Keresés

Nem fogjuk kussban nézni, hogy nem hagynak minket tanulni

Nem fogjuk kussban nézni, hogy nem hagynak minket tanulni

Tanáraik és osztálytársaik egy része is próbálta lebeszélni őket, mégis nyílt levélben ment neki a kormánynak tíz végzős szakgimnazista. Felháborítónak tartják, hogy fél évvel az érettségi előtt tudták meg, mi lesz a vizsgakövetelmény, ráadásul a nyelvi érettségit is átszabták.

Nem érdekli az iskolákat az internetes zaklatás

Bár az okostelefonok, tabletek elterjedésével az iskolai kiközösítés egyre gyakrabban folytatódik tanítás után is – online, különböző közösségi oldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon, a tanároknak se idejük, se tudásuk, se kedvük nincs foglalkozni a problémával. A legtöbb szülő vagy tanár úgy érzi, nem tud mit kezdeni a helyzettel, mert nem ismeri és nem használja a felületeket, ahol a gyereke aktív. Pedig a megoldás egyszerű lenne, és digitális ismeretek nélkül is kivitelezhető: kezelni az egyes gyerekek kipécézését és kiközösítését, és megértetni a diákokkal, hogy nem oké az előítéletes, kirekesztő viselkedés.

Tíz év alatt is sokat lehetne lendíteni az oktatáson

Miközben a PISA-eredmények alapján folyamatosan romlik a magyar oktatási rendszer állapota, vannak országok, amelyek rövid idő alatt is sokat tudnak lendíteni a diákok teljesítményén és az oktatási esélyegyenlőségen.

Az ombudsman szerint jogsértő a szakmai érettségi

Négy hónappal az érettségi előtt derült ki, mit fognak pontosan számonkérni. A megoldáshoz viszont össze kellene hívni a parlamentet.

Palkovics nem támogatja a bentlakásos iskolákat

Helyette a lexikális ismeretek csökkentésével, a digitális oktatási technikák bevezetésével és pedagógus kávéházak létrehozásával készülnek.

Bentlakásos iskolákba terelnék a hátrányos helyzetűeket

Az oktatási államtitkárság az iskolaszerkezeten, a tanterven és a pedagógusok bérezésén is változtatna a tragikus PISA-eredmények után.

50 éves vagyok, most leszek negyedikes

Felnőtt emberek, de életükben nem volt még a kezükben térkép, és volt, aki a nevét sem tudta leírni. Bagon pár hátrányos helyzetű felnőtt elhatározta, hogy befejezi az általános iskolát, pedig van, aki negyven éve hagyta ott a tanulást. A gyereknevelés és a munkába járás is nehezíti a dolgukat, ráadásul hamarosan itt az osztályozó vizsga, és izgulnak, nehogy butának gondolják őket.

Késhet az iskolai portások fizetése

Januártól már állami alkalmazásban álltak, de ez sok helyen még nincs lepapírozva, így késhet a bérük is.

Egy autista gyereknek nincs helye egy normál iskolában

A magyar oktatásban nincs egységes integrációs elv a sajátos nevelési igényű gyerekekre, minden iskola úgy integrál, ahogy tud és, ahogy akar. A valamilyen szempontból sérült gyereket nevelő szülők azt szeretnék, hogy gyermekeik az integrált iskolákban minél több motivációt kapjanak, de az intézmények nem minden esetben tudják ezt biztosítani. Igaz, nem is nagyon próbálkoznak vele.

Általános iskolások egy kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu iskolájában egy adományosztáskor | Fotó: Magócsi Márton

Ahol sok a cigány diák, onnan menekítik a szülők a gyerekeiket

Egyre inkább az alapján döntik el a szülők, hogy megfelelő oktatási színvonalúnak tartanak-e egy iskolát, hogy hány roma diák jár az osztályba. A lélektani határ ma valahol 40 és 50 százalék között mozog. Ha ezt eléri egy intézmény, aki teheti, viszi is máshova a gyerekét. Ez a döntés, bár racionálisnak tekinthető, a társadalom számára nagyon káros következményekkel jár. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.