Tankerületi vizsgálat indult az egyik vezető ellen testi bántalmazás miatt a gyöngyöspatai iskolában. Az egyik édesanya azért tett feljelentést, mert állítása szerint az egyik vezető a szeme láttára olyan erővel nyomta fel a tizenkét éves gyerekét a falra, hogy a fia testén zúzódások keletkeztek.
Három év pereskedés után a bíróság másodfokon is kártérítésre kötelezte az államot, amiért a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2017 között származásuk alapján különítettek el roma és nem roma gyerekeket.
Sok iskolában gyanúsnak számít, ha egy tanár az emberi jogokról akar beszélni a gyerekeknek. Pláne, ha ez azt jelenti, hogy romákról, melegekről vagy menekültekről tanítja őket. Vannak tanárok, akik az elutasító közeg ellenére is hajlandóak önszorgalomból képezni magukat, és részt venni egy ilyen témájú tréningen. Mi viszi őket erre, és hogyan lehet bevinni ezeket a témákat az iskolába?
Egy csomó olyan megnyomorított gyerek fog felnőni, aki akár kiváló tehetség lehetett volna – mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus a köznevelési törvény módosítása kapcsán. Interjú.
Úgy látszik, nem lesz megoldás a pedagógushiányra, hogy nyugdíjas korú tanárokat dolgoztassanak tovább, mert a tanárok menekülnek a munkából, még tíz órát sem hajlandók vállalni, és hülyének nézik azt, aki igen. Csak a legelhivatottabbak maradnak pár évvel tovább a pályán, de ők mind olyanok, akik mindig is akítv életet éltek. A nyugdíjba vonulókat a pénz sem motiválja, ha nem lenne elég a tanári nyugdíj, akkor inkább korrepetálást vállalnak dupla annyi pénzért és kevesebb munkáért.
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletörődtek, és iskolán kívül képzik fáradhatatlanul magukat, de vannak, akik, ha kell, negyvenhárom évesen, négy felvételi után, ötödszörre is megpróbálnak bejutni a vágyott egyetemre. Ilyen embereknek szólt a CEU Socrates Programja, ami kifejezetten a felsőoktatásból szociális, anyagi okokból kimaradó felnőtteknek szervezett két hónapos, társadalomelméleti alapozó kurzust.
Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a „Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszélnek róla. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.
Állítólag a kormányt is meglepte, mekkora felháborodást váltott ki az alternatív iskolákról szóló módosítás.
Előírnák, hogy csak meghatározott mértékben térhetnek el a központilag előírt tantárgyi struktúrától, és az általuk követett tananyagot is féléves bontásban kellene közzétenniük. Ez elsőre apróságnak tűnhet, de akár ki is húzhatják a talajt az alapítványi és magániskolák egy része alól. Ami a legnagyobb baj, hogy senki sem tudja, valójában mire kell számítani, és mik a kormány a szándékai.
Megszüntetnék a magántanulóságot, a tanulási zavaros gyerekeknek pedig egyéni fejlesztést írnak elő. Önmagában mindkettő jól is elsülhetne, de egy sima törvénymódosításnál többre lenne szükség.