükség.

Mintha a Don-kanyarból jöttek volna vissza a gyerekek

Mintha a Don-kanyarból jöttek volna vissza a gyerekek

Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt. A felvételi követelmények a rengeteg plusz tanulás ellenére sincsenek összhangban a hatodikos tananyaggal – állítja több édesanya is. De a pedagógusok is csak tovább nehezítik a szülőnek, gyereknek amúgy is megterhelő időszakot: sokan ugyanis személyes sértésnek veszik, hogy valaki 12 évesen gimnáziumba készül.

A címlapi illusztráción vizsgához előkészített terem látható, Szingapúrban. Forrása: flickr/Richard Lee CC BY-NC-ND 2.0 https://www.flickr.com/photos/70109407@N00/2097402250/

Egyre több gyereknek fáj a feje az iskolai stressz miatt

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástól. Miközben az okok sokfélék lehetnek, az egyik leggyakoribb közülük az iskolai stressz okozta szorongás: az 11-18 éves diákok egészségükkel kapcsolatos magatartását vizsgáló kutatások szerint is a fejfájás a leggyakoribb pszichoszomatikus panasz, amit ráadásul a probléma globális kezelése helyett legtöbbször gyógyszerszedéssel csak tünetileg kezelnek a diákok.

Én nem vagyok szakember, de a szívemben van

Én nem vagyok szakember, de a szívemben van

Egy kis békési faluban nem mindennapi kapcsolatra bukkanhatunk egy látássérült kisfiú és tanítónénije között. Zsóriné Hocz Anikó amikor meghallotta, hogy Balázs az osztályába érkezik, 30 éves tanítói pályával a háta mögött nekiállt megtanulni a Braille-írást, és felkutatta azokat a módszereket, amikkel képes lesz tanítani a vak fiút. Balázs nagyon jó tanuló, az osztály példaképe, és a tanítónő hatására író szeretne lenni, ha felnő. A tanítónő szerint egy csoda, ami vele történt és a későbbiekben szívesen foglalkozna látássérült gyerekekkel.

Viselkedjen már normálisan az a fogyatékos gyerek!

Viselkedjen már normálisan az a fogyatékos gyerek!

Hiába van papírjuk a tanulási nehézséggel küzdő vagy éppen fogyatékkal élő gyerekeknek, sokszor csak a tanár jó indulatán múlik, hogy tényleg ad-e könnyítést a dolgozatnál vagy felelésnél. Néhány tanár olyan, mintha szándékosan szívatná a tanulási nehézséggel küzdőket például azzal, hogy kioszt egy ötödik egyest egy figyelemzavarosnak a tollbamondására vagy azzal, hogy nem azt kérdezi a dolgozatban, amiről a szülővel megállapodott. Még a fogyatékkal élő diákokra specializálódott iskolákban sem mindig segítenek a tanárok.