Keresés

Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy tanárként dolgozzak

Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy tanárként dolgozzak

A pályakezdő pedagógusok nettó 135 ezer forintos bérével nem nehéz versenyezni, tanárszakos hallgatókat kérdeztünk meg arról, hogy ez az összeg elég-e, ahhoz hogy a tanári pályán maradjanak. Van aki bár tiszta szívből szeretne tanár lenni, anyagi okokból inkább villamosvezetőket fog oktatni. Több nyelvszakos inkább magániskolákban, multiknál, vagy külföldön látja a jövőjét.

Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását

Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását

Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. Ezeket az újításokat mégsem alkalmazzák az iskolákban, inkább felmentik a látássérült diákokat a természettudományos tárgyak alól. Ezen változtatna egy alapítvány, ami oktatóanyagot készített a szükséges leírónyelv használatához.

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

Ha minden feltétel egy csapásra adott lenne a közoktatásban, akkor is legalább négy évet kellene a kormánynak várnia a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi bevezetésével – mondja Gyetvai Viktor, az április 26-i diáktüntetés szervezője. Szerinte a fiatalok nem várhatják, hogy majd a felnőttek felemelik a szavukat az oktatás problémái miatt.

Dolgoznak vagy kallódnak a magántanulóságba kényszerített gyerekek

Dolgoznak vagy kallódnak a magántanulóságba kényszerített gyerekek

Ha egy gyerek kezelhetetlennek tűnik a tanárai számára, sokszor inkább meggyőzik a szülőket, legyen magántanuló. Segítség nélkül azonban esélye sincs felkészülni a vizsgákra, és előrejutni az iskolában, úgyhogy sokaknak csak a munka marad a szülőkkel, esetleg a flangálás vagy a neten lógás.

Nem merik bevallani a gyerekek, ha bántalmazzák őket az iskolában (jóvá kell hagyni még)

Nem merik bevallani a gyerekek, ha bántalmazzák őket az iskolában

Nyugat-európai és amerikai kutatások ennek ellenkezőjét mutatják: a gyerekek inkább hajlamosak bevallani, ha áldozatok, vagyis gyakoribbnak tűnik az iskolai bántalmazás, ha úgy kérdezik, hogy ki bántotta őket, mintha azt, hogy kit bántanak. Ez fontos visszajelzés lehet az iskoláknak, mivel azt mutatja, hogy az áldozatok nem bíznak abban, hogy segítséget kapnak. Az MTA iskolai bántalmazással foglalkozó kutatásából az is kiderült, hogy aki védelmezni próbálja az áldozatokat, maga is nagyobb eséllyel szenved el bántalmazást. 

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Északnyugat-Bulgáriában, az ország és egyben az Európai Unió legszegényebb régiójában találtunk egy kisvárost, ahol mostanra nincsen roma fiatal, aki ne fejezné be legalább a középiskolát. Húsz-harminc évvel ezelőtt még Lomban is pont olyan siralmasak voltak a lemorzsolódási arányok, mint a régió többi településén, de aztán mozgásba lendült egy helyi roma civil szervezet és az oktatási ügyekre amúgy is fogékony városvezetés, és egyéni esetkezeléssel egyre több és több olyan diákot tudtak benntartani a helyi iskolákban, akiket kifelé húzott onnan a szegénység.

A szülők szerint a gyerek is meleg lesz, ha a melegekről hall 3

Nincs, aki megvédje az LMBTQI diákokat az iskolában

Homofób megjegyzésekkel és fizikai erőszakkal is találkoznak az LMBTQI diákok az iskolában, a legtöbben mégsem mernek segítséget kérni, inkább otthon maradnak néhány napot. Akik mégis a tanárokhoz fordulnak, csak annyit kapnak tanácsként, ne foglalkozzanak a dologgal, esetleg ne viselkedjenek olyan “melegesen”. Mindez egy új kutatásból derült ki, amelyben közel ezer LMBTQI fiatalt kérdeztek az iskolai élményeikről.

Veszélybe sodorják az egyházak a sikeres falusi iskolákat

Veszélybe sodorják az egyházak a sikeres falusi iskolákat

A magyar iskolák általában alig tudnak mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. Helyi szinten azonban vannak sikeres iskolák, akár csak néhány kilométerre olyanoktól, ahol minden erőfeszítés kudarcba fullad. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói azt vizsgálják, mi okozhatja ezeket az eltéréseket.

Úgy teszünk, mintha ez iskola lenne, pedig nem az 3

Úgy teszünk, mintha ez iskola lenne, pedig nem az

Egy budapesti gettóiskolában dolgozó tanárnő fakadt ki a Facebookon, mert nem hiszi, hogy bárhová is vezetne az a deszegregációs ítélet, ami másodfokon mindössze arra kötelezi az Emberi Erőforrások Minisztériumát – némi bírság megfizetésén kívül -, hogy a szegregáltan működő iskolákkal készíttessen deszegregációs tervet. A tanárnő interjúnkban elmondja, miért érzi teljesen tehetetlennek magát abban a szegregált iskolában, ahol több mint egy éve tanít, és azt is, szerinte miért ferdítés Budapesten arra hivatkozni, hogy egy gettóiskola a “helyi sajátosságok miatt” van tele hátrányos helyzetű, problémás diákokkal.

Kizsigerelik az egyetemekről elcsábított diákokat a cégek

Kizsigerelik az egyetemekről elcsábított diákokat a cégek

A munkaerőhiány az egyetemi oktatásban is érezteti hatását: informatikai és gazdasági szakokon figyelhető meg, hogy egy jól fizető állás kedvéért a hallgatók már az alapszakot sem fejezik be, inkább elmennek dolgozni. Nem tudni, hány hallgatót érint a jelenség, mivel kevés egyetem elemzi külön a lemorzsolódás okait. Egyébként is egyre több egyetemista dolgozik tanulás mellett, főleg a szegényebbek kényszerülnek erre. Probléma lehet, hogy jellemzően rutinszerű, képzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el. Ezzel a munkáltatók járnak jól, mert könnyen és olcsón foglalkoztatható munkaerőhöz jutnak.