Keresés

Úgy teszünk, mintha ez iskola lenne, pedig nem az 3

Úgy teszünk, mintha ez iskola lenne, pedig nem az

Egy budapesti gettóiskolában dolgozó tanárnő fakadt ki a Facebookon, mert nem hiszi, hogy bárhová is vezetne az a deszegregációs ítélet, ami másodfokon mindössze arra kötelezi az Emberi Erőforrások Minisztériumát – némi bírság megfizetésén kívül -, hogy a szegregáltan működő iskolákkal készíttessen deszegregációs tervet. A tanárnő interjúnkban elmondja, miért érzi teljesen tehetetlennek magát abban a szegregált iskolában, ahol több mint egy éve tanít, és azt is, szerinte miért ferdítés Budapesten arra hivatkozni, hogy egy gettóiskola a „helyi sajátosságok miatt” van tele hátrányos helyzetű, problémás diákokkal.

Kizsigerelik az egyetemekről elcsábított diákokat a cégek

Kizsigerelik az egyetemekről elcsábított diákokat a cégek

A munkaerőhiány az egyetemi oktatásban is érezteti hatását: informatikai és gazdasági szakokon figyelhető meg, hogy egy jól fizető állás kedvéért a hallgatók már az alapszakot sem fejezik be, inkább elmennek dolgozni. Nem tudni, hány hallgatót érint a jelenség, mivel kevés egyetem elemzi külön a lemorzsolódás okait. Egyébként is egyre több egyetemista dolgozik tanulás mellett, főleg a szegényebbek kényszerülnek erre. Probléma lehet, hogy jellemzően rutinszerű, képzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el. Ezzel a munkáltatók járnak jól, mert könnyen és olcsón foglalkoztatható munkaerőhöz jutnak.

Ha jól csinálják, végre mindenkié lehet a csobánkai iskola

Ha jól csinálják, végre mindenkié lehet a csobánkai iskola

A harmadik első osztály kezdi meg a tanévet ősszel abban a csobánkai iskolában, aminek az indulásáról másfél évvel ezelőtt riportunkban írtunk. A legnagyobb kérdés az iskolaindítással kapcsolatban az volt: mitől nem fog olyan sorsra jutni majd ez az iskola is, mint az egy évvel korábban bezárt elődje, ahová a szegényebb, roma szülőkön kívül a végén már senki nem íratta a gyerekét. Mostanra úgy látszik, a dolog a jónevűnek számító szentendrei anyaintézmény szakértelmén, de annál is inkább az ügy iránt elkötelezett csobánkai szülőkön múlik, akik egy családias falusi iskolában, de városi színvonalon szeretnék taníttatni a gyereküket – együtt a hátrányos helyzetű roma gyerekekkel -, és mindezért tesznek is.

Más módon is lehetne spórolni, nem az oktatókat kellene elküldeni

Más módon is lehetne spórolni, nem az oktatókat kellene elküldeni

Azt sem tudják, milyen tanárokat küldenek el, már eddig is sokszoros túljelentkezés volt egy-egy kurzusra, nagyon kevés az állami támogatás – többek között így reagáltak az ELTE bölcsészet- és természettudományi karainak hallgatói az óraadók elküldésére. Volt, aki Martin Luther King gondolataival üzent a döntéshozóknak. Videó.

Végleg elkaszálta a bíróság a roma gyerekek szegregációját

Kimondta a bíróság, hogy az Emmi a felelős a roma gyerekek szegregációjáért

A pert több mint 10 éve indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki. Ezenfelül 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a minisztériumot. A pert indító alapítványnak viszont nem sikerült elérnie, hogy a szegregáltan működő iskolákat bezárassák. 

Mitől lesz egyre több sajátos nevelési igényű gyerek? 1

Mitől lesz egyre több sajátos nevelési igényű gyerek?

Újból emelkedett az elmúlt évekhez képest a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma az oktatásban, ami mögött több ok is állhat. A jobb diagnosztizáltság csak az egyik tényezője a növekedésnek, de szerepet játszik az is, hogy a mai oktatási rendszer nem kedvez ezeknek a gyereknek, és egy kis túlzással, száz éves rendszerbe próbálja beletuszkolni őket.

Árokparton dolgozó pszichológus és nyugdíjra váró munkások tartották lázban az olvasóinkat 1

Árokparton dolgozó pszichológus és nyugdíjra váró munkások tartották lázban olvasóinkat

Itt vannak az elmúlt év legolvasottabb abcúgos cikkei. Idézze fel történeteinket a szegényekkel dolgozó pszichológusról, a Gyöngyöspatáról elkerült pesti úrilányokról és az ápolási díjon levő anyákról!

A közélet sem tabu a szegedi tanár médiaóráján

A közélet sem tabu a szegedi tanár médiaóráján

Erdélyi Eszter médiaóráin nincs tabutéma, a diákokkal az aktuális közéleti témákról is beszélgetnek, miközben összehasonlítják, hogy ugyanazt a hírt hogyan írta meg például az Origo és az Index. A szegedi tanárnő célja, hogy érdeklődő, a világra nyitott, kritikus szemléletű, a rászorulók problémáira érzékeny felnőtteket neveljen. Osztályaival szendvicscsomagokat állítottak össze hajléktalanoknak, élőláncot alkottak a fogyatékkal élőkért Szeged főutcáján, közös programokat szerveztek cigány gyerekekkel.

Pokorni: A mai vezetők hátborzongatóan beszélnek

A Kádár-rendszer felé rohan a mai oktatás

Pokorni Zoltán volt fideszes miniszter a Kádár-rendszer szellemét érzi az oktatásban, ahogy Horn Gábor egykori SZDSZ-es politikus is. Harminc éves lett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, úgyhogy leültek az alapítók átbeszélni: hová jutottunk?

Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák

Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák

Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek óta tartó pereskedés után első fokon az Egri Törvényszék. A diákokat képviselő alapítvány ügyvédje szerint a kártérítési per fő kérdése az volt, hogy be lehet-e árazni ma Magyarországon a szegregációt. Most először léptek fel tömegesen az állammal szemben a hátrányba hozott diákok.