A tananyagot soknak tartják, a lexikális tudásanyagot még inkább a magyar középiskolások. Sokkal inkább tanulnának arról, hogyan kell főzni, egy csekket befizetni, vagy egy adóbevallást elkészíteni, mint a különböző háborúkról. Egy nemrég készült felmérés szerint a diákok negyede külföldön szeretne továbbtanulni, mert több fizetést és jobb karriert remélnek, mintha itthon járnának egyetemre.
Hiába várták tőle a magyar iskolák színvonalának emelését és pénzügyeinek rendbetételét, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ már a megalakulása óta csak púp a tanárok hátán. Rétvári Bence illetékes államtitkár kedden bejelentette, hogy megszüntetik az intézményt, és egy kevésbé központosított rendszert dolgoznak ki, ugyanakkor továbbra is az állam tartja fent az iskolákat. A tanártüntetések egyik fő szervezője, Pilz Olivér szerint csak annyi történt, hogy a kormány kapkodva bejelent pár dolgot, és fenntartják, hogy jövő héten sztrájkolni fognak, ha a kormány nem ül le velük tárgyalni.
Helyette egy sokkal kevésbé központosított rendszert ígért az Emmi parlamenti államtitkára. Azt mondta, csökkentik a lexikális tananyagot és a gyerekek óraterheit is.
Egy éve zajlik nyomozás egy tiszabői tanár ellen többek között gyerekek bántalmazása miatt. A szülők, a gyerekvédők és a kollégái is folyamatosan panaszkodnak rá, igazgatója és a tankerület mégis kitart mellette. Pedig durva dolgokkal gyanúsítják.
Pártpolitikai tevékenységnek az iskolában nincs helye, az iskolai ünnepségeken szónokoló polgármesterek és országgyűlési képviselők révén azonban mégis bekúszik a politika a közoktatási intézményekbe.
A mélyszegénységben élő gyerekek fejleszstésével foglalkozó pécsi tanodának márciustól nincs fedezete a 25 gyerek oktatására.
A gázszolgáltató, a vízmű, a rovarirtó, de még a zongorahangoló is késve kapta meg a pénzét a KLIK-től Borsod megyében. Az iskolákat működtető intézményfenntartó ugyan már elkezdte törleszteni az adósságait, de február elején még több mint egymilliárd forint tartozása volt az ország legszegényebb megyéjében.
Cudar állapotban van a magyar nyelvoktatás, a diákok nagy része képtelen megszerezni a középfokú nyelvvizsgát, pedig szükség van rá a diplomázáshoz, sőt, négy év múlva már ahhoz is kelleni fog, hogy egyáltalán bekerülhessen valaki az egyetemre. Pedig az óraszámok egész magasak, éppcsak a színvonal rossz, még mindig sok a szódolgozat, ráadásul a középiskolákban a tanárok leadják ugyanazt a tananyagot, mint az általánosban.
A felszabadult légkör, a fiatal, külföldi egyetemeken végzett mentor- és tanárgárda joggal teszi vonzó helyekké a privát oktatási intézményeket, ugyanakkor az középiskolán belül is egyenlőtlenségeket szülhet, a vidék-Budapest szakadékot pedig tovább erősítheti, ha a fővárosi elit menedékhelyei lesznek a fizetős magánakadémiák.
Országos mozgalmat vezet a hatalom ellen, pedig akár a Fidesz embere is lehetne. Pukli István a semmiből lett igazgató, ő lett a narancs nyakkendős közellenség, de pár évvel később már kockás ingben maga mögé állította a diákokat. Portré Pukli Istvánról, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatójáról és a Tanítanék Mozgalom egyik vezetőjéről.