Bence állami gondozottként évekig harcolt a sikkasztások és testi-lelki bántalmazások ellen. A gyerekvédelmi központ igazgatója feljelentette rágalmazásért, de még mielőtt ítélet született volna, visszavonta a vádat.
Több megszokott iskolai köznevelési feladatot is kivenne az ingyenes körből a kormány. Fizetősek lehetnek a szakkörök és az énekkarok, de a tanulmányi versenyek és a gyógypedagógiai tanácsadás is, legalábbis egy küszöbön álló rendeletmódosítás értelmében.
Mások mellett iskolai erőszak és kirekesztés kezelésében tanácstalan tanároknak szerveztek Módszerbörzét Pécsen. Civil szervezetek mutatták be, hogyan érdemes élményszerűvé tenni egy erkölcstanórát, levezetni az agressziót, vagy épp elfogadásra tanítani. Jól pörgött a lökdösődés és a Ki a cigány?-játék is.
A román többségű település elvi okokból venné vissza az iskolát, hogy biztosított legyen a nemzetiségi szellemű nevelés. Ehhez viszont a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatával is meg kell küzdeniük.
Tíz deciliter, az egy liter. Harmadszor írja fel a tanár a táblára, a gyerek mégsem érti. Így is lehet mérőszámokat tanítani, meg úgy is, hogy levisszük a gyereket a suli konyhájába pudingot főzni, és együtt mérjük ki a tejet. Egy pécsi általános iskola ez utóbbiban hisz, és nagyon jól teszi. Azt akarják, hogy a gyerekek élvezzék az iskolát, és még a matekórát is énekeslányok tartják. A Bártfa utcai iskolában az új igazgató mindent megtesz, hogy szakítson az állami oktatási rendszer irdatlan elvárásaival.
Szinte minden mutatóban az OECD-átlag alatt teljesít Magyarország az oktatás területén.
A dán kormány közel tíz éve tűzte ki maga elé, hogy a fiatalok 95 százaléka fejezze be a középiskolát, ennek elérésére pedig sokat is tesznek. Már csak az is másfél év, amíg a gyerekkel együtt kitalálják: mi az, ami valóban érdekli őt, mert fontos, hogy olyan középiskolába menjen, amit szeretni fog. Egyből az iskolát elhagyók után nyúlnak, a rendszer pedig olyan jól működik, hogy az elmúlt két évben mindössze öt olyan eset volt, hogy az oktatásból kiesett fiatal ne ült volna vissza az iskolapadba, vagy ne kezdett volna el dolgozni.
A szakiskolások jórésze aggasztóan gyenge alapkészségekkel végez. Nem csak azért, mert eleve gyenge készségekkel kezdenek. Lemaradásuk jelentősen nő a hozzájuk hasonló középiskolás diákokhoz képest is, sugallva, hogy a gyenge teljesítmény egyik oka maga a szakiskola – írja az Index.
Tizenhét iskola etikátlannak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a tanároknak egymást kellene ellenőrizniük, és erről papírhalmokat kellene gyártaniuk.
A magyarok egészsége még mindig katasztrófális, a keresetük alacsony, félmillió embernek pedig még budija sincsen. De a munkahelyek biztonságban vannak, nem kell órák hosszan robotolni, a gyerekek pedig jól érzik magukat az iskolában. Milyen az élet Magyarországon az OECD friss statisztikái szerint?